Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-05-15 / 19. szám

549 550 hogy azon alapkő, melyet ez úttal mint a főiskola alapkövét tettük le, legyen rövid idő múlva a debreceni egyetem alapköve, mely virágozzék a haza, a nemzet, az egyház javára mind az időnek végéig! Ezen reményben, ezen hitben távozunk el innen a letétetett alapkőtől, mert van nekünk bölcs hatalmas Mózesünk, kit Isten vezérül állított, hogy választott népét az igéret földére juttassa, — Gróf Dégenfeld Imre ő méltósága, kit Isten sokáig boldogul éltessen! Van a mi Mózesünk mellett őszfürtü bár de hévvel buzgó Áronunk, kinek közreműködésével kivivandjuk a sikert, főtisztelendő és nagyságos.superintended Balogh Péter ur. Mondjuk el rólok a költővel, hogy: Fény nevökre, áldás éltökre! Legyen áldás az egyházmegyék vezérférfiain, lelkes gondnokain s hű esperesein S Legyen áldás ösz~ szes egyházi ^gyülekezeteinken ! Legyen áldás a lankadatlan buzgalmu tanárokon! s a tanuló nemes ifjúságon, a haza reményein! Mindenek előtt pedig legyen boldog a haza ! Éljen a haza! ISKOLAÜGY A debreceni főiskola múltjából, Debreczen városa maj. 5-én kegyeletes ünnepet ült. Ez nap tették le a főiskola uj épületének alapkövét. — Az ünnepélyt az ifjúság jeles énekkara nyitotta meg, erre az ősz superintendens Balogh Péter megható imát mondott, mire az iskola legidősb tanárának dr. Török Józsefnek lapunk elején közlött szép beszéde következett. A hymnus zengése közt tétetett le aztán az alapkő a szekrénykével együtt, mely a főiskola jelenlegi statistikáját és annak itt következő történelmi adatait foglalja magában. Alapította Debreczen földesura Enyingi Török Bálint 1530—40 tájban. Enyingi Török Bálint sorsának 1541-ben történt gyászos fordulata után több,mint másfél századig Debreczen város reformált közönsége tartotta fenn. Első tanárai a debreczeni reformált egyházközség lelkészei voltak. A XVI. század közepén már nem csak grammaticális, hanem felsőbb tudományok is taníttattak benne, u. m. theologia, philosophia és mathesis. 1564-ben leégett az iskola egész épülete. 1558-ban volt először olyan tanára, a ki csak tanár volt, nem egyszersmind lelkész is. Az úgynevezett subscriptionalis jegyzőkönyv 1588-ban kezdődik. Bocskai fejedelem korától fogva az erdélyi fejedelmek is segélyezték Debreczen város közönségét az iskola fenntartásában. A segélyezést Bocskai kezdte, Báthori Gábor, Bethlen, I. Rákóczi s Apafii folytatták. A XVIII. század közepe táján kezd Collegiumnak neveztet. 1660-ban nagy gyarapodást nyert, midőn Nagy-Várad török kézbe jutván, az ottani iskola ifjúsága Martonfalvi György tanár vezetése alatt ide költözött át. E gyarapodás után nyert az iskola épülete oly terjedelmet és alakot, a melyben 1802-ig állt íenn. A felsőbb tanfolyamban 1661-től 66-ig 2 tanár volt,— 1667-ben 4, 1671-ben 2; 1678—81-ig 3; 1685-ben 2; 1687-ben 2. Az erdélyi fejedelemség megbukása után a tiszántúli reformált egyházkerület vette pártfogása alá, s ez óta nem csak régi fényét visszanyerte, hanem csaknem folytonos gyarapodásnak örvend. 1693-ban van 3 tanár; 1704-ben 4; 1707—10-ig 3; 17.11—17-ig 4; 1717—21-ig 3; 1722—24-ig 2 ; 1724— 37-ig 3; 1738—43-ig 4; 1744—45-ig 5; 1746—47-ig 4; 1749—51-ig 5; 1752-ben 4; 1798-ban 5. Ettől fogva állandóan ilyen beosztással: 1. tanszék: hittan és egyháztörténet, 2. tanszék: Bibliai nyelvek s héber régiségtan, 3. tanszék; Történelem, hellen és latin literatura, 4. tanszék; philosophia ; észjog, 5. tanszék: mathesis és phisica. 1800-ban 6-ik tanszék állitatik, u. m. a hazai törvényeké. 1802-ben leégett az iskola egész épülete. 1803 —21-ig emeltette az Egyházkerület az ó épület déli oldalának helyén a most is fennálló monumentális épületet. 1823-ban állíttatik a 7-dik tanszók a vegytan, ásványtan, növénytan, — 1825-ben a 8-ik; neveléstan, német- és franczia nyelv, — 1831-ben a 9-ik: Magyar Irodalom, — 1844-ben a 10-ik: gyakorlati leikészettan, — 1844-ben állíttatik a testgyakorló intézet. 1847-ben a 11-ik tanszék u. m. a politikai tudományoké. 1848-ban májusban bezáratott a tanintézet azért, mert a tanuló ifjúság a szabadságharcosok soraiba állott. 1849. januáriustól májusig az országgyűlés székhelye volt az iskola oratoriuma; más termei pedig papirpénz-nyomda helyiségeül használtattak. 1849. augusztus 2-ától octoberig az orosz hadsereg kórháza volt, s novemberben adatott vissza rendeltetésének. 36*