Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-03-07 / 10. szám

kel bir,legradikalisabb reformer ésnyilt titok, hogy tagja a szabad kőművesek társaságának, sőt abban épen előkelő állást foglal el. Ily adatokból lehet kimagyarázni, hogy az „Autonomia" egyedül maradt e kérdésben a nap hőse, valamint a kedvezőtlen eredménynek lehet tulajdonitni azt is, hogy végre ez is elhallgatott. — Mi pedig örülünk, hogy alkalmunk nyilt a kétes magatartású,.Autonómiát" is felismerni, s ezennel ki is mutatjuk helyét az ultramontan lapok sorában. Mi protestánsok az ily törekvésekkel szemben nyugodtan alhatunk. Az nem lehetetlen, hogy egy-két ultramontan képviselőt sikerülni fog bejuttatni a törvényhozói terembe, de quid hoc ad tantam sitim! Részünkről leghibásabb politika volna prot. felekezeti mozgalmat kelteni ellenszerül, — mert hiszen nincs nekünk semmi olyan felekezeti érdekünk, mi nem általános emberi, annyira hogy minden józan, szabadelvű polgárban valláskülönbség nélkül egy harcosunk lép az országgyűlésbe. Kovács Albert. A magyar átok-minta történelmi kifejlődésében végig kisérve. Kétségkívül emlékeznek e becses lapok tisztelt olvasói, hogy az 1866-ik évfolyam november 25-iki szám 1483—1488 lapjain, a magyar átok-minta, vagy u j katholikusok hitformája ismertetve volt; idő és tér kimélés tekintetéből tehát a szöveget magát mellőzöm, hanem lássuk röviden annak történetét. Már a 16-ik század végén mutatkozik annak nyoma, hogy a katholika egyházba térteknek bizonyos átkozódási formulákkal egybekapcsolt hitformát kellett letenni. Első történelmi jelenség e tekintetben Pistorius Jánosnak, — ki magát a jezsuiták karjai közé vetette, — Würtembergben 1593-ben történt áttérése. Szinte egy átkos hitformát tett le 1611-ben Yence 1 Ádá m, tesseni herceg is. Kétségtelen adatokkal igazolt példát a harminc éves háború alatt és az azt követő időkben találunk. A magyar átok -minta név alatt ismeretes hitforma 22 cikkelyből áll, ennek mintegy csirája, gyököré Dr. Worbs superim tendens és priebusi lelkész szerint azon uyolc cikkely, mely egy gyónócédulával s eskü szöveggel együtt T s,c h i r~ s c h n i t z Sámuel János a glogaui evangelica egyház évkönyveiből (Siléziában) 1790-ben lemásolt. Ezek a következők : „Azon cikkelyek, melyekre a lutheránusok megesküdni kényszerittettek: 1. Hisszük mind azt, mit a ker. kath. egyház rendel, akár van benne a s zentirásban, akár nincs, 2. Hisszük, hogy a szentek közbenjáróink és segítségül kell őket hívni. 3. Hisszük, hogy van tisztító tüz. 4. Hisszük, hogy hét sakramentom van. 5. Hisszük, hogy szűz Mária nagyobb tiszteletre és dicsőítésre méltó, mint maga az isten fia. 6. Hisszük, hogy a lutheri tudomány hamis. 7. Hisszük, hogy a kehelylyel többé nem szabad élnünk. 8. Hisszük, hogy mi átkozott lutheránusok, a szentek esedezései által vezettettünk a ker. katholika egyház igaz tudományára." „A gyónási cédula és eskü, melynek aláírására a glogaui és grünbergi polgárok (1628 körül) kényszerittettek : „En szegény bűnös, megvallom néked lelkiatyám s uram, az Isten, a szent szűz Mária és minden kedves szentek előtt, hogy én eddig és annyi éven át az átkozott, kárhozatos, istentelen, erotneki tanban, melyet lutherinek neveznek, éltem, és ezen irtózatos bűnbe keveredtem, a borzadalmas sákramentomhoz is járultam, és ott semmi másban, mint csak száraz kenyérben és egy edényből rosz borban részesültem. E gonosz bünt és kárhozatos tudományt megtagadom és megígérem most, hogy soha többé ahoz visszatérni nem fogok. Isten és minden szent engem ugy segéljen !" E liitformát letette H e n n i n g Mihály és egyszersmind szüléit is megátkozta, 1629-ben. Dr. Worbs superintendens közöl egy kivonatot a buntslaui krónikából 1629. május 4-ről, melyben Henning Mihály hitmásitó beszéde (Revocationspredigt) említtetik. Ez korábban altölsi luth. lelkész volt egy faluban a buntslaui kerületben, 1629-ben ok nélkül a katholicismusra lépett és épen azon évben Jauerben egy hitmásitó beszédet tartott, melyben magával együtt szüleit is megátkozta és később egyike lőn az uj tanács azon hét tagjának, kik 1630-ban Buntslauba kineveztettek. A szóban forgó krónikát az 1600-ik évig Holstein M. buntslaui lelkész, ki ez évben Schvveidnitzba hivatott, vezette, attól fogva S c h ö n w á 1 d e r folytatta, ki 1641-ben 74 éves korában halt meg. 1654-ik év december 24-én Christina svéd királynő tett le egy átkos hitformát B r ü s s e 1 ben, W i 1-mos Leopold főherceg szemei előtt, Guem.es Bapt i s t János, dominieanus kezeibe, a jezsuiták ösztönzése folytán. Ezen átkos hitforma évről-évre növekedett, míg nem 1674-ben a megidézett prot. lelkészek elé 22 cikkelyben terjesztetett. Közli ezt Lányi György 1676-ban Lipcsében megjelent „Legkegyetlenebb s emberi emlékezet óta hallatlan pápai fogság hív elbeszélése" cimü munkájában, az eltántorodott papok közül letette először Greszner Illyés besztercebányai luth. lelkész, azután letette a komáromi 17 fogoly lutheránus lelkész, mint ezt Kocsi Bálint, Heidegger és több mások előadják. Emliti a hitformát Otro kocsi Pór is Ferenc is „Fenevad dühe, a Jézus Krisztus tanúi ellen" cimü kéziratban lévő müvében. Lányit megtámadta 1676-ban egy 78 lapból álló cáfirat névtelen hőse; kinek megfelelt ő „Igazság paizsa"