Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-12-20 / 51. szám

Ugyanezen §. második bekezdésében pedig a 4-ik és 5-ik sorban, levő ezen szavak helyett: „saját egyházközségének lelkésze előtt jelenti" ez tétessék: „azon egyházközség lelkésze előtt, a melybe állani akar, jelenti." Horváth Döme a 3-ik §. után következő szakaszokat a 8 dikig együttesen óhajtja tárgyalni. Papp Zzigmund Tisza módositványát elvből nem pártolja. Kurz György elfogadja azt, mert az a cél elérését könnyíti. Halász Boldizsár azt hiszi, hogy szükségtelen több pontot együtt tárgyalni. Pártolja Tisza módositványát. Bobory Károlynak nincs ellenvetése a módositványra; de felhoz egy esetet, melyben a módositas alkalmazásba nem vehető. Lelkészsége alatt ugyanis egy országosan ismert férfiú is jelent meg előtte, kijelentendő szándékát, hogy át akar térni, s midőn szóló kérdé tőle, melyik vallásra, azt mondá, hogy még nem tudja. Horváth Döme Tisza Kálmán módositványának elfogadása által a vallást piaci árucikké látná lealacsonyítva s azért azt nem fogadhatja el. Besze János minden felekezetű papság iránti bizodalmatlanságot lát a módositványban, s azért pártolja az eredeti szerkezetet. Nagy Péter attól tart, hogy a módositvány elfogadása által az ország népe legnagyobb részénél a vallási tisztelet tetemesen meggyengül, (élénk ellenmondások). Sokszor tapasztalta, hogy a csekély miveltségü ember meggyőződés nélkül dobja oda vallását. Ha ahoz megy, ki eddig vallási tanácsadója volt: attól egy pár barátságos felvilágosítást nyer (zaj; ellenmondások !)• Ha feltesszük azt, hogy a vallásos ember és lelkésze közt van kegyeletes viszony, megkivánhatjuk tőle azt is, hogy ha más vallásra akar áttérni: egy pár búcsúszót mondjon. Azt hiszi, hogy az egyházi község tagjai és a lelkész közti viszony oly fontos legalább is, mint a kormány és hivatalnok közti viszony, és ha a hivatalnok állásáról lemondani akar, azt be kell jelentenie. Pártolja a szerkezetet. Hrabovszky Zsigmond szerint a törvény jelen szerkezete sok botrányra adna alkalmat s azért pártolja Tisza Kálmán indítványát. SziládyAron az egyenlőség és viszonosság elvéből indul ki, midőn Tisza módositványát pártolja. Eötvös József b. azt hiszi, hogy e t.javaslat a vallási szabadság és egyenlőség elvének megfelel. A kérdés — szerinte — csak az, célszerü-e e törvény azon dispositiója, hogy az áttérő saját lelkészének is jelentse magát vagy csak a felveendő vallás lelkészének. Mindenkinek vannak saját egyháza irányában nemcsak szellemi, de valóságos tettleges kötelességei is, a melyeket senki sem bonthat fel anélkül, hogy saját lelkészének arról tudomása ne legyen. Szóló a t.javaslat által ajánlott módot célszerűbbnek látja. — Megengedi, hogy arra, hogy valaki saját lelkésze előtt megjelenve, kinyilatkoztassa, hogy ő az egyházat elhagyja és másra tér át: egy bizonyos morális bátorság kell; de a ki ezzel nem bir, nem kár érte, ha az előbbi egyháznál marad. A módosítást nem pártolhatja, mert azáltal könnyűvé tétetnék az áttérés ; pedig a törvényhozásnak ezt — ha nem is akadályozni, de közönyösnek decretálni nem hivatása. (Helyeslés.). Ivacskovics György és Sipog Ferenc a szerkezet mellett szólnak. Lónyay Gábor pártolja a módositványt. Tisza Kálmán szerint, módositványa s az eredeti szerkezet közt csak az a különbség, hogy amaz alkalmat ad a súrlódásokra, az övé nem. (Igaz!) Horváth Dömének szavait, hogy ő a vallást árucikké akarja aljasitani — visszautasítja. Elnök szavazás alá bocsátván a kérdést: a többség a szerkezetet elfogadja. A 4 ik S. t. Bernáth Zsigmond kihagyatni kívánja A többség elfogadja a szerkezetet. Az 5-ik §-t Bernáth Zsigmond kihagyatni indítványozza. Kurcz György e §-t igy óhajtaná módosítani: „ha a lelkész a kívánt bizonyítványt bármelyik esetben bármely okból ki nem adná, a jelenvolt tanuk mindkét izben tett nyilatkozatra külön adnak bélyegmentes bizonyítványt." Bánó Miklós ily szerkezetet ajánl: „Ha az illető ieikész az áttérni akarót vagy meghallgatni nem akarná vagy a kivánt bizonyítványt bármely esetben kiadni nem akarná." A §. Csengerylmre következő módosításával: — „külön-külön a jelenvolt tanuk adnak bélyegmentes bizonyítványt" — elfogadtatik. A 6-ik §-hoz NyáryPál ad be következő módosítást : „Az igy nyert bizonyítványokat az áttérni akarók azon vallásfelekezet lelkészének, melybe át akarnak térni, bemutatván, o tény által az illető vallásra való áttérés be van végleg fejezve." Eötvös József b. megjegyzi, hogy az áttérés bevégzését meghatározni, nem a törvényhozásnak, illetőleg hatóságnak feladata. Nyáry Pál ujabban ajánlja módositványa elfogadását. A szerkezet meghagyatik. A 7 ik §. elfogadtatik; a 8-ik §-t Bezerédj László ki-, ellenben Székács József mint kimondhatatlanul szükségest meghagyatni kívánja. A szerkezet marad. A 9-ik §-ban Simonyi Ernő véleménye szerint e bíróságot ki kellene jelölni, oda téve, hogy sommás eljárás utján a szolgabíró, vagy az illető városbiróság határoz. Csengery Imre szerint erről nem e §-ban, hanem az általános törvényben kell intézkedni.