Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-12-05 / 49. szám
ISKOLAÜGY. A magyar ref. egyház egyetemes tanügyi bizottságának ülésezése. Az egyetemes tanügyi bizottság, mint már e lapok mult számában is jelezve volt, az elmúlt november hó 20, 21 és 22-ik napjain tartá meg Pesten értekezletét Tisza Kálmán és Ballagi Mór urak kettős elnöklete alatt, a magyarországi 4 egyházkerület képviselőivel, mely értekezlet főbb tárgyait szándékunk röviden elősorolni. Legelőbb is a tiszáninneni ref. egyház-kerület ez évi májusi közgyűlésének egyik határozata olvastatik fel, mely szerint az illető egyház-kerület némi kicsinyes — mindamellett az ő Ítélete szerint elég fontos okok miatt, indittatva érzi magát a tanügyi bizottságból, a ref. egyházkerületek ez egyetlen közösen intézkedő és összetartó kapcsából való kilépésre. A bizottság sajnosnak érezvén minden ilyen szakadást, reményli a panasz okai megszüntetésének lehetőségét, s azzal együtt az illető egyházkerület visszatérését a bizottság kebelébe. Ezzel kapcsolatban a tiszántúli ref. egyházkerület szintén ez idei közgyűlésének ide vonatkozó határozata olvastatik fel, melyszerint az illető egyházkerület a tanügyi bizottság fennmaradását és működését, több meg nem oldott feladat elintézése és egyéb fontos okok miatt szükségesnek tartja; abban még a tiszáninneni egyházkerület bejelentett kilépése esetében is részt fog venni, sőt elhatározza az erdélyi ref. egyház kerület felkéretését is az abban való részvételre. Azonban óhajtja a fennálló alapszabályok átvizsgálását, s azoknak módosítását az eddig tett tapasztalatok nyomán. Ez inditványt a gyűlés magáévá tette s az alapszabályok átvizsgálása s illetőleg móclositása végett egy albizottságot nevezett ki, mely munkájával elkészülvén, javaslatát még az ülés folyama alatt beadta, a módosított alapszabályok elfogadtattak, s majd a külön egyházkerületek elé fognak terjesztetni annak idejében. Azután az egyetemes tanügyi bizottság pénztárnoka, t. Szőnyi Pál ur adja be jelentését, s illetőleg részletes kimutatását az Osterlamm Petrik-féle bizomány kezelése alatt álló iskolai könyvek tárgyában. A gonddal készült és részletekig menő jelentésből elégnek tartjuk csupán azon pont átvételét, mely a jövedelem mikénti felosztásáról szól. Az osztalék alá esett összeg volt ez alkalommal 3847 frt 66 kr. s ez a megállapított 1 /2 o . os rész arány szerint (167 f. 38s /i0 kr.) szétosztatván, a tiszántúli ref. egyházkerület részére 7 /2 0 -as részben átadatott 1171 forint 687^ kr. a tiszáninneni ref. egyházkerület részére részben 836 frt. 915 /T O kr. a dunamelléki ref. egyház kerület részére /20 részben 836 frt. 915 ,\0 kr. s a dunántúli ref. egyház kerület részére /*. 0 részben 502 frt. 14e /io kr. s ezen kivül a most még kezelés alatt maradt értékből 6383 frt. 563 /s krajcárnyi összeg fog — némi csekély levonással — a négy egyház-kerület között osztalék alá jutni. Legérdekesebb tárgya volt az értekezletnek kétségkívül n felekezetieknek maradó népiskolák tantervének mikénti megállapítása az ujabb kormányi intézkedésekkel szemben E célból még az értekezlet elején egy albizottság neveztetett, ki, (állván Könyves Tóth Mihály, Hegedűs László, Horvát Mihály, Gönci Pál és Bocsor István urakból), mely az 1858-ban készített népiskolai tantervet átvizsgálja, s annak mikénti átalakításáról javaslatot terjeszszen elő. Az albizottság beadta jelentését, a melyben előadja, hogy tekintetbe véve a kormány által kiadott tantervet is, ugy találja, miszerint az 1858-iki tantervben kifejezett alapelvek, s a tantárgyaknak tartalma és módszere olyanok, a melyek jövőre vezérül és irány-adóul szolgálhatnak. De minthogy azon tantervben a kiszabott tantárgyak négy évi tanfolyamra vannak beosztva, az albizottság vagy annak kimondását ajánlja, hogy ezen 1858-iki tanterv jövőre is meghagyatván, ahoz a kormányi tantervhez kapcsolt táblázatok, melyeken a tantárgyak hat évre óránként bevannak osztva, hozzá vétessenek; vagy pedig, hogy mondja ki az egyetemes tanügyi bizottság, hogy a kormány tantervét mellékleteivel együtt elfogadja, a mennyiben e tantervben az 1858-iki tanterv alapelvei teljesebben, szabatosabban vannak kifejezve, ugy hogy azok mind a pályamüvek készítőinek, mind a tanítóknak s iskolafelügyelőknek világos átnézetet nyújtanak, a mellett, hogy az 1868. XXXVII-ik cikkben elrendelt népiskolai tantárgyak hat évfolyamra vannak beosztva, tekintettel az ismétlő iskolákra is. He az utóbbit mondaná ki az egyet, tanügyi bizottság, a hit és erkölcsi oktatás tantervét volna szükség hozzá elkészíteni, mely utóbbira nézve az albizottság azon nézetben van, hogy az illető egyházkerületek kéressenek fel, hogy a népiskalai hit és erkölcs-oktatásra nézve az irányelveket jelölnék ki, s az egyet, tanügyi bizottság ezek nyomán készítené el a hit és erkölcstan tantervét. A tankönyvekre nézve ajánlja az albizottság egyelőre az 1858-iki tantervben kijelöltek vagy azóta felvettek használatát, s a taneszközökre vonatkozólag a kormány által kiadottakat, mint a melyek jók is, olcsók is. E jelentésre az egyet, tanügyi bizottság határozata lön a következő. Az 1858-iki tantervben lefektetett alapelveket jövendőre is irányadókul megtartván, tekintve azt, hogy a kormány tanterve ugyanazon irányelvekre van fektetve, melyek alapján az egyetemes tanügyi bizottság 1858-ban a maga tantervét készítette, a mennyiben a kor mány dolgozatában a tantárgyak hat évre történendő beosztásával és táblázatos kimutatásával az egész tantervet tisztán és szabatosan formulázta: az ideiglenes elfogadásra ajánltatik; a vallástanitásra nézve pedig majd az egyházkerületek által kijelölendő alapelvek nyomán fog az egyetemes tanügyi bizottság intézkedni. A tankönyvek és taneszközökre nézve az albizottság ajánlata elfogadtatik. Azután még némi kisebb fontosságú tigyek intéz-98
