Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-06-27 / 26. szám

Uj Verbasz junius 13-án 1869. Nt. szerkesztő ur ! Folyó hó 8 éa 9-ik napjain tartotta meg a bács-szerémi ág. hitv. ev. esperesség Uj Verbászon évi közgyűlését, melyet mélt. Kubinyi Ágoston esperességi fölügyelő ur is szerencséltetett megjelenésével. Felügyelő ur a gyűlést megnyitván ismét szép bizonyságát adá ismert vallásos buzgalmának és nagy lelküségének. Ugyanis az orvosok és természetvizsgálók mult évi gyűlésén tartott tanulságos és érdekes értekezését „a temetők és temetkezésekről" 200 példányban kinyomatván, az eladandó példányokból bejövő tiszta jövedelmet az ujverbászi ág. ev. négy osztályú gymnasiumnak szánta. Mennyire szivén fekszik e gymnasium ügye felügyelőnknek, bizonyítja az is, hogy mult évben szintén az esp. közgyűlésen 200 frtnyi alapítványt tett, melynek kamatjaiból évenként két, nem magyar ajkú, de a magyar nyelvben legtöbb előhaladást tett szegény gymnasiumi tanuló dijaztatik. Ugyancsak felügyelő ur szíveskedett 10 frtal járulni a gymnasium egyik tantermének újonnan való kipadlózásához is. Forró köszönet mindezekért a jó ügy nevében. Az esperességi közgyűlés egyéb tárgyai közül általánosabb érdekkel bír azon határozat, melyet a közgyűlés az uj népiskolatörvényt illetőleg hozott. Esporességtink ugyanis egy érteim iileg ragaszkodik az eddigi felekezeti iskolák föntartásához s intézkedései, melyeket a törvény a fenmaradó felekezeti iskolákra vonatkozólag követel, a következőkből állanak: a körlelkészek a tanítókkal előlegesen tanácskozandnak a négy hónapi szünidő idejére és netaláni felosztására nézve; továbbá az esperességi elnökség vezetése alatt bizottmány alakul, mely egyházról-egyházra menend az iskolák állapotát megvizsgálandó s a törvény mikénti keresztülvitelének módozatai fölött intézkedendő. A közgyűlés jegyzőkönyvének o-ik pontja az alakulásban levő „olvasó- és munkálóegylet" alapszabálytervéről szól, mely felolvastatván, felügyelő úrban is egy ta^ got nyert. Ez egylet föladata tudományos munkákat — a tudomány bármely ágából — készíteni, azokat kölcsönösen megbírálni, s a jobbakat nyomtatás alá bocsátani; az ebből, és a tagok évi befizetéseiből összegyűlendő pénzen pedig tudományos könyvtárt s folyóiratokat szerezni. A még számos fölmerült tárgyak és határozatok jobbára helyi érdekiiek levén, azoknak elősorolásába ezúttal nem bocsátkozom. Halasi Gyula9 esp. jegyző. KÜLFÖLDI EGYHÁZ és ISKOLA. * Wormsban a közelebbi számunkban közlött tételeken kívül egyházszervezeti alapelveket is állapított meg a gyűlés, melyeknek szövegét Ohly darmstadti udvari törvényszéki ügyvéd szerkesztette. A tételek a következők: Az evangyéliomi-protestans községi elv és a protestáns egyházi alkotmánynak abból folyó alapelvei. 1. Az evangyéliomi-protestans egyházalkotmány a községek önállósága elvén alapszik, melyeknek az egyházi igazgatás minden fokozatán képviselve kell lenniök. 2. Ezen alapelv szerint kell a protestáns fejedelem állását az evangyéliomi egyházban, valamint általában az egyház igazgatását is alkotmányos uton szabályozni. 3. Az evangyéliomi-protestans községeket képviselik a helyi egyházközségi gyűlések, kerületi zsinatok és a tartományi zsinat. 4. A zsinatokon a világi tagokat legalább is egy enlő képviselet illeti a lelkészekkel. A zsinatok világi tagjait a községek szabadon választják. A kerületi zsinatok dékánjaikat (superintendenseiket) szabadon választják a magok köréből. 5. Az activ és passiv választási jog megillet minden önálló, polgárilag és egyházilag fedhetetlen községi tagot. A választási jog nem félté— teleztetik különös egyházi tulajdonok kimutatásától. 6. A papi hivatalok betöltésénél a döntő szavazat a községet illeti. 7. Az egyházi törvényhozás joga a tartományi zsinatot az egyházi kormánynyal közösen illeti. 8. A községek egyetemét az egyházi kormányban a tartományi zsinat által kiküldött választmány képviselje. 9. Az egyházi kormány a tartományi zsinatnak felelős. * H e f e 1 e tübingai tanárt a rottenburgi káptalan püspökké választotta. Nem tudnánk hirtelen még egy kath. püspök választást nevezni, melynek ugy örülhettünk volna, mint ennek. Hefele buzgó katholikus ; de valóságos felemelkedett lelkű, tudós ember, kinek leckéit a prot. theologusok is szívesen járták, mert ő legtalálóbb kifejezése volt azon sokszor hangsúlyozott állításunknak, hogy az ultramontanismus és katholicismus koránt sem egy, s még nem is dogmatikai köztök a különbség, hanem egyházjogi. Hefele kath. hitével megtudta egyeztetni mind a tudományosságot, mind a józanabb egyház kormányzati és társadalmi elveket, s mint egy nagy tagadó jel állott mindig azok előtt, kik azt hirdetik, hogy a ki csak egy hajszálra is eltér Róma absolutistikus egyh. kormányzati elveitől, nem lehet jó katholikus. * Spanyolországban a nyugtalanság folyvást tart, melynek élesztésében a Carlista és köztársasági párt