Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-09-19 / 38. szám

szeköttetésbe hozni. Első tekintetre illetlennek látszik oktalan állatokat vagy aljas tárgyakat imádni; hogy pedig az ember babonásnak ne tartassák, szükség az effélék imádását nem nyilván végezni." XVII. Vallást teszünk róla, hogy b. Szűz Máriát nagyobb tiszteletre méltónak kell t a i\t a ni az angyaloknak s embereknek, min t magát a K r iszt u s t, az Isten fiát. E cikkelyre vonatkozólag Ozor ius jezsuita (Tom. III. Conc. Ass.) a rendtől átnézett és jóváhagyott müvében azt állítja, hogy Mária az istennel egyenlő. — Costerus Ferenc (Ave maris stella stb. hymnusban) igy szól: „Mutasd meg tekintélylyel, mutasd meg hatalommal: mit tesz isten anyjának lenni? Az anya a fiu oka, a z a n y a f e 1 j e b b való a fi un á 1; az anyát a fiúnak tisztelni kell; tartozik a fiu magát az anyához alkalmazni. — B u s t o Bernát szinte hasonlóan szól (In mariali P. XI. Serm. II.): „Óh jó Jézus, örök dicsőség királya, mi dolog az, hogy az anyát imádod ? Akarom — úgymond — azt imádni, mert azt ketten teszik imádandóvá, stb." — „Az urnák anyja mindenütt parancsnokoló, mindenütt felséges . . . sokakat, kikbün bánat nélkül haltak el, magának az ördögnek torkából kiragadott, és hogy bűnbánatot tarthassanak az életre őket visszahozta. Ugyancsak ő az, kiről, mint a fiúról is, mondatkatik a VIII. Zsoltárban: mindeneket vetettél az ő lábai alá." (Fulbert. Carnotensis (megh. 1029.) és Albert. Magn. in opusc. de Laudib. Mariae. C. 6.) — Ugyancsak B u s t o Bernát azt mondja Máriáról (In Mariali. XII. rész. Serm. 2.), hogy „megtette azt az istenre nézve, mit isten önmaga megtenni nem tudott, stb." — „Maga a bóld. szűz többet tett, mint az isten, vagy legalább annyit, hogy ugy szóljak, mennyit Isten tett az emberiségre nézve stb. Többet tett Mária, mint maga az Isten, az ember i r á n y á b a n, ahonnan isten a b. szűz által van irántunk leginkább lekötelezve." (Pelbart 0 s w a 1 d, magyarhoni ferencrendi szerzetes, a 16-dik század elején, ap. Itivetum ref. hittudós, ki sok müvet irt a római kath. dogmája ellen; megh. 1651-ben) in ApologiaproSanctiss. Virgine. (Lib. 2.[Cap.5.)— Salaz a r spanyol jezsuita (megli. 1646. in Expos. in Proverb. Salom. VIII. C. 16. n. 146) igy szól: „Maria anyai jogánál fogva bizonyos királyi hatalommal felette van a Krisztusnak. És bizonyára a legszentebb szűz e joggal, és hatalommal gyakran él is stb. Ezután idézi Damiani Péter imájának (VII. Gergely kortársa s barátja megh. 1072-ben) eme szavait, melyeket Máriáról mond: „Az isteni igazságarany Ítélőszéke eleibe nem ugy járulsz, mint esedező, hanem, mint parancsnoknő; — mint urnő, nem pedig, mint szolgáló." Ezeken kívül Lipsius Justus egyenesen istennőnek nevezi Máriát: „Diva Virgo Sichemiensis sive Aspricollis; nova ejus beneficia et admiranda, Antwerp. 1605. 4.-o" cimü müvében; szinte ily tárgyú müve 1604-ben jelent meg: „Diva virgo Iialensis, beneficia et miracula ejus, fide atque ordine descripta. Antwerp. 1604. 8.-o" címmel. A 17-dik tételt igazolják még Temesvári Pelbart: Stellar. lib. 12. P. J. Art. 3. Cap. 4. továbbá: Vorago Jacob, dominican generál, meghalt 1298. Genuens. Episc. in Mariali Serm. 17. — Lásd ezekhez még: „Mária, die heilige Jungfrau u. s. av. Erfurt. 1822. von Joh. Adolf Jacobi. Végül legyen szabad egy 19-dik századbeli történeti tényt felemlitni Cerati római abbas tudósítása folytán, mely szerint Korsika szigetén 1818-ban egy pap következőleg prédikált Máriáról: „A boldogságos szűz nélkül a teremtés müve nem történhetett volna, — a szűz adta vissza a mindenhatónak a világ fölötti uralmat, melyet magára nézve tulajdonképen elvesztett. Merem állítani, hogy Mária több hatalommal bir, mint maga az isten. Ki bizonyíthatná be az ellenkezőt? Parancsol a fiúnak a tisztes anya teljhatalmával, az atyának egy szeretett leány túlsúlyával és a szent léleknek egy imádott ara e 1-lenállhatlan erejével: tehát egyesíti magában az atya, fiu és szentlélek hatalmát. 0 egymagában annyi, mint a szent h á r o m s á g !" (No már ennyire az „Atokminta" szerzője „elvetemedettsége, bornirozottsága" mellett sem vetemedett.) Vegyük ehez a föld kerekségén levő „Mária templomokat," s azok efféle föliratait: „Virgo íidelis, ave, c o e 1 e s t i s mater a m o r i s !" : bizonyára túl a túlon igazolva van, nemcsak e 17-ik cikkely, de az egész confessio pápista, illetőleg jezsuitái eredetüsége. XVIII. Vallást teszünk róla, hogy a b. szűz Mária az ég k i r á 1 y n ő j e, s egyszersmind a fiúval uralkodik, é s h o g y a fiu neki mindeneket t e t s z é se szerint tartozik cselekedni. Hogy Mária az ég királynője és egyszersmind Krisztussal uralkodik, mint e cikkely mondja, az közönséges hite az egész római katholika egyháznak. Hogy Krisztus, mint e cikkelyben áll, mindent Mária akaratja szerint tartozik tenni, az oly kifejezés, melyet csaknem ugyanazon szavakkal a legünnepeltebb róm. kath. egyháztanítók és püspököknél, azon férfiak s nők irataiban, kiket a pápa szentté avatott, az imakönyvekben, énekekben, melyek püspöki jóváhagyás folytán jelentek meg, és egyházi használatban vannak, ismételve feltalálunk; pl. a Mária-énekben, mely igy kezdődik: óh boldogságos szüle!" (o felix puerpera!) stb, nyilván ez intéztetik Máriához: „parancsold meg azon jognál fogva, melylyel mint anya birsz, a megváltónak: adj éltem estvéjén boldog halált stb. Ha már Mária parancsolhat, ugy a Krisztusnak azt tenni kell; minő természetes tehát az átmenet ez állításról, hogy Mária parancsol és Krisztus engedelmeskedik, arra a másikra, mely a 17. cikkelyben foglaltatik, hogy t. i. a (parancsoló) anya Mária nagyobb tiszteletre méltó, mint az (engedelmeskedő) fiu, a Jézus Krisztus! Szent Theréziai