Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-05-15 / 19. szám

483 568 IV. FEJEZET. Nem állami nyilvános középtanodáknak az állam általi segélyeztetése. 67. §. A népoktatás rendezésénél nem állami p. o. vallás­felekezeti nyilvános népiskoláknak állami segélyzése sem gyakorlatilag kivihető, sem célszerű nem volna, mert a segélyt igénylendő sok ezer felekezeti népiskoláknak nem volna képes az állam oly mérvű segélyt adni, hogy az ál­tal az illető iskolák jó karba helyeztessenek, mert a mennyi segélylyel nem lehet kellő állapotba emelni egy községben lévő három, négy felekezeti iskolát; akkora összeggel ott egy jó községi iskola fenntartható; s végre, mert a leg­több népiskolában egy-egy tanitó lévén, nem lehet a segélyezés folytán gyakorlandó állami befolyást akként rendezni, hogy tér ne nyiljék gyakori súrlódásokra az államj közegek és felekezeti hatóságok között. Ámde egészen más viszonyok vannak a középtano­dákat illetőleg, s azért itt az állami segélyezés bizonyos esetekben lehető és szükséges is, célszerű is, a következő okokból: 1-ször csak az oly kiválóan fontos tanintézetek se­gélyeztetvén, melyek, ha nem léteznének, helyökre az államnak kellene egészen állami erőből tanodát állitani; ennélfogva e segélyezést az állam pénzereje nem csak lehetővé teszi, de sőt általa az állam részére meggazdál­kodás eszközöltetik; 2-szor oly esetekben, midőn az illető tanodáknak jelentékeny alapitványai vannak,; de a melyek nem elegendők az intézet törvényszerű fenntartására: az ál­lami segélyezés által mind a tanintézet jó karba emel­tetik, mind annak létező tőkei megmentetnek a cultura számára, mig a tanintézet megszűntével azok is más célokra fordíttathattak volna; 3-szor minden középtanodánál több tanári állomás és több elktilönözhető célokra való kiadások levén, lehető, hogy a tanintézetnek az államtól és egyébünnen nyert jövedelmei elkülönözve kezeltessenek, mindegyik külön­külön célokra fordittassék, és az államnak az adott anyagi támogatásért őt megillető befolyása akként biztosittassék, hogy az intézet többi fenntartói se legyenek sértve őket méltán illethető jogaikban és közöttök s a segélyező államkormány között összeütközésekre ne legyen alkalom. Csak az ezen kellékeknek megfelelő módozat teszi voltaképen lehetővé és célszerűvé a segélyezést; s ily módozatot igyekeztem javaslatom 67. §.-ban megálla­pitani. Ezen szakasz szerkesztésénél a fenntebbiekben elő­adott indokon kivül még a következő két szempont vezetett: 1-ször hogy minden, az állam által segélyezett tan­intézetben az állami tanterv fogattassék el. Ez által el van hárítva azon elvi nehézség, mely felmerülne az által, ha az állam oly intézeteknek adna anyagi segélyt, me­lyekben idegen és az állam befolyása nélkül változtatható tantervek szerint tanítanak: 2-or hogy a segélyezés arányában legyen kisebb v. nagyobb az állam által az intézetre gyakorolt befo­lyás mértéke is; de ugy, hogy e mellett mindig biztosit­tassék az intézet többi fenntartóinak mind a tulajdoni jog, mind pedig az általuk viselt teher arányában őket megillető befolyás; 3-szor a törvényben megállapított módozat szerint is csak ott adható segély, hol azt az illető intézet tulajdo­nosai önkényt akarják. Ezen elvek indokolják a §. részletes intézkedéseit is; s csupán az (.e pontra kell megjegyeznem, hogy oly gyámolitás alkalmával azért látom szükségesnek minden egyes esetben szerződést kötni, mert a törvény több módozatot enged meg s világosan és részletesen kell azt megállapítani, hogy melyik módozat szerint, s annak a helyi körülmények szerint minő alkalmazásával történik a segélyezés. V. FEJEZET. Magán tanintézetek. 68.-72 §. Mig egyfelől a tanítás szabadságánál fogva teljes szabadságot kell adni a középtanodai oktatást eszközlő magán tanintézetek állithatására is; másfelől őrködnie kell az államnak, hogy főleg a nyilvánosság elől inkább elzárt magánintézetekben, az oktatás cége alatt oly nye­részkedési üzlet v. egyéb üzelmek ne gyakoroltassanak, melyeknél maga a tanítás csak alárendelt, v. épen mellékes. Ezen okból láttam szükségesnek javaslatomban oly intézkedést állapítani meg, mely szerint magántaninté­zetek : 1-ször csak képesített tanárok vezetése alatt tart­hatók ; 2-szor az oktatást illetőleg megfelelni tartoznak az általuk pótolni akart nyilvános tanintézeteknek; 3-szor a 69. 70. és 72. §.§. értelmében erősebb állami felügyelet alatt állanak, mint a nyilvános tanintézetek; 4-szer növendékeik csak nyilvános iskolában letett vizsgákról nyerhetnek érvényes bizonyítványokat. Ezen szigorúbb intézkedések mellett másfelől a törvény nem kívánja a magán intézetektől, hogy (mint a nem állami nyilvános iskolákban) (kivévén az igazgatót v. vezetőt) minden tanítójuk kizárólag az intézetben hi­vataloskodó tanár legyen; s e szerint lehető, hogy ma­gántanintézetben másutt hivataloskodó tanárok tanít­sanak. A 71 és 72 §.-ban 1868: XXXVIII. t. cz. 21. és 22 §.-ainak intézkedéseit vettem fel ugyanazon okokból. VI. FEJEZET. Tan fel ü gy elők. 73.-76. §.§. A kormány az állami középtanodák felett rendelke­zési és felügyeleti, a nem állami nyilvános- és magán-

Next

/
Thumbnails
Contents