Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-09-19 / 38. szám

határzatát, s folyamodó egyházaknak az utasítást megadja. Ennyi és igy is jó: haj de, sok nyelv marad meg égve, s egy csép viz nélkül olthatlan szomjában! Most jő a római pápának egész ker. világot con­ciliumra hívó breveje — megjár 1 o n g u m n a k is, — s kérdésbe tétetett, miszerint a magatartásra nézt szükség volna testületünknek is nyilatkozni. Most jő a vita, szemben állnak a küzdők, a csatának félénk és bátor soraiban. Mondva volt, hogy érdeklett felhívás­sal, valami veszélyes lépés céloztatik; és szükség előre vigyázni, tiltakozni. Ez ellen hangsulyoztatot.t, hogy minden egyes ember maga levén felelős meggyőződéséről, testület nincsen is hivatva, hasonügyben intézkedni, s érdeklett pápai felszólítást merőben ignorálván — legfelebb egyesek tiltakozó nyilatkozatával lehetne az Ügyhez járulni. Na de igy sokszor meggyült volna már a bajunk, — s mindegyre haza kellene ma is fut­károznunk , hogy küldőinket megkérdjük; ámbár, el van törölve az utasítás adás. És még: ha egyesek csakugyan szólhatnak hozzá, csaknem épen ignoratio. Mondatott, miszerint indítványozó vegye vissza indítványát, melyet nem tevén, határzat lön: felhozott ügy nem tar­tozván hivatalos tárgyalás alá, társa­dalmi térre utasittatik. A két jegyző elő­lépésével megliresült állomásokra, egy házassági- s egyh. törvényszéki-bíró választatott. Egy lecke terv adás, s tankönvek megválasztására kiküldött bizottság munká­lata és véleményadása folytán, tiizetesb véleményadás, s ki ezen tantárgyaknak naponként meghatározandó tan­órákra beosztása, újból bizottmányra utasíttatott; t. i. jövő közgyűlésre előterjesztve, hogy lehetne iskoláinkat, a jelen törvények kívánalmainak megfelelőleg átidomitni? S a képviseleti gyűlés harmad nap végeztével, a házas­sági törvényszéken folytak váló perek különböző stá­diumokban. Két első nap volt közebéd; hogy elveikhez liiven : érdek egységünket az étkezés közössége is összetartsa és k é s z i t s e. S lehet gondolni, hogy voltak szebbnél szebb felköszöntések: többek közt ittunk kedélyes ven­dégünk B. M.-ért, s ő is ivott éretünk. Isten áldja őtet és mindnyájunkat." P—p. KÜLFÖLDI EGYHÁZ és ISKOLA. * A n g 1 i a és a római zsinat. Londoni tu­dósítások szerint az angol katholikusok igen hidegen vi­selik magokat a közelgő római zsinattal szemben, kivéve néhány olyan magas állású papot, ki korábban az ang. lican egyházhoz tartozott. Irlandban, melynek kath. pap­sága sokkal kevésbbé ultramontan mint az angol, hangok emelkednek, melyek nyiltan kimondják, hogy az ily zsi­nat az egyház békéjére nézve nem jót jelent, s ha a syllabus szellemében foly le, okvetlenül szakadást fog előidézni az egyházban. —• Másfelől épen Angliában nem várt támogatásban részesül a zsinat a protestánsoktól, Ez részint komoly, részint komikus természetű. Dr. Cum­ming a hires skót próféta, ki évről- évre jövendölgeti a világ végét mindig határozott bizonyossággal,mig az ujabb időben már nem szokta kitűzni az idejét, — reményű, hogy az ő vetésének kedvezni fog a zsinat, s Írásban s élőszóval hirdeti, hogy kész a zsinaton megjelenni, ha bebocsátják. Hanem ennek nem nagyon örülhetnek Ró­mában, mert ő nem is csinál titkot abból, hogy a zsi­nattól nem várja a békét és kiegyezést, hanem épen az ellenkezőt. Ö ugyanis eddig a világi fejedelmektől várta, hogy mindenik a másik ellen támadjon, mely körülmény­nek Jézus jövendölése szerint meg kell előzni az ő visz­szatérését és ezeréves uralkodását ; de most már ezen oldalról nem reményi, hanem a conciliumtól várja, hogy mindenki a másik ellen támadjon, s azután bekövetkezzék a világ vége. Dr. Cumming levelet intézett Manning ér­sekhez, melyben megkérdezte, vájjon az általános pápai meghívással öszhangzólag megengedtetik-e neki a zsina­ton megjelenni, nyerhet-e ott kihallgatást és szólássza­badságot, hogy a gyűlés előtt elmondja, miért marad tá­vol a protestantismus a római egyháztól. Az érsek igen udvariasan felelt neki, melyszerint nem kétkedik, hogy a komoly előterjesztést a zsinat figyelmére méltatja,egyéb­aránt az agendi modusról semmit nem szólhat. Ezenkí­vül a feleletben két munkára utasította, melyekben a pápa csalhatatlansága határozottan állíttatik. Erre Dr. Cumming egy másik iratot intézett az érsekhez, melyben több esetet sorolt elő, midőn a zsinatok a pápákkal és a pápák egymással ellenkezőt állitnak, s ezáltal kívánta a csalhatatlansági tételt megcáfolni. Vizsgálódásai közben praecedens esetet is talált kívánságára nézve. Ez egy pápai nyilatkozat a régmúlt időkből, melyben mon­datik, hogy ha egy eretnek a zsinaton kihallgatást akar nyerni, először a pápa és a zsinat tekintélyének magát alá kell vetnie. Ha azt megtagadja, ugy kell vele bánni, mint egy elitélt eretnekkel. Ne hogy ezen bánásban ré­szesüljön, s talán mint egy második Huss, a máglyán végezze, levelet irt a pápának, hogy tőle nyerjen bővebb felvilágosítást. Levelének tartalma következő: „Szentséges atya! Tetszett neked a protestánsokat és más, a római egyháztól különváltakat az egyetemes zsinatra meghívni. Forró köszönetet mondunk érte s egész lélekkel óhajtunk az általad hirdetett zsinaton je­len lenni. Ilogy megtudhassam minő szólásszabadság fog nekünk engedtetni, több levelet intéztem tisztelendő dr. Manninghoz. Azon tisztelendő és tudós férfi a legna­gyobb udvariassággal következőleg válaszolt nekem : „Az agendi modusra nézve feleletet adni nem tudok, ezt csak a legfőbb tekintély adhat." Tehát téged kérlek alázato­san Szent atya, liogy kegyeskedj engem értesitni, vájjon lesz-e nekünk a zsinaton szólásszabadságunk, hogy elő­adjuk az okokat, miért szakadtak el a protestánsok a római egyháztól. Szentségednek szolgája Cumming János, theol. dr. a skót-egyház presbytere." Még eddig semmi felelet nem érkezett e levélre

Next

/
Thumbnails
Contents