Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-09-19 / 38. szám

de Cumming ur reményli, hogy alkalma nyílik a zsinaton előadni a prot. szakadás okait. Komolyabbnak és kevésbbé botrányosnak tűnhetik fel a gondolkozó katholikusok előtt dr. Puseynak, az ismeretes oxfordi professornak és a ritualismus fejének csatlakozása. Ez valóban hisz a protestantismus és katholicismus egyesülése lehetőségében. Rá és követőire nézve ez igen könnyű, mert ők már szivökben rég katholikusok, s csak egy nehézség áll még utjokban, „a mariolatria, a szűz Mária-féle bálványozás". Ha a zsinat a szeplőtelen fogantatás dogmáját eltörlené, vagy legalább „a kegyes feledékenységnek" átengedné, a tudós professor semmi okot nem látna többé arra nézve, hogy az egész keresztyénség az egyed Hl üdvözítő egyház kebelébe vissza ne térjen. Dr. Pusey fontos egyéniség, ki jelleme és tudománya által bizonyos türelmet vívott ki még hibái számára is. De a puseyták annyira nem téveszthetők össze az anglikán egyházzal, hogy ez igen örülne s egy nagy botránytól szabadulna meg, ha a ritualistákegy szép reggel zeneszóval átköltöznének a katholikusok táborába. * Boroszló. Az itteni egyetemen közelebbről egyesület alakult „Boroszlói prot. tanulók szabad egylete" cimen, melynek célja tagjaiban a protestánsok együvé tartozásának érzetét ébren tartani, s az itteni prot. tanulók összetartását előmozdítani. Ezen cél elérésére szolgálnak egy olvasó körön és társas összejöveteleken kivül általános tudományos, s különösen olyan felolvasások, melyek nem támadólag, hanem tárgyilagosan tüntetik fel a protestantismus és katholicismus közötti különbséget, amint az az egyház- és világtörténelemben mutatkozik, s az ezzel szorosan összefüggő világnézletbeli különbséget a két egyházban. * B a d e n. Az aug. 18-án tartott kerületi zsinaton nagy szótöbbséggel fogadták el Schellenberg dekán indítványát a kötelező polgári házasság behozatala érdekében. A jelentéktelen kisebbség a nemkötelező polgári házassággal is megelégedett volna. Ezen határozat azért jelentékeny, mivel az első hivatalos nyilatkozat az ev. egyház kebeléből a kötelező polgári házasság érdekében, s bizonyosan nem fog utánzás nélkül maradni. A zsinat csatlakozását jelentette ki a wormsi nyilatkozathoz. K Ü L Ö S F É L K Ií. * A nagyváradi pályázat hirdetést népiskola-tanitói állomásokra különösen is ajánljuk olvasóink figyelmébe. Ne csak azok olvassák el, kik ily állomásokra pályázni óhajtanak, hanem mások is, még a debreceniek is! Egy kath. püspöki város polgármestere egy prot. felekezeti iskolai közlönyben is kihirdetteti a pályázatot, mert N.-Várad iskoláit községiekké alakította, s nem nézi többé miféle vallású a tanitó, hanem csak, hogy képes-e azon hivatalra, bármiként vélekedjék az ostyáról és a praedestinatioról. Hazánkban az oktatásügy meglehetős gyarló lábon áll, főként a kath. iskolák inkább butitó mint oktató intézetek voltak, s a clerus kezében a dolog természete szerint nem is lehettek egyebek. Innen azon jelenség, hogy az értelmesebb kath. városok mohón ragadták meg a törvény által nyújtott szabadságot, s iskoláikat kivették a papok kezéből. Nagy-Várad most egyszerre 17 állomásra hirdet pályázatot, és pedig olyan fizetés mellett, aminőt eddig a felekezeti tanítók talán sehol az országban nem élveztek. Ilyen gyümölcsöket terem a közös iskola. Mi hiszszük, hogy igen kevésszámú év tapasztalata teljesen igazolni fogja lapunknak e tárgyban elfoglalt álláspontját. Az egyház és iskola különválasztása által mind az egyház, mind a tanügy csak nyerhet. — Éljenek a derék nagyváradiak! * Még B a r t a k o v i c s is ? ! Az már ismeretes dolog, hogy Eger városa iskoláit községiekké alakította. Hittük, hogy az általunk is tisztelt egri érsek, ha nem is tart szónoklatot a községi iskolák mellett; de legalább ellenök sem lép fel. Csalódtunk. Ugy látszik benne is erősebb a római vitéz, mint az ember és hazafi. A nevezett alkalomból levelet intézet a városhoz, melyben kijelenti, hogy az eddigi felekezeti iskolák épületeit és alapitványait nem engedi át a községi iskolák használatára. Érdekes tanúság rejlik ezen nyilatkozatban a nemzetre nézve, csak akarja észrevenni! A római clerusnak soha sem a nép érdeke feküdt szivén, hanem saját kaszt érdeke. Iskolát állított, hogy növeljen benne magának babonás, vakhitti szolgákat, s mégis azt hirdette, hogy a népnevelés érdekét istápolja. Még hazafiaskodott is egy kicsit, mikor privilégiumait bántotta II. József; de megnehezíti a szellemi előhaladást saját hazája fiainál, a mennyiben tőle függ! Bizon kár volt az érsek urnák eddig szerzett szép nevét a Simorok és Haas Mihályok sorába igtatni! Különben még kérdés, mit és mennyiben van joga át nem engedni. — * A C o r v i n a cimü olcsó könyv-kiadótársulat ki adásában már néhány könyv jelent meg, nevezetesen: „A malom alatt" Jókai Mórtól, ára 15 kr. „Erzsók aszszony története" Jámbor Jeremiástól, ára 12 kr. „A fösvény" Milesz Bélától, első füzet, ára 15 kr. „Attila isten ostora" György diáktól, ára 6 kr. „A népbankokról" Kenessey Kálmántól, ára 8 kr. * Debrecenben Vecsei Imre és neje Bruckner Karolina értékes ezüst keresztelő kannát és medence ajándékoztak a ref. kis templom használatára. * Z i 1 a h o n f. hó 2-án a megyei iskolai tanács gyűlést tartott, melyben lelkiíselten karolták fel a népnevelés ügyét, s elhatározták, hogy minél több népnevelési egylet létrehozásán fognak működni. A minisztériumhoz kérvényt terjesztenek fel, hogy egy tanitóképezdét Zilahon állítson fel. Talán az a nehezen tengődő zilahi gymnásium épen alkalmas volna egy négy osztályú gymnásiumnak és egy képezdének?!