Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-05-15 / 19. szám

483 566 nek mind az oktatás folytonosan a törvény kívánalmai szerint vezettessék. A látogató kormányközegek azonban sem az oktatásba, sem a vizsgálatba nem szólhatnak bele. A legutóbbi absolut kormányzat alatt a protestáns autonom egyházak 3 okból tekinthették sérelmesnek azt, hogy középtanodáikat a kormányközegek látogatták: 1-ször és főleg azért,mert azt országos törvény nem rendelte, másodszor azért, mert a kormányközegek hatásköre nem lévén törvény által meghatározva, önkényesen, v. a kormánynak tetszés szerinti utasításai szerint avatkozhattak az oktatás belső rendszerébe és szellemébe is; és igy csak a kormány akaratától függött, hogy mint mindent követeljenek az intézettől; és 3-szor, mert bele szólhattak a tanításba is,é£ az osztályokban vizsgálhattak. Ezen okok egyike som hozható fel az általam javasolt törv. intézkedései ellen. 65 §.4 p. A kormányközegek azonban csak koronként nézhetvén meg a tanintézeteket, nem ismerhetik meg mindazon szükséges adatokat, melyeket az intézet igazgatósága is csak a tanév végén állithat össze. Ez okból a látogattatás mellett szükséges az iskolai kimutatásokat évenként felterjeszteni a kormányhoz ugy, miként azt a protestáns tanintézetek eddig is tették. 65 §. 5 p. A közoktatás rendezése és haladása érdekéből felette szükséges, hogy koronként az egész ország közoktatási állapotát előtüntető statistikai adatok összeállittassanak. Ezen adatok pedig (miként a népiskolákra nézve elrendelt első összeírásnál a tapasztalás bebizonyitá) csak ugy szerezhetők be Kellő időre, ha közvetlenül magukból az egyes iskolákból kaphatja őket a kormány. 65 §. 6 p. A nem állami tanintézetekre egyesek ugy, mint testületek sok alapítványt tesznek. Az állam kormánynak joga és tiszte kell hogy legyen arra is felügyelni, hogy a közczélokra tett alapítványok megőriztessenek és rendeltetésük céljára fordíttassanak. Annyival szükségesebb pedig ez nálunk, mert tudjuk, hogy sok ily alapítvány elpusztult kellő felügyelet hiányában. A 65. §. 4 pontja szerint a kormány a tulajdon jognak, és a kezelés jogának sértetlenül hagyása mellett csupán arra utasíttatnék, hogy őrködjék, miként a közoktatási célokra áldozott vagyon az illetők által rendesen és rendeltetésének megfelelőleg kezeltessék. 66. §. A nem állami tanintézetekre megállapított feltételeknek, s az azok megtartatására való főfelügyeletnek csak ugy lehet gyakorlati eredménye, ha a törvényben azon módról is van gondoskodva, melyben a törv. kívánalmainak érvényt lehet szerezni. Az első és legtermészetesebb módnak tartom azt, hogy a törvény meg nem tartása eseteiben az illető tanintézet tulajdonosai a kormány által megintessenek. Azonban azon esetre, ha többszörös megintések is sikertelenek lennének, utolsó eszközül nem tudok más módot gondolni, mint azt, hogy a törv. kellékeinek meg nem felelő tanintézet bezárattassék. Mert miután a nem állami tanintézetek tulajdonosait a törv. nem kötelezi, hanem bizonyos feltételek megtartása mellett csak feljogosítja az illető tanintézet fenntartására; ennélfogva ők positive nem is kényszerít^ hetók tanodájuknak szervezésére és felszerelésére. Ezért nézetem szerint az állam csak arra szoritkozhatik,hogy ha valahol nem teljesíttetnek azon feltételek melyeknek megtartása mellett engedte meg az illető tanintézet nyilvános létezését, azon intézetet bezárathatja. A népiskolai közoktatás rendezésénél azon módozattal lehetett a bezáratást elkerülni, hogy az illető helyen községi iskola állíttassák, a melyre azután a törvénynek meg nem felelő felekezeti iskola fenntartói is megadóztatnak; ezen módozat azonban a dolog természeténél fogva nem alkalmazható a középtanodáknál. Végül törvényjavaslatom III-ik fejezetére (50—66 §.) vonatkozólag, célszerűnek látom itt megemlíteni azon két pontot, melyben javaslatom emiitett szakaszainak rendelkezései kiilömböznek az 1790-1: XXVI. t. cz. azon rendeleitól, melyekben a protestánsok autonomiája középtanodáikra nézve is biztosíttatik. 1-Ör Az 1790-i: XXVI. t. cz. 5 p. szerint a protestánsok gramaticai s azonfelül álló iskolákat királyi engedélylyel állithatnak. Ezen törvény alapján a királyi engedély a szerint adatott meg, a mint a kormány a kérelmezett iskolának bejelentett szervezetét s tantervét kielégítőnek találta. Az idő szerinti kormány e tekintetben saját felfogása szerint néha felette szigorú, máskor nagyon is engedékeny volt A jelen törv. javaslat szerint törvényben levén a középtanodák kellékei megállapítva, állithatásukhoz nem kell engedélyt nyerni, s hogy szervezetük mennyiben kielégítő, s igy felállithatók-e? az nem a kormány változható felfogásától függ. 2-szor Az 1790 — 1: XXVI t. cz. a középtanodákra is fenntartja ő felségének törvényes dicasteriumai által gyakorolandó fő felügyeleti jogát, de annak gyakorlási módját nem határozza meg; s a törvény e hézaga részint a felügyeleti jogot teheti sikertelenné, részint a kormánynak nyithat felette tág tért túlszígorú intézkedésre. Ez okból helyezek nagy súlyt arra, hogy javaslatom szerint a felügyeleti jog gyakorlatának módozata is törvényben állapíttassák meg. 3. Az 1790-1: XXVI: t. cz. 5 p. szerint az állam a tanrendszer megállapításába is bele avatkozik, s a tankönyvekre nézve is korlátokat von. Javaslatom szerint a nem állami tanintézetek tanrendszerének, tantervének és tankönyveinek megállapítása teljesen és egyedül az intézet tulajdonosait illeti. 37*