Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-03-07 / 10. szám

1 száztóli (tehát felénél j&rai több); Párisban 1858-ban 26, 4 száztóli, 1867-ben 28, 1; Berlinben 1840-ben száz közül 15, 0, és 1863-ban 15, 9 százalék. Debre­cenben 1853-ban 1737 szülött közül törvénytelen volt 61, és igy százra esett 5; 1868-ban pedig 1784 szülött közül törvénytelen volt 119, és igy százra esik 10; legal­sóbb fokon áll Londonban, hol 1857-ben 4, 2 és 1867-ben 4, 1 százalék volt. (R. K.) India. (Keresztyén mozgolódás.) Hátsó Indiában B i r m a tartomány számos törzsei között, különösen a Shák nagy buzgalommal óhajtanak keresztyén tanitókat. Némely főnökök már törzseikkel együtt áttértek a keresz­tyénségre. Csak a benszülött lelkészekben való hiány az oka annak, hogy több helyek is át nem térnek, a hol a keresztyénség ix'ánt való felbuzdulás kezdetét vette. A Rangú ni hittani intézetben csak 10 tanuló van, t hát oly csekély számú, hogy az ezután a folyvást növekedő szükség követelményeinek eleget nem tehet. * Rác Károly, ref. s.-lelkész. * A „M.—Á."t Triesztből értesitik, hogy ott egy kath. templomban többen annyira zavarták az isteni tiszteletet köhögéssel és sziszegéssel, hogy a pap kénytelen volt a közönséget a szószékről rendre inteni. Nem hiszem, hogy a protestáns templomban valaha ilyen történt volna. * A tiroli ifjúság elhatározta, hogy a pápa aranymiséje alkalmából felajánlandó ajándéka pénzből fog állani. (M.— L) *A láng utolsó fellobbanása. Nem isme­retlen dolog olvasóink előtt, hogy a pápa a folyó év végére egyetemes zsinatot hivott össze Rómába. Mi e tárgyhoz tüzetesen még nem szólottunk, s nem is akarunk addig, mig megnyitási ideje közelebb nem érkezik. De azért egy s más apróságot feljegyezhetünk róla koronként. A zsinati előkészületekkel több bizottmány foglalkozik mindeniknek élén egy bibornok áll. E bizottságok tagjai közt van 66 olasz, 14 német, 5 francia, 3 spanyol, 2 angol, 2 belga, 2 ámérikai, 1 lengyel, 1 syriai és 1 magyar, Kovács József kanonok; összesen 97. Tehát több mint kétharmada olasz, és pedig alkalmasint nagyobbára épen a római, habár az olasz nép alig egy nyolcadót teszi a róm. vallású keresz­tyéneknek. Igy volt ez a tridenti zsinaton is, s hihetőleg igy lesz a római is, ha csakugyan létre talál jőni. A zsinat a sz. Péter tomplom keresztliajójábay tartja üléseit, melyet e célra nagy költséggel szerelnek fel. Egyik nevezetes tárgya fog lenni a missioügy. Mint tudjuk a föld 1200 milliónyi lakóinak alig egyharmada keresztyén, s még ennek is a kisebb fele tartozik az egyedül igaz é3 üdvözitő római egyházhoz, és talán, talán ennek is csak a kisebbik fele igazán híve a pápaságnak. A róm. katholi­kusok száma tesz 180 milliót, a gör. keleti egyházé 96 milliót, több mint 100 millió tartozik a prot. egyházhoz és 16 .millióra megy a kisebb felekezetek száma, melyek na­gyobb része a protestánsokhoz sorozható, legalább is a pá­paság ellen mindnyájan protestálnak, még a Jansenisták is, kik a róm. katholieismushoz legközelebb állanak. Te­hát nem kis feladat vár a concilliumra, ha „az édes anya elszakadt gyer HÍ ekeit" vissza akarja vezetni. Amint a dol­gok állanak, e feladat talán még akkor sem lesz megfejtve, mikor a conciliumi atyáknak már nevét is rég elfeledte a világ. Különösen németországra irányozza a pápaság e tekintetben figyelmét. A hatalmas német szellem nem csak teremtője, hánom folytonos éltetője a protestantismusnak, « ha itt tehetne a pápismus valami előmenetelt, bizonyosan az egész protestantismus megsinylené; ellenben, mig a gyökérnek nem árt, az egyes ágak és levelek rombolását könnyen kiépüli az erőteljes élőfa. Elég ügyes tehát a szá­mitás, s képzelni lehet, hogy nagy a kivitelre fordított erőfeszítés is. Németország egy idő óta hallatlan vallási igazgatások szinterévé vált, főként a déli részeken kath. casinok s a kalendarium minden szentjéről elnevezett kath. egyletek alakittatnak, a prot. orthodoxia gyakran testvéri ömlengések tárgya a romanismus részéről. Ezzel lépést tartva ébredez a prot. tevékenység is, még pedig a kor szellemével öszhangzó szabadelvű irányban, kisérve a prot. és kath. miveltebb osztályok rokonszenvétől. — Nézetünk szerint e nagy mérvű római erőfeszítés a kialunni készülő tűznek utolsó fellobbanása. Koránt sem ismerjük félre hordcrejét, mert a hierarchiának az alsóbb néposztályok­ban még mindig nagy ereje van. E mozgalom könynyen idézhet elő szakadást a prot. egyházban is; de semmi sem bizonyosabb, mint hogy az orthodox párt a 16. század confessioihoz fog csatlakozni szorosabban és nem a pápa­sághoz, — erre mutat ott minden jel, — hanem azt sem kell felednünk, hogy midőn a pápaság hadat visel az egész civilizatio ellen, elidegeníti magától a mivelt katholikuso­kat, kik az orthodoxprotestantismushoz ugyan nem örömest csatlakoznának, minthogy ez a vallási életnek három szá­zad előtti alakja, de a modern protestantismushoz szívesen. * G a z d a g zárda. Az orosz kormány közelebbről lefoglaltatta a censtschaui zárda javait midőn kitűnt, hogy a szegénységi fogadalomban élő barátoknak csak éksze­rekben kétszáz ezer ezüst rubel értékök volt. A zárda papjai csak csekély évifizetést fognak nyerni. *Az ausztriai püspökök a fenálló törvények dacára folyvást bíráskodtak házassági ügyekben, mely al­kalomból a bel-igazság- és oktatásügyi minisztériumok egyetértve köriratot bocsátottak ki a hatóságokhoz, mely­ben utasítják ezeket, hogy adják tudtára az illető püspök­nek, hogy hasonló törvény ellenes eljárástól tartózkodjanak, s minden olyan formalitást körüljenek, mely azon téves nézetre adhatna alkalmat, hogy őket joghatóság illeti a házassági perekben. Ellenkező esetben bűnvádi kereset alá fognak vettetni. — Ideje is volt már egyszer megszólalni, s megcáfolni az ultramontan sajtó által felkapott azon hírt, hogy a bécsi kormány a szép sikerrel kezdett reformok utján nem akar tovább haladni, s még a hozott törvények megsértésénél is hajlandó szemet hunyni a hierarchia érde­kében. „Vaterland" a körlevél alkalmából inditványózza, hogy az illetők exeommunicaltassanak.

Next

/
Thumbnails
Contents