Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-12-12 / 50. szám
tyénség minden vivmánya ellen, mit három százados törekvése által megszerzett, ugyanakkor a szegény protestánsok örvendezve nyitnak meg egy szerény hajlékot, melynek köveit az igazi keresztyéni szeretet hordta öszsze. Midőn az, ki magát földi istennek nevezi, átkot szór az emberiség ellen Kómából, ugyanakkor ez a megvetett, ez az üldözött eretnek secta nem csak száján hordozza a felebaráti szeretetet, hanem tényleg a legönzéstelenebb alakban gyakorolja. Oh Magyarország értelmes katholikusai, olvassátok el a pápa megnyitó bulláját, mely néhány nap alatt már kezetekben lesz, és olvassátok el Ballagi beszédét, melyet ma a prot. árvaház megnyitásán mondott ! Hasonlítsátok össze a bennök nyilatkozó szellemet, ítéljetek és ébredjetek ! Én nem ismerem még azt a bullát; de nem felek ismeretlenül is az összehasonlítástól. Bizonyosnak tartom, hogy abban a sötétség, türelmetlenság és átkozódás szelleme hangzott el ma a Vatican fényes ormairól; mig ez igénytelen protestáns árvaházban a felvilágosodás és keresztyéni szeretet ülte diadalát. Mi az árvaház? A legnagyobb jótétemény, a legnagyobb áldás, mit a keresztyéni szeretet az egyesekre kiáraszthat. Ez a családnak, e legnagyobb istenáldásnak pótlása azoknál, kik' elvesztették. Ki az elhagyatott árvának hajlékot épít, hol a társadalomnak hasznos, munkás tagjává képződjék az, ki anélkül talán ingyenélő csavargó, útonálló zsivány vagy bukott nő lett volna, az tölti be igazán Krisztus parancsolatát, s nem az, ki palotát emel ingyenélő, szenteskedő barátoknak és apácáknak, kik — nem elég, hogy semmit sem dolgoznak, hanem még mások szorgalmának gyümölcsét is fölemésztik. Valaki egynek az én kicsinyeim közül gondját felveszi, nekem veszi fel gondomat, — mondja Jézus ; de azt sehol sem olvastam a bibliában, hogy a ki az ingyenélni szeretőknek alkalmat ad rá, azé a mennyeknek országa. Ti, kiket az isten szerető családdal áldott meg, kik nagy korig élveztétek az édes anyai szeretet melegét s az apai karok oltalmát; kiket szerető gondos nő, kedves, vidám gyermekek vesznek körül, ti talán soha sem gondoltatok arra, mit tesz árvának lenni. De mit éreznétek, ha mindazt, mi oly kedves előttetek, egyszerre elvesztenétek ! Ha gyenge gyermekeitek minden gyámol nélkül végkép elhagyatva kerülnének a szabad ég alá, hol észak hideg szele zúzmarával boritná lengő fürteiket! Ha nem védhetnétek többé a bün tanyáitól ! ... Oh, de nem folytatom. A gondviselő isten őrizze meg őket és titeket! Én ettem az árvaság kenyerét, keserít kenyér. — Eszik azt százan, ezeren körülöttünk, kik semmivel sem roszabbak a boldogoknál, s mégis végtelenül szerencsétlenebbek. Segítsetek rajtok, emeljetek számokra árvaházakat, neveljetek belőlök hasznos embereket, mert nem csak ők veszik hasznát, hanem az egész társadalom. Egy Hollandiában is utazott ismerősömtől hallottam, hogy ott egy árva sem marad gyámoltalanul, m i nden falunak van árvaháza, a kisebb falvak ketten-hárman építenek és tartanak fenn egyet. A kia paraszt faluk közepében két épület válik ki a többiek közül, egyiknek homlokán e felirat áll :* Gemeente s c h o o 1 (községi iskola) a másikén: W e e s h u i s, (árvaház). Minden árva elfér ezekben, ha épen magán jóltévők, — rokonok vagy gyermektelen jó emberek, — magokhoz nem veszik. Kinek vagyona van, tartási dijt fizet, a vagyontalanokat eltartja a község. Nincsen is ott sem csavargó dologtalan,sem zsivány,sem törvénytelen gyermek (Amsterdamban a nagyszerű tengeri kikötővárosban 8 %, Utrechtben 3°/0 , falukon majd semmi. Pesten több a törvénytelen, mint a törvényes.) Igy beszélte ezt nekem az az ismerősöm, a ki Hollandiában is járt. De majd egészen megfeledkeztem tudósítói tisztemről. Az árvaház megnyitási innpélyéről kellene irnom, s egyébről beszélek. De talán nem szóltam ide nem tartozót. Magáról az innepély lefolyásáról ugy sem sokat mondhatok, miután, mint értesültem, a lapban közöltetni fog Ballagi beszéde. — Először a gyermekek énekeltek, melybe a nagy számú hallgatóság (még e szomszéd temek is mind hallani vágyokkal voltak tele) vegyitette hangját. Azután Ft. Török Pál püspök ur tartott isteni tiszteletet magyar nyelven, melyet ismét éneklés követett. Azután jött a Ballagi beszéde, ének és nt. Sztehlo ur német beszéde. Csak egy jelenetet említek meg, mely talán nem is lessz felvéve], Ballagi beszédébe. Előadását azzal végezte, hogy az egylet még tízezer frttal adós. „Midőn beszédem megírása után a fölött tűnődném , honnan fogjuk ez összeget kifizetni, egy kis fiu lépett be hozzám egy levéllel. A levélből száz forint hullott ki, melyet T ü r s c h pesti kereskedő küldött az árvaházra. Nem rövidült meg az isten keze, — gondolám magamban, — igy fogjuk kifizetni a tízezer forintot. Találkozni fog a hazában még száz emberbarát, Türschnek száz jóltévő társa." — Körülbelől igy végzé Ballagi beszédét, mely az árvaház történetét foglalta magában, s a szemekben önkénytelenül könnyek csillogtak. Ilyen adatokból áll az árvaház története ! — * * * A RÓMAI ZSINATRÓL. A megnyitás programinja. Az ülésterem. A dee. 2-ki allocutio. Kénytelenek vagyunk lapunkat bezárni, mielőtt a zsinatot megnyitó bullát megkapnék, s igy kevesebb biztos ténynyel szolgálhatunk olvasóinknak a megnyitás után következő számunkban, mint óhajtottuk volna. Anynyit már tudunk, hogy az innepélyes megnyitás csakugyan megtörtént december 8-án, az' előre kiadott programúihoz hiven. A programm szerint az innepélynek reggel 8 órakor kellett kezdődni a püspökök processiójával, kik a 100*