Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-04-18 / 16. szám

egyéni célokra törekvő hazafi, ki bukását őszintén nem fájlalta volna. 0 egy a kevés számú kipótolhatlanok közül. Nem is gondolt senki ellenjelölt felléptetésére, s talán kevésbé a baloldal szabadelvű férfiai, mint a clericalisok! Miért? Ezt könnyű megérteni. Mert a miniszteri előterjesztés a kath. szentszékek rögtöni eltörlését kívánta. Szombathely képviselője tehát nem az az ember, akit a „nyilt homlokuak" kerestek. Nyitra követe Tóth Vilmos jobboldali. Besztercebányát Halassi Gyula jobboldali fogja képviselni. Szathmárnak nem volt kedve a clerus jelöltjéhez, s Kiss János szélbalban vélte feltalálhatni érdekei képviselőjét. Nagyváradon két kath. püspökség székel, s mint a „Prot. Lappban egy korábbi alkalommal jeleztem, a ,,nyilt homloknak'4

itt kezdtek legelőször és legerélyesebben kortes gyűléseket tartani ; de amint ottani magánlevelezőnk irja: „azon értekezleteken nem lehetett mást látni, mint néhány fekete csuhát, s mindenikben egy beretvált fejti" Plató emberét. Meglehet a beretvált koponyát érti a „M. Á." a „nyílt homlok" alatt! Hanem azért a választási urnából mégis a baloldali Győrffy Gyula nevét többször húzták ki mint a clerus jelöltjeét. Pedig mondják, hogy a bihari baloldaliak is féltették e positiot, mindaddig, mig a papság erősen kitette magát, — azontúl már nyert pörök felől biztosak voltak. Kassán oly nagy zavarok előzték meg a választást, hogy a belügyminiszter azok miatt a központi bizottság feloszlatásával fenyegetődzött. Háromszor kellett megváltoztatni a választás napját, mig végre april 11-én Rimanóczy Ferenc jobboldali választatott meg három szótöbbséggel. Rozsnyói követ Szepesi Gyula apát, természetesen clericalis. Temesváron a csanádi püspök lakhelyén a rendkívüli zavarok miatt máig sem lehetett a választást megtartani, a központi- választmányt fel kellett oszlatni, s ujat kinevezni. Ezekhez még csak azon adatot teszem, hogy a clericalis lapok egyhangú állítása szerint mind ezen püspöki városokban a „csőcselék1

' szavazott a baloldali jelöltre. Már ha ez igy van, — s miután magok mondják, kí nem hinné? — — vájjon az intelligens osztály egyenesen a papok befolyása következtében szavazott jobb oldalira, s e nélkül ez is balra tér? — — Már azt talán csak Eötvös miniszter ur sem állítja, hogy azért viseltetett oly gyöngéd kímélettel püspökei igazságtalan előjogai iránt, mivel azt hitte, hogy a jó főtisztelendőknek az intelligentiára oly nagy befolyása van, hogy ez a választásnál is amazoktól kér tanácsot, mint ő a norma napok tárgyában ; hanem igenis azt hitte, hogy ,,a buta nép" oda megy, hová a papja vezeti. Az eredmény pedig megmutatta, hogy ámbár a nép — fájdalom — nem tud önállólag ítélni, s vezettetni engedi magát sokszor a pillanat hatása által, de egygyel tisztában van, hogy a pappal egy uton nem jár. — Nem én mondom ezt, hanem magok a clericalis papok, melyekből a miniszter ur is olvashatta. Ezen adatok nagyon világosan beszélnek, s ezek dacára is elég méltányosak vagyunk megengedni, hogy lesz a jövö ülésszak alatt két-három olyan kép viselő is, ki a papok hathatós korteskedése nélkül nem jutott volna oda. A „Hon4í valamelyik számában Jókai különböző combinatiokat tett a jobboldal körében, s a mindenféle retrográd elemeket összesen 90 főre számította, köztök hármat állított ultramontannak. Ezek közé sorozta alkalmasint az oláhfalvi követet is, ki — amennyire én az ottani viszonyokat ismerem — még azon esetben is megválasztatott volna, ha a világ minden papja ellene szegül, mert rá talált a magyarka. A más kettőt átengedem a papok befolyása gazdag eredményének. Mi haszna volt tehát a magas kormánynak, hogy a papok mellette korteskedtek? Még egy pár adattal szolgálok, mielőtt megtenné az olvasó a feleletet. A nagyszombati kerületben, a jezsuiták fészkében három jelölt állott szemben, Balazsovics minden áron kormánypárti és clericalis, Prileszky szabadelvű reformer jobboldali, és Blahó pánszláv szélbal. E választásnál legjobban meggyőződhetett mindenki, hogy a clerus minő célokat akar elérni a kormány palástja alatt, mert Prileszky ellen szövetkezett a pánszláv párttal, midőn látta, hogy magára nem elég erős a szabadelvű jobboldali megbuktatására. Ré-31*