Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-11-21 / 47. szám
teri utasítások a megyei tanfelügyelők, a tankerületi iskolatanácsok, a községek, a községi iskolaszékek és a budapesti iskolatanács számára. Tantervek a nép-és polgári iskolák számára. A tanítóképezde szervezete. Pest, 1869. Ráth Mór kiadásában. Kiírtuk a teljes címet azért, mert az maga elegendőn ajánlja a célszerű gyűjteményt, melyre mindazoknak elkerülhetetlen szükségük van, kik a népiskolaügygyel akár mint tanítók, akár mint iskolakormányzók közelebbről foglalkoznak. Még csak azt jegyezzük meg, hogy a kiadás kis formátumban eszközöltetett, mi a gyűjtemény használatát igen kényelmessé teszi. 8. Egy ház történelem. Iskolai és magánhasználatra. Készítette Bocsor Lajos tanár. (A mű tiszta jövedelmének fele a tanári gyámegyletnek van szánva). Pest, 1869. Az „Athenaeum" kiadásában. Ara 80 kr. Semmi sem képesebb a lélekben igazi kegyességet támasztani, és az embert ugy az egyoldalú holt dogmatismus, mint a még egyoldalubb puszta spiritualismus ellen megóvni, mint a vallás történelmi fejlésének tanulmányozása, különösen ha az egyes fázisok kellő indokolása és azoknak a mindenkori általános szellemi iránynyal való egybe függése, valamint a működő személyek találó jellemzése által az előadásnak kellő élet adatik. E szempontból az egyháztörténelem a vallástanítás egyik leghatályosabb s ennélfogva szükséges alkatrészének mondható, és mi örömmel ünvözöljük Bocsor Lajos urnák e kísérletét, mely rövid körvonalozásban, de elég érthetőn az egész egyháztörténelem átnézetét adja. A tárgyak ügyes választása s az előadás világossága különösen ajánlják a kis munkát. 4. A tanitó az iskolában. Rövid utmutató arra, miként lehet az iskolában jó fegyelmet tartani s helyesen oktatni. Tanítók és tanítójelöltek számára. Hazai viszonyaink s az 1868-ik évi népoktatási törvény kellő tekintetbe vételével kidolgozta Környei János kir. tanácsos és tanfelügyelő. Pest, 1870. Lampel Róbert kiadásában. Környei e munkáját Kehr K. „Die praxis der Volksschule" cimü, mult évben megjelent jeles müve nyomán irta ugy, hogy az egészet ami viszonyainkhoz s nevezetesen az 1868-dik évi 38-ik törvénycikk álláspontjához alkalmazta. A közönség ismeri Környei folyékony, érthető stylusát, és a nevelés és oktatás ügyében való jártasságát, s igy biztos lehet benne, hogy a jeles munka nyomán irt mű eredeti jelességéből nem veszített. Tanítóink sokat tanulhatnak e munkából, melynek tartalmát a következő főrészek képezik: I. az iskolai nevelésről vagy fegyelemről, II. az oktatásról, III. a módszerről. Függelékül közli: a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium által a népiskolák számára kiadott tantervet. 5. Tanoda! szervezés. Az 1865 /8 -iki törvények 38. cikkelyének foganatosítása és alkalmazása. Irta R i 11 József. Pest, 1870 Aigner Lajos kiadásában; ára 60 kr. E munkát Rill József, Vinga városa tanügyi bizottmányának egyik tagja, a városi tanügy szervezése és rendezése céljából irta, és miután az elfogadott jeles munkálatnak kinyomatása bizottmányilag el lett rendelve, a szerző azt a nagy közönség elibe is terjeszthetni hitte. Igen helyesen cselekedett szerző, hogy e nagy szakismerettel és viszonyaink kellő mérlegbevetésével irt monographiát a közönségtől meg nem vonta, és igen kellemes s hasznos dolog volna, ha minden nagyobb város tanügyének berendezéséről ily példányszerü dolgozatot bírnánk. ISKOLAÜGY. Felhiyás, a külső somogyi ág. hitv. ev. gyülekezetekhez. Folyó évi aug. 9-én Iharos-Berényben tartott esperességi gyűlésünk, az országgyűlésen hozott népiskolai törvényekre kimondotta, hogy azokat hazafiúi örömmel fogadja, a bennük foglalt elveket a népoktatásra nézve üdvösöknek tartja. Azonban, mivel a prot. szabadelvüségből — s autonómiánkból folyólag az egyes egyházközségek önként határozhatják el, hogy iskoláik községiek, avagy felekezetiek maradjanak-e ? e körülmény folytán espr. gyűlésünk szükségesnek tartotta a felekezeti iskolákra nézve egyöntetű, átalános határozatokat hozni, hogy felekezeti jelleggel biró iskoláinkban, a tanítási rendszer öszhangzásban legyen a törvények kívánalmaival. Ennek eszközlésére a ns. és tek. Esperesség egy tanügyi-bizottságot választott; mely bizottság folyó évi okt. 14-én. Csurgón összegyűlvén, felekezeti iskoláink állapota felett tanácskozva, — nézeteit s határozatait az ide csatolt jegyzőkönyvben foglalta össze, s az iskoláinkba behozandó s kötelezendő tantervet megállapította. Midőn a tanügyi-bizottság a nt. és tek. esperességi gyűlés határozata folytán, mind a jegyzőkönyvet, mind a tantervet megküldi a gyülekezeteknek, a reá bízott feladat fontosságától áthatva, el nem mulaszthatja, hogy az egyházközségek híveihez, s a néptanitással foglalkozó tanítókhoz néhány komoly szót ne intézzen. A népnevelés ügye, az országok s nemzetek, sőt az egész emberiség legfontosabb ügye. Csak a jó népnevelés, s az oktatásügy virágzó állapota idézi elé az egyes polgárok s a nemzetek boldogságát. A legnagyobb rabság, a lélek rabsága; — a lelket rabbá a sötét tudatlanság, — szabaddá a tudomány világossága teszi. Mint polgárt, jogaink s kötelességeink szabad gyakorlatára, — mint az egyház fiát, isteni rendeltetésünk teljesítésére a tudomány vezet el. Elvész a nép, mely tudomány nélkül való! — mondja a szentírás és ezen szavakat ezredek története igazolja.
