Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-07-11 / 28. szám

a) Az épületek helyszínéül a jelenlegi gymnasium épület szomszédságában, tőle délre 302. telek k. és 304 h. r. sz. . . . alatt irt az utca szinén 26 öl szélességben és onnét nyugotra 80 öl hosszságban fekvő belsőségi telket, mely a gymnasium épületéről s kertjétől kerítés által elzárandó ; — az egyházmegye azonban felkéri a közoktatási miniszter ő nagyméltóságát, hogy az ezen telken levő jelenleg Cibor Mór tanár úr által lakott épületet, mint az egyházmegye által felette nehezen s nagy kárral nélkülözött tanárlakást, a mennyiben csak a képezdei helyiségek kiépítése lehetővé teszi, hagyja meg az egyházmegye használatában ; — továbbá b) ugyanezen belsőségi telek végében, ettől délnyugotra fekvő és a belső telkek alá nyúló 302 tel. k. és 367 helyr. szám alatt, irt földekből 6 katasztrális = 1600 négyszög ölével számított holdat; — c) e telkeken kivűl az egyházmegye képezdei célokra birt tizezer forintjának, az ugy nevezett Belevárialapnak évenkinti kamatait is odaadja, de olyformán, hogy az így származó egész összeg ezen képezdében tanuló s az egyházmegyei tanács által kijelölt bármely hitvallású oly növendékeknek évi fentartására fordittassék s illetőleg szorgalomdijul adassék, kik az intézet szabályai szerint erkölcs és szorgalom tekintetében arra érdemesek. Ha az egyházmegye oly ifjút találna e célra kijelölni ki az intézet szabályai szerint szorgalom és erkölcs tekintetéből e segélyezésben nem volna részesíthető ; azon esetben a képezde igazgató tanácsa átal az egyházmegye uj kijelölésre hívatik fel. Ha pedig valamely évben a szorgaloindíjban részesíthető iljak oly kevés számmal volnának az intézetben, hogy azok évi fentartására nem volna a tízezer forint összes kamata szükséges, az így felülmaradt Összeg a következő évi szcrgalomdíjhoz csatolandó a képezde igazgató tanácsa által, de ezen összeg a következő évben is csak az egyházmegye jelöltjeinek adható. Egyszersmind az egyházmegye kötelezi magát a) hogy ezen tízezer forintot lehetőleg leggyümölcsözőbben, de mindenesetre a teljes biztonság érdekéből ugy helyezi el, miként a kikölcsönzött összeg mindig két annyi értékű birtokra tábláztassék be ; — és b) hogy a kamatok félévenként elő re?" fizettessenek s a fizetési határidő na i elmulasztásával a tőke felmondottul tekintessék ; — c) hogy mind a tőke elhelyezéséről s jövedelmezéséről, mind a kezelésről évenként részletes kimutatást terjeszt a közoktatási kormány elé tudomás vétel és jóváhagyás Yégett. Végre d) az e.megye kötelezi magát, hogy a gymnazium épületében levő imatermet october hó 1-jéig aként fogja átalakítani, hogy abban három tanterem s egy tanári várószoba leend, s ezen egész helyiséget a képezde használatára mind azon időig átengedi, mig az állam a szükséges képezdei épületeket felállíttathatja. Az imateremből eként átalakított helyiségért azonban az állam mind addig, míg az használja, évenként ötszáz forint bért fizet az e.megyének s pedig aként, hogy a két első évi bért = ezer forintot még ezen első évben az átalakítás alkalmával kiszolgáltatja az e.megyének. Önként értetvén, hogy az átalakítás alkalmával az e.megye köteles leend a tantermeket és váró szobát alkalmas kályhákkal ellátni és kipadlóztatni. Mind ezen ajánlatai és kötelezései mellett azonban az e.megye kiköti : a) hogy a tanítóképezde az általa adott telken s illetőleg helyiségben állittassék föl b) hogy abban a tanitás nyelve mindig egyedül a magyar legyen, t) hogy az e.megye által adott minden vagyon a képezde többi vagyonától elkülönítve kezeltessék, el ne idegenittethessék, és soha más célra ne használtathassák, d) hogy a képezde zenetanárának engedtessék meg, miként képezdei tanóráin kivül vállalkozhassék az e.megye gymnasiumában a zene tanítására, e) hogy ha a tanítóképezde megszüntettetnék, vagy Csurgóról más községbe helyeztetnék át a kormány által ; avagy elveszitené azon minőségét, mely szerint az hitfelekezeti jelleggel nem biró magyar nyelvű s az 1868. évi XXXVIII. 81—105. §-ban rendelt országos tanítóképezde legyen; — végre, ha a fent kitett feltételek, vagy azok bármelyike az állam által nem tartatnék meg: ezen esetekben, avagy ezek bármelyikében az e.megye jelen szerződés értelmében átadott — ugy pénz, mint telek — minden azon idő szerint rajta állandó épületekkel (habár azokat az állam építette is) a belső somogyi helv. hitv. e.megye tulajdonául száll és birtokába megy vissza. 2. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter az állam részéről a fentebbi ajánlatokat a hozzájok kötött kötelezésekkel együtt elfogadván: a nevezett tanitóképezdét a felajánlott helyiségekben felállítja és még a folyó 1869. évi őszén megnyitja. A belső somogyi e.megye mai napon tartott közgyűlésének határozata folytán, — a közgyűléstől e célra meghatalmazott és tekintetes Csépán Antal segédgondnok, nagytiszteletü Mezei Pál esperes, nt. Sarkadi Károly gymnasiumi egyházi felügyelő, t. Cibor Mór tanár urakból álló bizottság és Molnár Aladár miniszteri osztálytanácsos s Kovács Sebestyén Gyula somogymegyei tanfelügyelő és kir. tanácsos urak — mint miniszteri kiküldöttek által készített jelen (három eredeti példányban kiállított) szerződés, egyrészről a b. somogyi e.megye közgyűlésének, másfelől a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszternek jóváhagyása után lép hatályba. Végre minthogy az e.megye által jelen szerződés* ben a képezde számára felajánlott telkek boldog emlékezetű és dicsőült tolnai gróf Festetich Györgynek a gymnasium részére tett nagylelkű adományából adatnak át, a boldogult emlékezete és családja iránt való kegyeletes tiszteletből jelen szerződés nmltgu tolnai gr. Festetich György m. kir. miniszter ur ő excellentiájához is felterjesztendő jóváhagyó tudomásul vétel végett. Kelt: Csurgón, 1869-ik évi jun. 28-án.