Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-03-21 / 12. szám

10. §. Ha a háromszori kihirdetés megtörtént; de valamelyik fél lelkésze vonakodnék kiadni az elbocsátó levelet: a házasulandó felek részéről két tanú nála megjelenvén, kérik az elbocsátó levél kiadását, melynek megtagadása esetében a tanuk egyike azon kérdést intézi a a lelkészhez, hogy a szándékolt egybekelés ellen jelentetett-e be akadály vagy nem ? A lelkész által e kérdésre adott vagy megtagadott válaszról a tanuk bélyegmentes bizonyitványt adnak, mely teljesen pótolja az elbocsátó levelet. A netalán bejelentett akadály eltitkolásáért, a lelkész a saját egyházi hatósága által reá szabható fenyítéken kivül 500 forintig fokozható birsággal és fél évig terjedhető fogsággal büntetendő. 11. §. Vegyes házasságok bármelyik fél papja előtt érvényesen köthetők. 12. §. A vegyes házasságokból származó gyermekek közül a fiuk atyjoknak s a leányok anyjoknak vallását követik. A törvénynyel ellenkező bármely szerződés, téritvény vagy rendelkezés ezentúl is érvénytelen és semmi esetben sem birhat jogerővel. 13. §. A gyermekek vallásos nevelését se a szülők bármelyikének halála, se a házaságnak törvényszerű felbontása nem változtathatja meg. 14. §. Ha a szülék válamelyikc más vallásra tér át, mint a melyet előbb követett, a 7-ik évet még be nem töltött gyermekek nemök szerint követik az áttértet. 15. §. A házasság előtt született, de az egybekelés által törvényesített gyermekek vallásos nevelés tekintetében a törvényesen született gyermekekkel egyenlő szabály alatt állanak. 16. §. Házasságon kivül született s igy törvénytelen gyermekek, ha atyjok által elismertetnek, hasonlóul a törvényes gyermekekkel egyenlő szabály alá esnek ; ellenkező esetben anyjok vallását követik. A jelen törvény életbeléptetése előtt kötött vegyes házasságokból született vagy születendő gyermekek vallásos nevelésére nézve, azon törvény határozata marad érvényben, a mely az ily házasságok kötése idejében hatályban volt. 18. §. Lelencek s általában oly gyermekek, kiknek szülője nem tudatik, annak vallását követik, a ki őket felfogadta. Ha lelencházba adattak, s az intézet valamely vallásfelekezeté, azon felekezet vallásában neveltetnek. Ha az ezen §-ban emiitett esetek egyike sem fordul elő, az ily lelencek azon vallásban neveltetnek, mely a találás helyén többségben van. 19. §. Egyik vallásfelekezetnek tagjai sem kötelezhetők arra, hogy más vallásfelekezetbeliek egyházi szertartásait és ünnepeit megtartsák, vagy, hogy ezen napokon bárminemű munkától is tartózkodjanak. Vasárnapokon azonban minden nyilvános és nem clkerülhetlenül szükséges munka felfüggesztendő. Úgyszintén bármely vallásfelekezetnek ünnepén a templom közelében, s egyházi menetek alkalmával azon téreken és utcákon, melyeken az ily menet keresztül vonul, mindaz mellőzendő, a mi az egyházi szertartást zavarhatná. 20. §. Bármely bevett vallásfulekezethez tartozó oly hitsorsosok, a kik külön egyházközséget nem képeznek, kötelesek csatlakozni a saját vallásfelekezetükhöz tartozó, s hozzájok legközelebb eső oly önálló egyházközséghez, mely a magyar állam területén belől létezik. 21. §. A hadseregnél s állami közintézekben (p. o. katonanöveldékben, vakok intézetében, lelencházakban, stb.) úgyszintén a polgári katonai kórházakban, minden vallásfelekezet tagjai saját egyházuk lelkészei által részesitendök a vallásos tanitásban és minden lelkészi szolgálatban. 22. §. Temetőkben a különböző vallásfelekezetek tagjai vegyesen és akadálytalanul temetkezhetnek. 23. §. Különböző vallásfelekezetüek által lakott községben és városban, mely házi pénztárából egyházi célokra, vagy valamely felekezeti iskola javára segélyt szolgáltat ki, e segélyben igazságos arány szerint minden ottan létező vallásfelekezet részesítendő. 24. §. Uj egyházgyülekezotek alakitása, s leány-egyházaknak anyaegyházakká, vagy viszont ezeknek leányegyházakká átváltoztatása, a vallásfelekezetek kizárólagos jogai közé tartozik. 48-ik törvénycikk, a vegyes háza sági válóperekről. A vegyes házasági valóperek, a mennyiben a házassági kötelék érvényességét és az ideiglenes elválást, vagy a végképi fölbontást tárgyazzák, az alperes illetékes bírósága előtt inditandók meg, és miután az alperes felett kimondott itélet jogerőre emelkedett, a per legfölebb harminc nap alatt hivatalból átteendő a felperes illetékes bíróságához, mely viszont a felperes felett hoz Ítéletet. Mindenik félre nézve egyedül saját illetékes bíróságának az illető fél saját hitelvei alapján hozott jogerejü Ítélete kötelező. 2. §. Házassági ügyekben a kötelék érvényességének kérdéseben, a római- és görög-katholikusokra és görög-keleti hitvallásuakra, valamint az erdélyi két evangelikus egyház híveire és az unitáriusokra nézve, a jelenleg fenálló egyházi törvényszékek az illetékes birálc, a két evang. hitfelekezetü egyház magyarországi híveire nézve pedig az illető világi törvényszékek. A püspökii ref egyház iiiosiographiája. A mult év nyarán a N.-Várad mellett eső püspöki mezővárosban fordulván meg, az itteni ref. lelkész Pap Károly urnái egy kéziratban lévő munkát pillanték meg, mely a püspökii ref. egyházat és iskolát tárgyazza történelmi és statistikai előadásban. Szerzője a nevezett lelkész ur. A tisztán és gonddal leirt munka negyedrétben 69 8 lapra vagyis 87 ívre terjed s szilárd kötésben van. A munkát olvasásra magamhoz elkérvén, arról győződtem meg, hogy faz mind tárgyánál mind kidolgozás1