Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-09-27 / 39. szám
sorban a vármegye fedezze, mihez aztán természetesen a felekezet, melynek saját iskolája meg van, arány szerint szinte járulna, de sokkal kisebb és nem boszantó mértékben. Ez az igazság, s igy e szerint kell a törvénynek intézkednie. Ha e törvénynek szerencsés sikerét kívánjuk látni, meg kell nyernünk számára a közönség osztatlan jóakaratát, ha pedig ezt akarjuk, a törvénynek minden pontjaiban méltányosnak kell lennie. Ballagi Jfiór. ISKOLÁIG Y. A falusi népiskola Wenigcn-.lénában. Láttam már közléseket külföldi minta népiskolákról, minők a t. Szeremlei Samu ur által küzlöttek és többek: én most falusi népiskoláról teszek közlést. Talán elegendő is nekünk az, ha minta népiskolákat veszünk fel és legkisebbszerü iskoláinkat is annak formájára rendezzük be ?! De — ugy hiszem, nem felesleges dolog, példakat látnunk arra is, hogy a legkisebbszerű iskolák berendezésénél mikép alkalmazzák külföldön a minta népiskolákban kifejtett elveket!! Előre megjegyzem itten, hogy „falusi népiskola" alatt értem azt, hol csak egyetlen tanitó van. Vagy talán nem lenne felesleges ide érteni mindazon iskolákat, hol egy tanitó vagy tanár legalább két osztályt vezet ?! A falusi népiskola melyről közölni akarok, Wenigen-Jénában van; — Wenigen-Jéna egy kis falu Jéna mellett ; leánygyülekezete Kammsdorf, melyet Jénától a Saale hidja választ el, és a mely közte van Jéna és Wenigen-Jéna közt. Wenigen-Jénában egy tanitó van és mindkétnemü t. i. fi és leány növendékek együtt járnak. Maga az épület nem igen érdemel említést. Emeletes ugyan, azon kevés ízlésű modorban építve, mint azon vidéken szoktak epitkezni, fából; de tériméje oly nagy csak, hogy a földszinti részében egy terem van, a tanterem és a lépcsözet az emeletre, hol a tanitó laka van. — Udvara mondhatni semmi, alig 12 —15 négyszögöl. Az ott körül fekvő falukban is alig láttam udvarát az iskola épületeknek; ami elég panaszra szolgáltat okot. A tanterem belől meglehetős kényelmes 50—60 gyermekre számítva. A székek, illetőleg padok íróasztal és könyvtartó fiókkal, alacsonyak és különböző magasságúak , 6 — 7 éves gyermekek számára apróbbak, alig két lábnyi magas az íróasztal, a többiek fokonként nagyobbak. A legnagyobb is talán 3 és x ji lábnyi. —- Mindenik fajból van kettő vagy három hosszú pad. A padok a terem hosszában berendezvék és kettő véggel egymásra, köztök és a falak mellett térség, mint szinte a székek közt is annyi hely, hogy a tanitó elmehessen minden sor közt. A terem falain semmi egyéb, a tanitó széke felett egy fekete tábla és azontúl egy földabrosz. A teremben egy téka taneszközök számára, melyekben túlságos gazdagnak nem mondhatni az iskolát; de, mint a tanitó ur mondá, mindig gazdagitni igyekeznek. Ilyen falusi népiskolában 7 osztályt vezetnek a tanítók 6 — 13 éves gnermekeket ; azon kivül van még nyáron a szoktató iskola. A négy felső osztály fen van nyáron 6—9-ig délelőtt és egyébkor azok nincsenek fen. A három alsó osztály és a szoktató iskolások fen vannak délelőtt 9 — 10-ig és délután 2 —4-ig; bizony ez a legmelegebb része a napnak, de igy van berendezve. A tanóráknak ily berendezése előttünk különös, de figyelemre méltó. Kevés az idő, mit az iskolában naponta töltenek a gyermekek, mindössze három óra és még ebből is közben egy negyed óra ismét pihenés. A tanitó ur azzal okadatolta, hogy azon idő alatt is elvégzi velők a napi dolgot és a nagyobbak azután egész nap otthon segíthetnek szüleiknek. A kisebbeknek is elég annyi ideig fen lenniök. Azért a kivánt siker felett sem aggódhatunk. Mert az értelmi fejlődés magas fokát nem az eredményezi főkép, hogy mennyi időt töltött valaki el a könyvek mellett ; ép igy a tanítás sikerét is nem az fogja eredményezni legbiztosabban, ha minél több időre köti le a tanitó a gyermeket az iskola padjaihoz. — Ezt az állitást ugyan bizonyítanom nem kell; de az ezzel ellentétes állitást kell inkább fejtegetnem, melyet többnyire kifeledve találunk azoknak számításaiból, kik az iskolák vezetésével megvannak bízva, t. i. azon állitást, épen veszedelmes és káros a gyermeknek sok időre való lekötése, nemcsak testileg, de lelkileg is. — Sőt inkább — azt hiszem — hogy a szellemi foglalkozás eredménydúsabb mindig, ha annak nem idömértékét, hanem csak a tárgy mennyiségét határozzuk meg. — De bármely foglalkozásnál is mindig lélekölő az és legnagyobb bilincs a sikeren, ha a munkás előtt az van, hogy a kiszabott időig dolgoznia kell, akár többet, akár kevesebbet; — mig ellenben a léleknek ruganyosságát mindig emeli az, ha tudja, hogy e két feltétel van előtte: ma ennyit és jól kell elvégeznie : a többi idö szabad. Ezt lélektanilag fejtegetve igy találjuk helyesnek ; mennyivel inkább igy van ez a gyermeknél, melynek fő eleme a mozgékonyság. A mennyiségre nézve meg kell jegyeznünk, hogy az túl sok nem lehet. Es azok, kik magánosan is tanítottak egy gyermeket és egyszersmind egész iskolát is vezettek, tapasztalhatták, hogy nem sokkal nagyobb mennyiségű tárgyat — általános mértéket véve fel — taníthattak meg az egy gyermeknek ugyan azon idő alatt, mint az iskolában levő több gyermeknek ugyan azon nap alatt. Holott a magán tanitványnak játékra több iglő engedtetik, mig az iskolában levők a hosszas lekötés által fárasztatnak. En legalább sajnálom a gyermekeket, ha látom hogy d. e. 7—11 ig vagy 1 /2 12-ig d. u. ismét 3— 5-ig v.
