Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-01 / 44. szám

kezesi szabályok között rögtön mondassék ki, hogy minden házassági ügyek még az érvényesség kérdésére nézve is a világi bíróságok elébe tartozzanak ; hanem ha a magyar törvényhozás az ország érdekében célszerűbbnek tartja az egyházi bíráskodást minden házassági ügyekre nézve eltörölni s minden ily ügyet világi bíráskodás alá rendelni: csak akkor teheti ezt alaposan és következetesen, ha előbb a polgári házasság elvét állapítja meg és abból kiindulva törvény által elhatározza, hogy az államhatalom minden házasságot az állammal szemben tisztán polgári szerződésnek tekint s ennélfogva megkívánja, hogy minden házasság, bármely vallásúak között is jöjjön létre, a polgári hatóságok előtt köttessék, a vallási szertartások a felek vallási és lelkiismereti dolga lévén, azt mindenki saját egyházával rendezze. Ha ez meg lesz egyszer állapítva, a házassági összeköttetésnek, mint polgári szerződésnek kérdései természetüknél fogva a világi bíróságok elébe tartoznak. Ezen eszméket ugy a mint azokat előadtam, pártolom én és pártolni fogom mindenkor. (Helyeslés.) Azt mondták némelyek, hogy állapítsuk meg azonnal a polgári házasságot az említett módon. Nekem elvileg semmi kifogásom sem volna ez ellen; de a kivitelt sok nehézséggel járónak tartom, s e nehézségek miatt a törvénynek rögtöni megalkotását és életbeléptetését nem hiszem lehetőnek. Eddig a házasság kötésének formái fölött, különösen pedig azon elvek fölött, melyektől a házasság érvénye függ, minők az elválasztó akadályok, inpedimenta dirimentia, nagyrészt nem világos hazai törvények, hanem kánonok és némely felsőbb rendeletek intézkedtek, még pedig minden vallásfelekezeteknél. Ezt, ha a polgári házasság behozatik, rendes polgári törvényekkel kell szabályozni; ki kell dolgozni a formát, az érvényesség kellékeit, megállapítani az elválaszthatás alapelveit, s világosan meghatározni az elválasztó akadályokat. S nem is volna célszerű e részben az eddigi kanonok és egyházi vagy világi kormány-rendeletek átvétele. Vannak azok között olyanok, melyekre nézve uj rendelkezés szükséges, minő például az impedimenta dirimentia sorában a cultus disparitas ; keresztény és nemkeresztény között semmi egyház nem engedett eddig házaságot, de nem hiszem, hogy e szabályt a polgári házasságra nézve is fenntartaná jövendőre a törvényhozás ; mert hiszen a zsidó és keresztény között minden házassági kapcsolat lehetetlenné tétetik. Vannak a fenállott szabályoknak más pontjai is, miket ha polgári házasságot akarunk, át kell dolgozni és polgári törvények alakjában megállapítani. Gondoskodni kell arról is, hogy a polgári házasságokban az elválás könnyű ne legyen; mert ez a házasságon alapuló családi élet és az erkölcsiség kárával történnék. Hiszen ha tekintjük azon országokat, melyekben a polgári házasság megalapittatott, tapasztalni fogjuk, hogy ott a polgári házasságok elválasztása annyi nehézséggel jár, s az elválasztásról szóló törvények oly szigorúak, hogy ennélfogva az elválás esetei is nagyon, igen nagyon ritkák. A másik, mire figyelnünk kell, az, hogy miután a polgári házasság nem az egyházi hatóság előtt lesz kötendő, gondoskodni kell polgári hatóságról, mely előtt a házasságok köttessenek. E polgári hatóságnak teljesen biztosnak és hitelesnek kell lennie, különben a rendetlenségből vagy hűtlenségből a legszomorúbb következések származhatnának a felekre és azoknak ártatlan gyermekeikre, Szükséges továbbá, hogy ily hatóságok számosabb helyeken létezzenek; mert ha kevés helyre volnának szorítva, a házasulóknak nagyobb távolságokból költséges, fáradságos utazással kellene azokhoz járulni. Nem is szabad a polgári házasság költségeinek tetemesbeknek lenniök, mint az eddigi házasságokéi voltak; mert ez csak a népet terhelné és a házasulok számát kevesbítené. Mi legyen tehát azon hatóság? A megyei törvényszékek a megye több részétől igen távol esnek. A szolgabirói hivatalok sem birnának ebbeli kötelezettségüknek megfelelni: részint az egyes helységek távolsága miatt, részint azért, mert a szolgabiró nem mindig ül otthon s igy gyakran a felek által sikertelenül kerestetnék. A mi pedig a községet illeti: ha egész hazánk oly községekből állna, mint péld. Békésmegye, nem kételkedném a polgári házasságok megkötését a községi hatósághoz utasitani; de miután országunkban annyifélék a községek, számra, vagyonra és mívelődésre nézve: nem tudnék megnyugvást találni abban, hogy oly nagy fontosságú dolgot a község birájára és jegyzőjére bízzak és a házassági jegyzőkönyvek vezetését az ő kezeikbe tegyem le. Gondoskodni kell tehát előbb valamely módról, valamely hatóság felállításáról e részben. A nótáriusokhoz, minők Franciaországban léteznek, lesz-e hasonló ezen intézet, vagy a béke birákéhoz ? azt nem tudom; de nagy megfontolást igényel mindenesetre s rögtönözni azt vagy kivihetlen törvényt alkotni nem volna célszerű. Voltak, kik a szomszéd ausztriai törvényhozás példáját hozták fel ellenünk, s azt mondták, hogy mi hátramaradunk liberalismusban azok mögött; miután ők noha buzgóbb katholikusok, a világi bíróságokat alapították meg a házasságok érvényére nézve és a polgári házasságot törvény által behozták. Versenyzés a liberalismusban nem egyedüli feladata a törvényhozásnak. Minden törvényhozás saját hazája körülményei szerint intézkedik. A helyzet köztünk és köztük sokban különböző, de leginkább különböző abban, hogy nálunk előbb is polgári biróság itélt a házasságok érvénye felett; csak a római concordatum akart e részben változtatást tenni. Hogy ők ezen változtatást el nem fogadták, mert el nem ismerték azt, hogy a concordatum alkotmányos országban törvényes szabályt állapítson meg, azt igen természetesnek tartom ; valamint azt is, hogy az el nem ismert concordatum ellenében az eddig létezett tÖrvé-