Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-01-10 / 2. szám
emberek, hogy a népek üdve csak ugyan az evangyeliom, de egyedül akkor, midőn az oly tisztán, mint adatott, fényivé egész világosságában, égve Isten fiának teljes szeretetétől, mindenek előtt a lelkeknek üdvessége. Rajtatok van a sor azt ilyennek megmutatni, rajtatok van, bebizonyítani az emberek előtt, hogy viszszanyervén az evangyeliom a maga tizstaságát, visszanyeri egyszersmind mindenekre, ngy egyesek, mint népekre nézve a maga Isteni erejét és örök ifjúságát. Genf, dec. 4. 1868. A lelkészek társulatának nevében, Henry, superintendens. Siordef, titkár. A németalföldi ref. gyülekezet Elberfelden. Az elberfeldi ref. gyülekezetben kezdettől fogva azon kívánság uralkodott, hogy a szó legteljesebb értelmében reformált gyülekezt legyen, felépülve az apostolok és próféták alapján, melynek szegletköve a Jézus Krisztus; s fenállása óta, mely 21 évi időszakra terjed, tapasztalta azt, hogy reményeiben nem szégyenült meg, hanem sokkal inkább előhaladott s mind jobban-jobban megszilárdult o tekintetben. Irányvonalul azon üdvös és nemes intézkedéseket vette maga elé, melyek az ős, egyedül Isten igéje szerint szervezett ref. gyülekezetekben léteztek, még pedig tekintettel 1. az istenitisztelet rendjére, 2. az ifjúságnak az üdvtanbani oktatására, 3. a szent jegyek kiszolgáltatására, 4. a házasság megáldására, 5. a presbyterek és diakonusok választására, 6. a fegyelem s erkölcsiség fentartására, a mint a szentírás előadja: a megátalkodott bűnöst kirekeszteni, de bűnbánat után visszafogadni. 7. a szegényekről való gondoskodásra, 8. a gyülekezet szükségeit fedező eszközök létesítésére, 9. közügyek feletti tanácskozás és intézkedésre, 10. Lelkész- és segédlelkész választására, 11. A templom külső feldíszítésére, végre 12. A temető berendezésére és a holtak eltakarítására. Ami a hitvallást és formularet illeti, az a gyülekezetnek saját kiadásában megjelent könyvben előadatik. *) *) „Bekenntniss-Schriften und Formulare der Niederlándisch-Eeformirten Kirche in Elberfeld. Mit ,,eiuem Vorwort des Presbyterii herausgegeben zum ,,Gebracch in der Gemeinde. Selbstverlag der Niederl. ref. Gemeine. Elberfeld. 1850." Az elberfeldi ref. gyülekezett több tagjainak, az agenda bcbehozatala által származott lelkiismeretiszüksóg feletti rövid tudósítása után, ez alapokmánya következik ; Érdekes megjegyezni, hogy midőn IV. Frigyes Vilmos azt kérdezte egy presbytertől: „ugyan mi különbözteti meg tulajdonkép az önök németalföldi ref. gyülekezetét a tartományi német reformátusoktól?" — ez azt felelte : „Felség! az országos egyházkormánytól való teljes függetlensége egyházunknak, azon kormánytól, melyet Felséged boldogult atya a rajnamelléki és vestfaliai egyházszervezetnél fogva (itt félbeszakitá a király a beszélőt, mondván : ez a szerencsétlen egyházszervezet!) a tartomány korábbi református lakosira ráparancsoltatott! „ — „ Isten áldja meg, az Isten áldja meg önöket!" viszonzá a király. 1. Az istcnitisztelet rendje. Az istenitisztelet minden vasárnap, délelőtt és délután, egyéb ünnepnapokon, szabály szerint csak d. o. Nagy-pénteken, az Úr halálórájának emlékezetére délután tartatik. Ha karácson első napja hétköznapra esik: akkor kétszer van tanítás, épen ugy, ha második napja vasárnapra esik. A délelőtti istenitisztelet 10 órakor kezdődik s végződik kevéssel 12 óra előtt, az orgonán végzett rövid előjáték szolgál bevezetőül. A gyülekezőt, a mennyire csak lehstő, összegyűl az előjáték kezdete előtt, hogy a csend„Alulirottak e városban egyesülnek egy saját, az államegyháztól és államtól független egyházi reformált hitvallású gyülekezetté. ,,Minthogy ók, az Isten igéje szerint reformált egyház példájára, a szentírást ismerik el a hiendök ós teendőkre nézve egyedüli szabálynak s irányvonalnak, jónak tartják, hogy azon tannak, mely nálok gyakorlatban van, s a rendnek, mely nálok uralkodik, kifejezést adjanak. ,,Minthogy nem az ujitás ingere, sem önkényes zabolátlan szabadság utáni vágy, hanem Isten félelme az, mely őket e saját egyház alkotásánál vezeti, követik teljes örömmel mind a tant, mind a rendet, ugy, mint az az Isten igéje szerinti ős ref. egyházban létezett. Tehát ami a tant il'.eti, a hitvallási iratokat (névszórint a lieidelbergi kátét (1563-ból, a német alföldi ref. egyház hitvallását 1566-ról, mely II. M i k s á nak adatott be, és a skót egyház hitvallását, mint azt a ref. lelkészek 1559-ben előadták) és a ref. egyház formulárját, — és a mi az alkotmányt illeti, a julichbergeni egyházi rendtartást 1651. évről ez iratok szellemében, melyekért a tiszteletre méltó emlékezetű atyák vérüket s vagyonukat áldozták, most alapitandó gyülekezetök alapjává teszik. A szolgálat közelebbi rendezése s az egyházi rendtartás alkalmazása fölött a gyülekezet saját önálló tagjainak gyülekezetében isteni félelemmel fog tanácskozni és határozni. „A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme, Istennek szerelme és a szent lélek közöltetése legyen s maradjon a gyülekezettel! „Ő pedig, a béke Istene, szenteljen meg bennünket egészen és teljesen, a mi tökéletes ép elménk, lelkünk, és testünk őriztessék meg feddhetetlenül, a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. Iliv és igaz az, ki minket hív, ki meg is fogja azt cselekedni. Amen ! „Elberfeld. Miserére vasárnapján (apr. 26.) a kegyelem 1817. évében." (Aláirva a gyülekezet tagjai.) A ..Németalföldi ref. e g y li á z1 , nevezetet részint azért választották, mivel a 16-ik század óta a németalföldi és hegyközfelvidt'-ki ref, egyházak közt benső egybeköttetés létezett, részint mivel dr. Kohlbrügge Frigyes Hermán, jelenleg működő lelkész, németalföldi, hogy igy tehát jellemző megkülönböztetés légyen az államegyház reformált gyülekezeteitől.
