Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-02-09 / 6. szám

olvastak valamit munkáiból; mert nem mindenik müve nyomatott újra első megjelenése után, s közülök még a legismertebbek is csak kévéssé vannak elterjedve. Az ő két legjelesebb munkáját: az „Isten szeretetéről" és „az igazi keresztyén szeretetről," Arndt János és Spéner aj kiadásra méltónak Ítélték, és ezek példáját követve ujabb időben Metzger a német mystikus irodalom ezen két gyöngyét illendő külalakban nagyobb olvasókör számára tette hozzáférhetővé ; — legnagyobb része azonban ama munkáknak, melyek Staupitz tolla alól kerültek elő, figyelembevétel nélkül szunnyadóit a könyvtárak porában ; néhány közölök még soha sem jelent meg nyomtatásban. Knaake lelkész, aki a Soden társaságban kiadott „Briefbuch Cristoph Scheuerl's" cimü munka által csak nem rég szerzett magának érdemet a reformatió története körül, hosszú éveken át fáradozva, elénk mutatja szorg lmas vizsgálódásainak gyümölcsét, Staupitz összes német munkáinak gyűjteményét, melyet a latin müvek fognak nemsokára követni. E kötet kivonatokat tartalmaz azon beszédekből, melyeket Staupitz 1516-ik évben az ádventi és karácsonyi időben mondott. Scheuerl Christoph készíttette magának és néhány barátjának e kivona -tokat, és egy kötet kézirat Scheuerl könyvtárából szolgált a kiadónak forrásul. Staupitz szoros összeköttetésben állott Scheuerl-lel és más nürnbergi nemesekkel. Örömest vett részt társaságaikban, és ezek lakomáinál tanulságos és vonzó beszédiért nagyon kedves vendég volt. Eme toastokból valamint Staupitz más megjegyzéseiből is följegyeztetett Scheuerl magának némelyeket. Ezek most látnak először napvilágot. Valamivel korábbi időre esik a „Krisztus k ö n yv e c s k é j e," amely már 1515-ben Lipcsében Rot t h e r nyomdájában megjelent, és nemcsak a kortársak előtt részesült nagy tetszésben, hanem később is még néhány kiadást ért. Magától értetik, hogy a hitről és az Is ten szeretetéről szóló, fennebb emiitett két mü is az előttünk fekvő kiadásban az első, eredeti nyomás után újólag megjelent. E kiadásban a legutolsó szakasz cime: ,,hasznavehető könyv az isteni gondviselés végleges beteljesedéséről." Staupitz e tárgyról a fenneb említett ádventi időben prédikált Nürnbergben, és az elbeszélteket hallgatóinak kívánatára egy kis latin munkában kidolgozta, melyeket 1517-ben jan. 1. Ebner Jeromosnak mint az akkor uralkodó nürnbergi polgármesternek ajánlott. Épen ezen latin munka utóiratában megjegyzi Scheuerl, hogy ő volt az, aki a könyv kiadásáról in utraque lingva gondoskodott, és igy a németek neki köszönhetik, hogy a praedestinatióról irt jeles munka német fordításban is megjelent, és korunkig fenmaradt. Tiszánk, Dunánk téréin mint e szó: „szegények vagyunk." Szegény a hon, a megye, a község, de szegény a reform. egyház. Nem kívánok én e fölött, jeremiadot írni, idegen segély után esengeni, mert tudom, hogy az önsegélyen kivül minden ut Rómába vezet. — Ki magát elhagyja, az az Isten sem segitheti azt. E szempontból indultak ki — mely egyedül okos — mindazok, kik, a tespedő jajongás helyett, munkához láttak. — Az a jó nép nem siket, és tudni fogja teendőit, csak irányozni kell. Az én gyülekezetem is felfogta ez iránybai teendőit. Es midőn látám helyzetét, roskadozó egyházi épületeit, sülyedező, templomát — uj ember levén — felhívtam az önsegélyre, egy egyházi magtár építésére, egyhangúlag helyeslé azt. Midőn emlitém a reménylhető innen vagy onnani segélyt, volt egyszerű presbyter, ki igy szólt: „Tiszteletes uram ! nekünk nincs patronusunk, nincsenek alapitványaink, nem várhatunk segélyt fölülről; magunknak kell jövőnkről gondoskodnunk. E felszólalás után, 68-ból álló gazdáink által, önkényt e rosz évben (mert nálunk 1864—5 — 6 — 7 egyformán rosz volt) az egyháziak 170 mérő tiszta búzáján kivül takarék magtárba begyült 40 mérő tiszta buza. Mikor ez megtörtént, a közgyűlés magtári alapszabályt fogadott el, melynek első pontját semmiféle presbyteri vagy közgyűlés meg nem változtathatja. Ez 1 ső pont ugyanis következőleg hangzik. 1. p. „Célja e magtárnak: a begyült és begyülendő tiszta búzának százméröigi kamatoztatása, — ezen kamatból, annak idejében az egyházi terhek fedezése, közvetlenül az egyház tagjainak olcsó buza kölcsön általi segélyeztetése." 2. p. az alapitókról szól, kiknek nevei, emlékül adományuk mennyiségével együtt a magtári könyvbe iratik. 3. p. szerént 1 m. kamata */4

m. 4. p. a kezelésről szól. 5. p. a felügyeletről, melyet a lelkész, gondnokok, presbyterium, végre a közgyűlés gyakorol. 6. p. „A gyülekezet tagjaiból egy értelmes, becsületes, birtokos magtárnok állíttatik, kinek kötelessége a lelkész és gondnokok előtt a gabonát kiosztani, a tőkét s kamatot september 15 s 16 és igy tovább beszedni, a késedelmezöt írásban meginteni, s nem fizetés esetében 8 nap alatt bíróilag kamatot, tökét behajtani, ellenkező esetben az ő birtoka leend minden kárért felelős. 7. p. a magtárnok esküje. 8. p, az egyházi közgyűlés ezen szabályokon az 1. p. kivételével időként változtathat. 9. Ez alapszabályok a magtárnoknak kiadandók. Fődolog a jó buzgó magtárnok, nekünk van Bodők József személyében, ki buzgó, értelmes, jómodu egyén s mindenért felelőssé tette magát. Szükséges a jó felügyelet is, s mit a kezelésnél nem emliték, szükséges — mint nálunk van — hogy a kivevő egyén a kivett mennyiséget saját kezűleg a magtári könyvbe beírja. S két birtokos kezest állítson. Nálunk igy van. S miután a felbuzdult nép állítja, hogy ez évben még tetemesen újra áldozik, reményünk van, hogy 8—9 év alatt jó kezelés és IS E L P 0 L 1). Csicsó, (Komárom megye) jan. 30. 1868. Hiába mondja a régi példa beszéd: „Extra Hungáriám non est vita ete." mégis semmi se hangzik többször