Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-02-28 / 9. szám

Csak akkor lesz a népnek bizalma, ha jótékonyságot érez felülről, de oly messze van, hogy sem a gazdászat sem a földmivelés, sem a terményzés, kereskedés, sem a nevelés terén közvetlen ránézve hasznot nem lát. Mondhatjuk, hogy függetlenségünket visszanyertük, van koronázott királyunk, kibékültünk, van felelős kormányunk, de mindezt alig érti s hallgat, vagy savanyu arcot ölt; de ha mondhatnánk: ime eme könyveket a minisztérium osztatja ki ingyen, hogy a földmivelés mesterségét, a takarékosságot, okszerű gazdálkodást belőle megtanuljátok, — ha mondhatnánk: ime ez a rend a mi van a községben, a mi a pazarló apától vagyonát elveszi, lezárja, a részegeskedésnek gátot vet, a községi elöljáróban fedhetlenséget kiván a hatóság jó tette gondoskodása, — ha mondhatnók : ime ezt a ruhát, könyvet árvák ugy kaptátok, hogy a hatóság felügyel a büntetés pénzek beszedésére, gondoskodik ujabb források előteremtéséről, — ha mondhatnánk: hogy takarékmagtárak állittatása s üdvösnél-üdvösebb intézmények előállítása felülről céloztatik, kivitetik, segéltetik, — ha mondhatnánk : ime a férfiú, kit a törvény küldött azért hogy gyermekeid tanultak és igy boldogok legvenek, a férfiú, ki a törvény erejével a hanyag szülőket inti s ha kell bünteti, szóval ha mondhatnók, hogy a törvény végrehajtatik oly bizonyosan, minthogy hanyagok találtatnak: akkor megjőne a bizalom, megerősülnének a félénkek, lelket vennének a csüggedők. Tett mindenek felett, de jó tett!... Hisszük is, hogy aggályunk rövid időn eloszol, örvendetes változáson megy által, amennyiben a tanfelügyelők rövid időn alkalmas, tudományos, lelkiismeretes, ü g y b u z g ó férfiakból kineveztetnek, s az üdvös törvény végrehajtatik; mert a népnevelés nagyobb hatalom mint a gyútüspuska!! Szekeres Mihály. Elkésett nyílt levél <*. L. barátomhoz. Mielőtt tovább mennék: visszatérek hatodik levolodre. Ennek végén egy tételre nézve érdemleges kifejtést óhajtasz találni hozzád intézendő válaszomban. Halld tehát! — Csakugyan ugy van, a legkisebb faluban ép ugy, mint oly mezővárosban, hol gymnasium, vagy oly királyi városban, hol academia van, ... ugy van mondom, hogy egy papi fejedelem osztja parancsait minden tanitónak. Ezt igy értem : falukon a pap gyakorolja az iskolai felügyeletet a presbyterium és a község elöljáróival együtt. Havonkint egyszer, vagy gyakrabban is meglátogatja a pap az iskolát, vagy iskolákat a nevezett egyházi és világi elöljárókkal, vagy azok közül nehánynyal együtt. Ily alkalommal nem szabad, nem lehet a tanitót tanításában akadályozni ; miből önként következik, hogy az említett vizsgálók nem lehetnek mások, mint fül- és szemtanuk arra nézve, hogy a tanitó miként végzi hivatalos teendőit. Ez eddig jól is van igy. De menjünk tovább. A lelkész hibát fedez fel, részint a tanitó tanmódorában, részint a jelenlétében tanított tudományban, vagy tudományokban. A helyszínén, tehát a tanítványok előtt nem szabad, nem lehet a hibát felfedezni; ha pedig ugy négyszemközt fedezi fel a hibát a tanító előtt: az nem hiszi el mindenkor, vagy bizonyosan rosz akaratnak mondja azt magában, sőt mások előtt is. Nincs tehát más mód, mint a felfedezett hibát közleni azokkal, természetesen a parochián, kiknek jelenlétében a hiba felfedeztetett. S mi történik most? — Van eset, s ez igen gyakori, hogy az iskolavizsgálaton jelen volt presbyterek és községi elöljárók közt alig akad egy, ki irni s olvasni tanult volna, olyan pedig ezer eset közül csak egyszer van jelen, ki a magyar nyelvtannak, földrajznak, természettannak stb. csak hírét is hallotta volna. Rámondja tehát egy szívvel s lélekkel az iskolavizsgáló bizottság: igaza van tiszteletes uramnak. S hátha nincs igaza, hátha csakugyan a tanitót akarja ütni ? — Vagy rámondja nagy bölcsen : mi soha, tehát sem jól, sem roszul nem tanultuk azt, amiről tiszteletes uram szól, mégis megvagyunk.... nekünk ugy is jól van, ahogy tanitó uram tanítja. — Ez utóbbi esetben a pap helyzete nagyon kényes, mondhatnám boszantó. — A tanitó által elkövotett hibát csak ugy javíthatja ki, ha a tractushoz fordul, vagy a nagy tiszteletű visitationak beadja panaszát. A nt. visitatio igazat adhat s ad is a papnak, valamint a tractus is, ha igaza van, — de nem kell-e beismernünk, hogy falun az iskolavizsgálás ezen az uton, t. i. pap, presbyterium és községi elöljárók által, nem történhetik anélkül, hogy vagy soha ne lásson és ne halljon az, akinek fülei vannak a hallásra s szemei a látásra, vagy anélkül, hogy a külső és belső elöljárókkal kellemetlen zsurlódásba ne jöjjön a pap, a nt. visitatio s a nt. tractus. Oly természetellenes helyzet nincs a nap alatt mint a hozzáértő, szakképes iskolafelügyelőé, a hozzánemértő s tudatlan elöljárókkal együtt. Ha szavazásra kerül a sor: itt is a többség győz. Az előbbi esetben, ha t. i. a lelkésznek nincs igazsága, szinte a nt. visitatiohoz, vagy a nt. tractushoz történik a folyamodás, de most már a tanitó által. Az igaz és részrehajlatlan bírák igazságosan fogják eldönteni e pert, azt tudom, — de vajmi sok baj van, azaz kerülhet elő ilyen esetben, midőn ugy perlekedik a lelkész a tanítóval, hogy egyik sem állithat elő illetékes s elfogadható tanukat. — Mit kellene hát tenni arra nézve, hogy a falusi népiskolák felügyelet nélkül ne maradjanak, azaz arra nézve, hogy ezek felett a felügyelet valódi és helyes legyen ? — Talán a dékánságot, mely nálunk csak irott malaszt, kellene felállítani ? Nem. Hiszen a dékánság felállítására nem az adott alkalmat és szolgáltatott okot, mert a pap collisioba jön tanítójával, vagy mert a pap közönyösségből nem visitál az egyházában levő iskolában, vagy iskolákban. A dékánság felállítására valamint soha nem volt helyes ok, ugy ma sincs. A dékán sohasem fogja rosznak találni az iskolát csak azért, mert a pap közönbössége - vagy amiatt pang a nevelés-tanítás ügye, mert a helybeli pap nem akar collisioba jőni tanitó komájával. Farkas nem eszi meg a farkast. Exempla sunt odiosa. — En tehát azt szeretném, ha tractusonként választati ának férfiak, hozzáértők és lelki-