Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-03-07 / 10. szám

dúlva ki — szépen fejtegeté a protestáns pap és hallgatói viszonyos kötelmeit, melyek az egymásközti szeretet fentartói. Midőn az igtató lelkész a szószékről lelépett s helyét az uj lelkész foglalta el, dobogó szivvel borulánk le s imádkoztunk az uj lelkésszel a segedelemért, melyet ő a nehéz pálya kezdetén kért a mindenek "Atyjától. A beköszöntő beszéd vezérigéi Luk. e szavai voltak : „H a v alamely házba bementek először ezt mondjátok: Békesség e háznak! 10. r. 5. v. Ebből fő tételül az volt kivonva, hogy hol kell a prot. lelkésznek e szavakat hangoztatni: Békesség e háznak ? Mely kérdésre — amint emlékezetből elé sorolhatom — ezen részekben felelt meg: 1. az ur házában, a templomban; 2. a családi házakban; 3. a világosság házában, az iskolában; 4. a természet nagy házában, az életben. Hogy az érdek feszitő, kenetteljes beszéd mily hatást szült, arra elég magyarázatot talált szónok a szemekből olykor-olykor alá gördült könycseppekben s azon lelkesedésben, melylyel a templom előtti üdvözlő beszédek élénk éljenzések között elhangzottak. Nem hagyhatni érintetlenül fenn nevezett ekklézsia két buzgó patronájának t. Benkö Miklósné ést. Horvát Adámné úrhölgyeknek azon áldozatát, melyet egy szép fekete bársony kathedra takaróban a vallásosság oltárára hoztak, mely ugyanez alkalommal tétetett először a szószékre. Közli: G, J KÜLFÖLDI EGYIIV/i és ISKOLA. A „Neue Prot. Blatter" febr. "20-ik száma következőket közli: Prága. febr. 14. 1869. (Temetés megzavarása.) Vájjon a kath. papuralom mikor fogja már az evangyéliomi egyházat keresztyén egyháznak elösmerni ? E sorok irója néhány nappal ezelőtt egy evangelikus keresztyén gyászravatala előtt állott, a ki kevés időre egy Prága melletti kápolnába takaríttatott el. Már a megáldást akarta elkezdeni ugyan e sorok irója, midőn szigorú parancs jött, és a holttestnek a lelkésznek és a gyász kiséretnek ki kellett takarodniok az ország útra, a hol vitetett aztán végbe az eltakarítás. (R. K.) Prága. (Luther és Loyola.) Ez előtt 14 nappal oly beszéd tartatott itt a német Casino teremében a jezsuiták ellen, minőt a jelenvolt mivelt közönség még nem hallott. Eckard Karlsruhei tanár szellem-tudomány-s hahatalmas ékes szólással gazdag előadást tartott, melyben Luthert és Loyolát párhuzamba állit ja egymással. Mindenik két egészen ellentétes életnézet képviselője, ugy állami mint vallásos tekintetben, de mindenik népének gyermeke. Luther foederalista, Loyola centralista; amaz a szabad vizsgálódás és lelkiismeret embere, emez a tekintélyé és betűé. A figyelmet lebilincselőleg mutatott a szónok mindegyiknek életfolyamára, mely szinte általában ellentétes jellemet viselt, hogy a szerint mint jött az ajtók előtt énekiő Luther és az aristokrata Loyola saját nézetére. Szinte nem hallgatta el Luther aggodalmas helyzetét, ki a fejedelmek felhivására a fellázzadt pórok elleu ugyan azon elvet vette fel ismét, melyet az előtt ostromolt. Végre szólott az előadó bshatólag a jezsuiták veszedelmes elvei ellen, mintha a Jézus tanitványaival indifferentismus és materialismus által megvívhattak volna. Mert bár a jezsuiták magok a nőnemet irataikban gyalázattal és gunynyalj árasztották el, mégis mint a tapasztalás bizonyitja, ezeket keresték s nyerték meg leginkább. Sokkal inkább a tudomány és hit azon fegyverek, melyekkel ellenökben föl lépni kell; ezt bizonyitja maga Loyola is, midőn ő 30 éves ember létére még iskolás gyermekek közt ült, azért, hogy a tudományos németeket ily fegyverekkel győzze meg (R. K.) Amerik a. (Egy fekete lelkész.) A lutheránus zsinat egy szerecsent nevezett ki Eszak-karolinából, lelkipásztorrá. A fekete jelöltet egy a végre kinevezett bizottság megvizsgálta és alkalmatosnak találta. Ez itt a legelső eset, hogy egy szerecsen evangeliomi lelkészi tisztre hivatott. Van egyébiiánt néhány lutheránus néger gyülekezet délen. (R. K.) Linz. (A lelkészi házassági birói illetőséghez.) A cs. k. országos törvényszék Linzben a következő hirdetményt tette közzé: „Egy előjött eset alkalmából figyelmeztetnek saját érdekökben az illetők, hogy a püspöki ordinariatus előtt kezdett házasságügyi törvényszéki tárgyalások semmisek és érvénytelenek, és semmiféle törvényes hatálylyal nem birnak, minthogy az 1868. máj. 25-iki törvény által a birói illetőség a házassági ügyekben, ismét épen ugy, mint 1857. jan. l-ig történt, kizárólag a világi törvényszéket illeti." Linz, jan. 14-én 1869. Czerni lovag, m. k. a cs. k. orsz. törvényszék elnöke. Statistikai kimutatás. (Törvénytelen szülöttek.) Hivatalos kimutatás szerint, a törvénytelen szülöttek száma, a különböző európai államokban következőleg áll: Angolhonban 1848-ban száz közül 6, 7 volt törvénytelen, 1867-ben 5, 9 ; — Scóth ónban ellenben emelkedett a mennyiség, mert 1856-ban 8, 5 volt, 1866-ban pedig 10, 1 lön. — Spanyolországban e számok jelölik : 1859-ben 5, 6 volt, 1864-ben pedig 5, 5.— Olaszországban a törvénytelen gyermekek száma igen csekély, 1867-ben 865,837 szülöttre esik 10,547, vagy is egy százaléknál valamivel több. Hollandban, 1859-ben, valamint 1864-ben 4, 1 százalék volt. Belgiumban a viszony igy állott: 1859-ben volt 7, 4, és 1865-ben 7, 0 százalék ; Franci aországban 1858-ban 7, 8 és 1864-ben 7, 5 százalék volt; Poroszországban 1858-ban 8, 4, és 1864-ben 8, 1 százalék volt; Aausztriában 1851-ben 9, 10, és 1864-ben 18, 9 százalék volt; Würtembergben 1857-ben 16, 1, és 1864-ben 16, 4 százalék ; Bajorországban 1857-ben 22, 6 ; és 1862-ben 22, 5 száztóli volt; Norvégiában 1850-ben 8, 6, és 1860-ban 8, 4 százalék volt. Európa némely nagyobb városaiban következőképen volt; Bécsben 1851-ben száz szülött közül 51, 7 volt törvénytelen; 1866-ban pedig 61,