Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-03-14 / 11. szám

Kikésett nyilt levél C*. L. burátoiiihoz Nem hagyhatom érintetlenül VIII-ik leveledet som, Iíogy vannak papok, kik ol-feldicsérgetik a tanitót, a nekik, és nem az iskolának tett hasznos szolgálatokért — elhiszem. Azt azonban tagadom, hogy egy kormányküldötte szakembernek birálata tisztábban látóvá s józanná tenné a közönséget az ő legfontosabb érdekének ápolása körül. — A közönség érdeke nem az iskoláé is egyszersmind. A közönség, nem mindenütt ugyan, de igen sok helyen, csak addig becsüli a tanitót, mig benne mtilattató s vigan mulató cimborát talál. Sőt nem ritka eset, hogy igen sokan visszaohajtják a közönség közöl, az olyan tanitót, ki a tractus által azért mozdittatott cl, mert a részegesek pajtása volt s nála aziluma volt azoknak, kik olykor-olykor nern mertek feleségeik s gyermekeik szeme elé kerülni. A tanitót, nézetem szerint, nem annyira a paptól, mint inkább a közönségtől kellene függetlenné tenni. Ami ugy érethetik el, ha a közönség s birák uramék helyett szakértőkre bizatik az iskolai felügyelet. Távol van azonban tőlem, hogy a fentebb érintett szomorú helyzet és körülmény miatt magokat a tanitókat vádoljam; sőt inkább védelmezem én e téren is őket s nyiltan bevallom, hogy a tanitó azért cimborál a közönséggel s annak szemetjeivel is, mert sorsa legtöbbször ezek kezében van ; s mert, és ez a legnagyobb ok, szellemi s anyagi szegénysége csak a közönség közt találja meg azokat,kikkel pirulás a lenézés nélkül időzhet együtt. Dr. Emericy Géza állítását igy igazítom ki: vannak jó papok, kik egyszersmind jó tanítók is, és megfordítva : vannak rosz tanárok, kik egyszersmind rosz papok is. Ismerek én olyan jó papot, ki nem is lehetne tanár; de ismerek olyat is, ki mindenkor betöltőné a jó tanár székét. Emericy állítását a tanítókra sem lehet helyesen alkalmazni. Akárhány gyülekezet van, mely várva-várj a, és méltán azon vasár- és ünnepnapokat, melyeken a tanitó pap tartozik lenni; van olyan is, mely boszankodik amiatt, hogy a canonica órák rég el nem töröltettek, s hogy ünnepnapokon felerészben a tanitó végzi az istentiszteletet. — Annyi igaz, hogy egy jóravaló tanitó s tanár mindenkor helyt állhat s áll is akkor, midőn a pap beteg, vagy távol van; de a jóravaló tanitót s tanárt nem sok pap helyettesítheti. A tanár ugyanazon iskolában tanul s végez nálunk, melyben a pap: miképen lehet tehát több iránynak embere ennél ? Nem foghatom meg. A néptanítók egy része alig tanult meg mást az iskolában, mint irni, olvasni : miképen karolnak ezek fel mindennemű haladásirányt? Szinte megfejthetlen előttem. Száz szónak ia egy a vége. Néptanítóink ezelőtt is a maradás emberei voltak, ezután is azok lesznek, — kivévén azokat, kik vagy a főiskolában, vagy magán szorgalom által kellőleg kiképeztettek s illetőleg képezték magokat. - - Arra, hogy az ember a haladás irányát folytonosan megtartsa kellő fokú míveltség, tudomány, vagy erős akarat s vas szorgalom kívántatik. A kellő fokú míveltség s tudomány nem található fel az olyan tanítóban, ki a gymnasiumot sem végezte ; az erős akarat s vas szorgalom pedig kevés embernek tulajdona, legkevésbé pedig a tanítóé, — kinek minden idejét s szorgalma minden erejét tanítványinak kell szentelnie. A most fennálló s ezután felállítandó képezdékben sem fognak a tanítók a tudomány s míveltség ezon fokára felemeltetni, melyen mindennemű haladásirányt felkarolhassanak. Lesznek ügyes s alkalmas néptanítóink, de ezek nem igen fognak többot tudni annál, amit tanitaniok kell. A képezdékben inkább a tanítás mikéntjét, mint a tudomány nyal haladhatás képességét szerzik és szerezhetik meg. — A tanitó tekintélyét, tanítványi előtt, semmi hatalmasság alá nem áshatja, ha a tanitó okos bánásmód s szorgalmas tanítás által bírja tanítványi szeretetét s ragaszkodását. Ezt tanítóságom s tanárságom minden idejében tapasztaltam. Voltam oly szerencsés helyzetben is, hogy egyik másik egyházi ügynök bátran hirdette ellenem, hogy a jövő vasárnap stante pede el fog csapatni s kiviszi, hogy többé nem leszek tanitványim nyúzója, meg tudták ezt tanitványim s elébb tudták meg, mint én. Ekkor éreztem magam legjobban tanitványim közt, mert soha nem érzett ragaszkodást, bizalmat s szorgalmat tapasztaltam tanitványimban ekkor. A tanitó egy kis király az ő iskolájában, s ha megtörténnék is, ami hajdan nem egy királylyal történt meg, hogy lábot csókoltat vele a pap; ha felmentené is a pap a tanitó alattvalóit az engedelmesség kötelme alól: nincs mit félnie, ha köztök, velők maradhat, mert az ő kormánybotja nemcsak a test, de a lélek és sziv felett is tekintélyt szerez, ha hozzáértőleg forgatja azt. — Ezt bizonyosan magadon is tapasztaltad. — A tanitó tehát, mint szivképző s elmefejlesztő, önálló, szabad embor, még akkor is, ha az ismert hét szurony közt adatik neki hatalom a polgárok növelésére s igy mint rabszolga is szabaddá növelheti a polgárokat. A tanitót, a mostani kellemetlen s sokoldalú függés nem az iskolában, hanem az életbon, nem mint tanitót, hanem mint embert akadályozza törekvéseiben s alázza meg a földnek poráig. Egy közönséget képviselő bizottmány is el szokta nálunk hirtelenkedni s rögtönzi elhatározását s a kivitelt, a tanítóra nézve, — mert oly dolgokban is kell határoznia, molyekhez vagy épen nem, vagy csak felületesen ért. — Hogy a zsenge korú embernél az általad leirt bánásmódot használja a tanitó, abban nem gátolja őt a vén bűnösöket téritgető pap sem, mert ha van is olyan pap. ki ép oly durva a szelicl bánásmódhoz szoktatott gyermekek előtt, mint a megátalkodott vének között : nem vonhatja le az ilyen pap néhány óra alatt azt, mit a tanitó egy egész év alatt épít. — Iskolában nincs helye a rettegtetésnek, s puszta külső tekintély hatása által nem lehet javítani: mégis megtörténik, miszerint a tanitó maga kívánja, hogy a falusi biró pálcája is láiható legyen olykor-olykor iskolájában. — A ház, melyet én építtetek, az enyém. Ezért a templom a hitfelekezet tulajdona. Nem lehet más tulajdona az iskola sem, mint azé, a ki építtette s fen tartja. Mennél jobban felfogjuk a birtoklás, birtokban-tartás eszméjét, annál tisztábban látjuk, hogy a hitfelekezet által épített s fentartott iskola nem lehet más, mint