Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-02-02 / 5. szám

san fogjon fel, — azon gyermekes gondolkozásmód, mely a dolgok természetes összefüggését nem ismervén, mindent közvetlen isten működésének — s igy csodának néz. Ez úgynevezett históriai mythologiai modort (keresztyén Euhemérismus) előbb csak az ó-testamentomra alkalmazák ;fe szerint p. a tiltott alma azért volt tiltott és ártalmas, mert mérges volt; első szülőink a menydörgést tárták isten szavának; a kigyó csábítása nem beszéd által történt, hanem példaadás által az evésben — stb. ; majd az uj-t.-ra is, p. a Mágusok átutazó zsidókereskedők voltak, a vezető csillag üstökös; Zakariás visiója a felizgatott kedély szüleménye, megnémulása hirtelen szélütés; a galamb a keresztelésnél egy történetesen megjelenő valódi galamb stb. — A mythologiai magyarázati modor második neme az, mely nemcsak az alakot tartja valótlannak — mint az előbbi — hanem magát az esemény lényegét is, — • s igy a történeti valódiságot az egésztől megtagadva, ugy tárgyalja mint az emberi természet spirituális álláspontja egy tüneményét. Azt állitja ugyanis, hogy azon elbeszélt esemény csak egy eszmének önkénytelenül jövő történeti alakban való előállítása,minek alapja az emberiség oly állapotja, hol a reflectáló tehetség még a phantasia szolgálatában áll, mely állapotban az alanyi és tárgyias, az eszményi és tapasztalati elválhatlan egységbe olvad össze, melynélfogva minden valódiság — a szellemi is — önkénytelenül tapasztalati alakban objeetivizálja magát, az, a mi csak gondolás eredménye, történetté alakul át, s az eszme egysége a históriai momentumok különbözőségében oldatik fel. Más szavakkal : az irók a belső életet ugy álliták elő mint a külsőt, s az eszme különböző oldalait mint különböző hist. tényeket. — Ezért az exegeta az evangeliumi elbeszéléseket ugy kell hogy tekintse és magyarázza, mint egy vallásos eszme önkénytelenül megadott alakjait. — Ezen már tulajdonképi mythologiai modort nagyon óvatosan és ritkán alkalmazák; s ha igenis — ép mint az előbbit — oly célból, hogy a legképtelenebbeknek tetsző elbeszéléseket — p. a kísértés a pusztában — eltakarják általa, tehát ugy szólva apologiai szándékkal. Egészen másként Strauss, ki a fennebb emiitett mesterséges mythol. fogalmat kifejtvén, az ily magyarázási modort alkalmazá a bibliai elbeszélések azon részére, melyet addig legsérthetlenebbnek, legszentebbnek tartottak — t. i. Jézus életére. Ily alakitó eszme volt szerinte a zsidók messiási váradalma: A próféták által jósolt s a rabbik által körülirt Messiási képnek minden egyes vonásait Jézus személyére vivék át, s igy egy élettörténetté alakiták, nem ugyan egyesek terv szerint annak tudatával, hogy Jézus életébe valótlan eseményt csúsztatnak, hanem maga a tervtelenül költő monda. Az összes keresztyén község folytonos teremtményei azok,— mely, mentül magasb s természetfeletti'bb fényben tünt fel Jézus-személye az általa felkeltett vallásos benyomás következtében, annál inkább ösztönözve érezte magát élettörténetét is mondaszerüleg dicsőíteni. Igy származott például Mikeas 5., rabbik általi rosz értelmezéséből azon történietlen adat, hogy Bethlemben született volna; Ezsáiás 7.u

rosz fordításából — LXX. által — szüztőli születése, Num. 24 csillagának a Targum szerinti értelmezéséből a vezető csillag — stb. a Messiás próféta is lévén, megkellett történni vele mindannak, mi a többi prófétákkal nevezetes történt; csodákat kellett tennie, de még a csodaminősége is meglőn határozva az ó testamentumi kijelentések és előképek (typus) által; Deut. 17 • 15 szerint a Messiás egy második sőt még nagyobb Mózes kell vala, hogy legyen; ezért ismétlődik Mózes üldöztetése a Pharao által Jézus üldöztetésében Heródes által; a két évesen alóli gyermekek megöletése antitypusa a zsidó gyerekek két évig tartott gyilkoltatásának a Pharao alatt; az az erőszakolt történietlen utazás Egyiptomban azért költetett, hogy visszajövetele antitypusa legyen az Izraeliták megszabadulásának Egyiptomból (Ex. 4 1

9

) — stb. Kovács Ödön. (Folytatjuk.) A protestáns egyház kisebbségének alapokai a keresztyén vallás törtenetében! — Csiíthy Zsigmondtól. (Folytatás.) Hiberniában ezzel ellenkezőleg 1621-ben oct. 23-án a jesuiták által ingereltetve az irlandus katholikusok az angolok ellen feltámadva, kevés napok alat 40,000 — sőt mások szerint 50,000 protestánsokat öltek meg, oly kegyetlenséggel, melyhez hasonlót a történet lapjain nem igen lehet olvasni, s lehetetlen hogy a ki olvasta, meg ne háborodjék rajta. Lampe Hist. Eccl. Lib. 2 cap. 13 pag. 437. Turretin Hist. Eccl. Sec. 17. pag. 287. Francia országban 4-dik Henriknek, midőn ez Páris utcáin a nép örömkiáltása közt haladt volna keresztül, Ravaillac jesuita, egy levelet készbesitett, melynek olvasása alatt a királyt négy kés szúrással, megölte. *) A királgyilkos megfogatván, bevallotta, miszerint a királyt azért ölte meg, mert ugy értesült, hogy a pápának hadat akart izenni, a pápának pedig hadat izzenni, annyi, mint az Istent megtámadni, miután a pápa Isten az Isten pedig a pápa. Compendium Hist. Eccl. Sec. 17. pag. 285. Turretin. Az általa kiadott Nantesi edictum, melynek értelmében, nem csak békében élvezhetik a protestánsok vallásuk szabad gyakorlását, hanem bármely magas hivatalra is alkalmaztattak, 13-ik Lajos alatt már alapjaiban megsértetett, az egész századon keresztül megsemmisi*) Ezen királygyilkosságot megelőzte 1572-ben a borzasztó párisi mészárlás, még pedig menyegzői ünnepély leple alatt aug. 24-én melyet a történet minden időben megrovand, s melyre az érző szivek fekete fátyolt szeretnek boritani. Fel van jegyezve ; miszerint Franciaországban ezen királyi lakodalom óta 30 év alatt, megölettek a protestáns vallásért 39 fejedelmek 148 grófok, 235 bárók, 147,518 nemesek, a közrendből pedig 760,000. 'Lampe Hist. Eccl. Lib. 2. cap. 13. pag. 433. Ki a sötétségből a világosságra megyen, nem lát oly helyesen, mint ki a világosságban tölti idejét, igy esett ez alkalommal 70,000 ember áldozatul a sötét nézeteknek. Cs. Zs.