Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-24 / 4. szám

(most már ezt sem véve ki) minden kormány pro­testál. A felvilágosodás nevében mindnyájan, tud­tokon kivül, megnyijtják kapuikat a forradalom­nak, mely semmit sem akar meghagyni az isten által megalapított rendből." Miután ezen szellemben jó sokat beszélt az egyház és állam különválasztása ellen, neki esik a szabad gondolkozóknak, kiknek agyában ezen eszme született, s „kiknél a pogány is végtelenül magasabban áll;" azután az általok teremtett modern társadalomnak, mely „midőn az ember­nek mindenben egyedüli szövétnekül saját véle­ményét adja, tönkre teszi az értelmet, ló és öszvér ösztönévé aljasitja, sőt még az alá szállitja, mert isten, ki az embernek észt adott, megfosztotta öt az ösztönök azon helyes irányzatától, mellyel az állatok birnak. A törvények jogi érvényél a vé­lemény kedvezésétől föltételezni, annyi, mint in­sultálni azt, ki által országolnak a királyok stb." *) — Tehát az emberiség azon nagy vívmánya, mely szerint maga alkotja törvényeit, alább va­lóvá teszi őt a lónál, s insultálása istennek, ,,a divatos szabadgondolkozás pestise a mostani tár­sadalomnak ; első rendű felségsértés; a szabad gondolkozóról van írva: Midőn a gonosz az ör­vény fenekére jut megvet mindent." — (R. II. 23 sz.) Midőn a modern világ hangsúlyozza az ér­telem jogát mind a politikai, mind a vallási téren, ezáltal tönkre teszi az értelmet! Ez az ellenmon­dás és képtelenség netovábbja. De hát kinek adja az emberiség azon jogot, hogy meghatározza a társadalmi együttélés sza­bályait? Pollák ur erre sok beszéd után, melyben még sem mondja ki határozott nyíltsággal, csak sejteti, hogy a törvényhozás joga kizárólag a fe­jedelmet illeti, — egyszerre csak e kellő előzmény nélkül így folytatja szavait: ,,Igaz, hogy e fejede­lem is vissza élhet hatalmával, mint a sajtó; de a két rossz közül a kisebbet kell választani, és fentartani a hatalom jogát, inkább mint büntet­lenséget adni a sajtónak, mely tagadása minden törvénynek. A gondviselés különös dispositioja ál­tal a fejedelemnek inkább érdekében fekszik az igazságot védeni, mint a hazugságot, és pedig an­nál jobban, minél kevésbé tette magát a páholyok *) L. Rel. 1868. sept. 16. sz. és pártok rabszolgájává. A politikainak mondott szabadság, a legújabb magyarázat szerint, ép ugy ellenkezik a természeti joggal, mint a gondolko­dás és sajtó szabadsága." *) Kiugrott tehát a nyul, vissza kell állítni a fejedelmi absolutismust, eltörölni a vallás-, sajtó­sőt még a gondolkozás-szabadságot is, mint a mely ellenkezik a természeti joggal. Sok képtelen­séget mondtak és irtak már az emberek, de talán az még senkinek sem jutott eszébe, hogy a gon­dolkozás szabadságát megkell szüntetni, vagy legalább ki nem nyomathatja senki, anélkül, hogy országos nevetést ne idézzen fel maga ellen. — A kimondott vagy leirt gondolatot lehetséges el­lenőrizni, ennek módját kitalálta VI. Sándor pápa a censurában ; de a gondolatnak a lélekben meg­szülemlése meggátlására még az isteni pápák sem találtak alkalmas eszközt, és ezt megakadályozni még maga a gondolkozó egyén sem képes. Ha pedig egyszer megvan gondolata, — maga a nagy hírű kalocsai érsek, kit Pollák ur alkalmasint kénytelen tekintélyül elismerni, mondá egy or­szággyűlési beszédében, hogy ellenállhatlan ter­mészeti ösztön indítja nézetének proselitákat szerezni. De ne gondolja a szives olvasó, hogy ezzel már egészen rendbe jő a társadalom ezen legújabb állambölcs szerint. Alig végzi fennebb idézett sza­vait, már is azt kezdi emlegetni, hogy inkább kell engedelmeskedni istennek, mint az embernek, még az összes emberiségnek is; a religiot nem kell különválasztani a politikától, mint nem volt az ó korban, hol a papság és királyság szövetség­ben állott. A keresztyénség nem rontotta le e vi­viszonyt, „minden keresztény királyság a feje­delmi és szellemi papság kifolyása. A fejedelmi pápa ezt egész teljében birja; a királyok és többi keresztények abban ténykedésök köréhez képest aránylag részesülnek. A mit a jó hivő kivánhat, az nem a vallásnak elválasztása az egyháztól, **) a papságnak az államtól, hanem hogy a fejedelem legyen valódi externus püspök, ki a pápának legyen álávetveé í stb.***) „keresztény nép ma az, mely maga Krisztus által kormányoztatik és *) L. Eel. 1868. II. 24, sz, **) „E g y h á z t ó 1" alkalmasint sajtóhiba ,,politikától" he­lyett. K. A. ***) L. Eel. 1868. II. 24. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents