Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-02-28 / 9. szám

tása az összes egyházkerület adakozását vette igénybe, — Nemes lelkű, hazafiúi érzelmű, vallástokhoz hü elöljárók, minden szobornál is-maradandóbb emléket emeltetek neve­teknek a hálás utód tisztelettel tüz koszorút sirormotokra ! Az ily nehéz viszonyok között alapított gymnasium­nak alapja, a 40 ezer forint államkölcsön, melyből 3 tanár dijaztatott, a fenmaradt pénz a természettani muzeumra rendeltetett, ezen felül a város 1, az egyház pedig 2 tanár díjazására kötelezte magát. Ily erős és biztos alapon fek­szik a kisújszállási ref. gymnasium. Jelen rajza iskoláinknak. Egyházunk ke­belében vannak e következő tanintézetek : 1. Elemi iskola 4 osztálylyal és félévi előkészitő osztálylyal, 5 állandó ta­nitó vezetése mellett, 500—550 tanulóval. 2. Három külön leányiskola, mindegyik 4 osztálylyal, a város különböző részein, ugyanannyi rendes tanítóval 5 a növendékek száma sokszor a 400-at meghaladja. — Egy felsőbb leányiskola a központon most van épülőben. 3. Gymnasium 6 osztálylyal, 4 rendes tanárral, ezen­kívül van rajz és énektanár: Tanulói száma 60—80 közt lebeg. Az iskolának van muzeuma, könyvtára, melyből a fezegényebb sorsuak ingyen láttatnak el könyvekkel, sőt néhányan ruházattal is, az egyház által. Az egyházban a mult évben nevezetesebb események valának : egy 50 tagból álló presbyterium választatott, a választásra joggal bírtak minden egyházi terheket viselők; óhajtandó lett volna, hogy nagyobb érdekeltség mutatko­zott volna a szavazásnál, mert alig 128 —129 volt arszava­zók összes száma. Adja isten, hogy méltó utódaik lehesse­nek élő és elhunyt elődeiknek, kik nemcsak ajkaikon hor­dozták az egyház javát7 az iskola virágzását, hanem tenni és áldozni dicsőségőknek, szent kötelességöknek tartották. A mult évben született egyházunkban 458, meghalt 327, — igy a szaporodás 131, — házasság volt 165. Az e g y h á z t a n á c s n a k a protestáns iigy s egyház iránt tanúsított buzgalmának élőtanuja az, hogy azon 3000 o. é. frtot, melyet a debreceni ref. gymnasium létesithetéséro a létei és nem létei kérdésekor néhány év­vel ezelőtt nagylelkűen ajánlott és melynek eddig kamatát szolgáltatá be, a mult évben egészen lefizette, sőt tetézte a szép áldozatot azzal, hogy a főiskola lakosztályai felépi­tési költségeihez 2000 írttal készségesen járulni elhatá­rozta. — Ezenfelül a pesti ref. főiskola részére is néhány év előtt 100 frt. o. é. alapítványi tőkét tett. — A közszel­lemét igy értő, a közjót ily tényekkel előmozdító egyház­nak magasztos hivatása, szép jövendője van a protestan­tismus közügyeiben. Egyházunk a közelebb mult két évben több jeles és közhasznú tagját veszté el halálozás által. Ilyenek voltak jelesül: 111 é s s y János ur, a forradalom előtt a nagykun­kerü'et kapitánya, több országgyűlésen követ, a forrada­lom szakában kormánybiztos, a heves-n.-kunsági egyház­vidék segédgondnoka, az 1865 — 67. országgyűlésen kép­viselő, ki életében a mily hő szivvel munkált ez egyház és iskola felvirágzásán: annak végén, — mely 1867-ben jött el Kisújszálláson — épen "oly maradandó jelét adá ez iránti szeretetének, 1000 frt o. é. alapítványt tevén egy jó erkölcsű és igyekezetü szegény kisújszállási gymnasiumi tanuló segélyezésére. Sok ily moecenásokat a tudomány­nak és iskoláknak. A másik közhasznú férfi, kit a halál 1868-ban elra­gadt, Kaszás István ur, ki 5 ezer o. é. forintot hagyott a kisújszállási templomban felállítandó orgonára; 2 ezer forintot — pedig a heves-n.-kunsági özvegy pap- és tanítói nyugdíj alapjára, oly hozzáadással, hogy ez összeg 10 évig mindig szaporittassék, és csak azon idő után vétethessék igénybe. Elvévé a mult év egyházunk munkás és szép szónoki tehetségű lelkipásztorát t, Erdélyi Sándor urat, kinek özvegye és négy árvája iránt az egyház követésre méltó kegyeletet tanúsított. Az elmúlt év temeté el végre Vári Gábor tanár­urat, ki 46 évig szolgált ez egyházban. Emlékét fenntar­tani akaró nagyszámú volt tanítványai most fáradoznak azon, hogy egy emlékkövet emeljenek sirhantja fölé hálá­jok jeléül. Mi ez évet emlékezetessé fogja tenni, az a pap vá­lasztás, mely márciusban fog megtörténni Hajdú Lajos, igazgató tanár. IS K Oja ÜGY. A népiskolai törvény végrehajtásáról. Bár tudtuk, hogy ez időt igényel és nem járand ne­hézség nélkül, de hogy ennyire haladjon s egy ige s egy hang se történjék az illető helyről, azt még a legbelső jobb oldali se hitte volna. Es mégis ugy van. Naponkint vár­juk a kinevezéseket, a megyei szervezést, itt lesz a tavasz, gyermekeink szétoszolnak, s tessék azután valakinek is­kolát varázsolni elő. A törvény ugyan szentesítve, a népnek mi általunk tudomására hozva, de azért sem az ismétlő iskolák felállítva, sem a szegény gyermekeken segitve; mert mig felsőbb in­tézkedést népünk nem lát, előre e tekintetben nehezen mozdul. Talán az a cél, hogy előbb a katholikusok szervez­kedjenek iskoláik körül. Most történik. Félő, nehogy meggyüljön velők a kormány gondja. Egyébiránt mi protestánsok nem igénylünk mást, mint erőt a törvénynek. Valami boszantó az, midőn látjuk, hogy sok nemes és üdvös eszme mintegy tengődik. A mi megyénkben el van például határozva, hogy a községi büntetés pénzek az iskolai célokra fordíttassanak. Van-e rá gond, felügye­let, számonkérés ? ott állunk, hogy szegény gyermekeink csizma hiányában iskolába az ily eljárás mellett nem me­hetnek, ha csak mi szegénységünkből nem segítjük őket. 17 *

Next

/
Thumbnails
Contents