Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-03 / 1. szám

mindenütt az érintett kellékeknek megfelelőleg alakíttas­sanak át. 29. §. A fiu- és leánygyermekek elkülönözve, s a mennyire lehet, külön termekben oktatandók. 30. §. A község tartozik az iskolát földgömbbel, tér­képpel, táblákkal, természetrajzi ábrákkal s minden szük­séges és elegendő számú taneszközökkel felszerelni. (Folytatjuk.) KÖNYVISME ÍITETÉS. Pár szó : Kiesz : ,,Uebor Dogmatik und freie Forschung" cimü müvéről. t Érdekes munkát olvastam, mely 64 óldalon igyek­szik az ujabb időben felmerült ferde vallástalan irányokat megcáfolni és nevetségessé tenni! és e munka Kiesznek fennt címzett müve. E mű az úgynevezett szabadvisgáló­dás ellen kel ki. — Azonban megkell ám külömböztetnünk azon szabadvizsgálódást, amely minden eddig felállottat ha más jobbat, annak helyébe állítani nem tud, — jogos­nak ismer el — azon úgynevezett szabadvisgálódástól, amely mindent felforgat ujifási viszketegében a tudomány és kivált a Dogmatika, a hit terén a nélkül, hogy más va­lami észszerűt vagy igazat állítana fel. Ront de nem épit! vagy ha épit, épülete talpköve az absurdum! Ezen utóbbi vizsgálódás ellen kel ki Kiesz ! Legelőbb is felvilágosítja elleneseit — miután azok ugy látszik nincsenek tisztában magokkal — a felöl, hogy mi az a dogmakényszer, (Dogmen-zwang) midőn is azt ugy definiálja mint kényszert hinni oly hitcikket stb. vagy egyszóval azt a mit be nem lehet bizonyítani — és a fegy­vert a mit használnak ellenök fordítja a következő for­dulattal (ők ugyanis azt állítják, hogy az ember Dogma­tika nélkül is elélhet) — a mit legkevésbé lehet bebizo­nyítani, az azon állítás, azon dogma : hogy az emberi­ség Dogmatika nélkül is élhet szellemi életet. Miután a keresztyén hittan dogmáinak védelmére felhozza, hogy az ember természete és lényegénél fogva a hit terén él — (a mit szépen, bizonyít be — bár véleményem szerint a varga példája stb. ha elmaradt volna se lenne baj — áttér annak bebizonyítására, hogy minden tudománynak van Dogmatikája, hogy többet ne említsek feleml; i em állítását, miszerint az, hogy az éghető testekben létezik egy anyag, mely az elégési processus alatt a testből eltávozik, és hogy épen ez anyagnak — a phlogiston-nak eltávozása az égés — oly dogmája volt a természettudoroknak, mint a világte­remtésérőli dogma a hittanban. Felemlíti, hogy valamint ezen a phlogistonról szólótan szénsav hozzájárulásáról szóló tannak volt kénytelen engedni, ugy^engedne a ker. hittani dogma is egy más igaz — és célszerű tannak. A hiu okos­kodás és bizonyítás ellenébe azon igaz tételt állítja fel, hogy csak azt tehetjük érthetővé, a mit mi magunk is ér­tünk, és csak valami érthetőnek segélyével, és hogy csak arról győzhetünk meg valakit, a miről mi is megvagyunk győződve, hogy igaz. — Itt eszembe jut hogy Goethe mondja Faustjában : De sziveket csak ugy indíthatsz, ha hozzájuk szivedből szólasz. A philosophiáról szólva kimutatja, hogy dacára an­nak, hogy a bölcsészet feladatául tevé minden dolgot belső lényege szerint megismerni, azt kikutatni, mégis mennyire tért az el az ujabb időben feladatától! kimutatja azon tu­domány árnyoldalait, melynek főfeladata a dolgok ismé­rete, mely kiváltképen a materialistáknál szembeszökő szél­sőségekig megy, akik azt állítják — hogy nincs isten, ha­nem csak valami „örök erő". — A mit tehát egy szemé­lyes istennek nem akarnak megadni, t. i. a létet, azt teljes mértékben adják egy dynamikus hatásnak, megnem gon­dolva, hogy erő és örökkétartóság már physice is absur­dum, még inkább absurdum ez állítás moraliter és dogma­tice, de szeculative véve is, mert hiszen azon jelenetek, melyek oly gyakorik s melyekben az isten ujját látjuk, mind csak esetlegesség-é ? valami abstract fogalom kor­mányozza tehát és igazgatja e világot ? ! De posito sed non concesso — ha ez igy áll, hogy magyarázzák meg akkor a materiálisták a világ teremtetését ?!.... Bizony végre is igaza van Kiesznek, midőn mondja, hogy valamint a természetvizsgálók, ugy a materialisták okoskodása is ügyetlen szemfényvesztés, amely még igényli, hogy valamennyi állítása igaznak ismertessék ? ! ? .... És pedig akkor, midőn már köztudomásu dolog, hogy egyik bölcsészeti rendszer a másikat emészti fel, — ez úgymond Kiesz — a bölcsészeket azon igazsághoz fogja vezetni okvetetlenül: hogy nekik nem kell a hitet tu­datra emelni, hanem igenis lényüket és létüket észszerű hitre támaszkodva biztosítani. — A megváltás körüli el­lentétek cáfolatának végén felemlíti, hogy csak egy a be­tegségtől tökéletesen át- és áthatott embert nem lehet ki­gyógyítani. Miután pedig az emberiség Krisztus által gyógyulás üdv-felé vezéreltetett, következőleg nem volt az teljesen afficiálva — áthatva a betegségtől! Megjegyzendő, hogy Kiesz, miután csak ugy röviden tárgyalja a materialisták nézetét, igen sokat fel nem emlit, amit jó humorával nevetségessé tehetett volna, mint pél­dául: „az exact és experimentális nézletekre támaszkodó természetvizsgáló sohasem fedezhette fel a szellemet, kö­vetkezőleg nincs szellem." (Nem hallottam zenét azért nincs zene), vagy mily talpraesetten tudta volna Kiesz Vogt Károlynak állítását: „a gondolat az agyban lévő atomoknak összetömegesülése" kijátszani. — Egyálta­lában a materialisták atomistikus természetvizsgálatát mellőzve beéri, hogy ugy a materialisták, mint az idea­listák nézeteit „deductio ad absurdum" által nevetségessé teszi — egy-egy főtételüket támadván meg! így p. o. a materialistákkal szemközt, kik előtt minden erő az anyag­ban keresendő, — bebizonyitja, hogy az ő főmesterségük, ha következetesek akarnak maradni, a — szakácskodás; mert miután minden erő az anyagban van, minél tö*bb anyagot kell gyüjteniök, hogy minél több erőre tegyenek szert, azt pedig legjobban és legkönnyebben eszközlik, és elérik, Ízletes étkek élvezése által, mert igy legkönnyeb­ben h í z.n a k meg ; — igy tehát el ne mulasszák a sza­j' I

Next

/
Thumbnails
Contents