Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-09-27 / 39. szám

Pest, sept. 27. 1888. EGYHÁZI PROTESTÁNS ÉS ISKOLA 1 LAP. ^ SZERKESZTŐ- ES KIADÓHIVATAL : A lipót és szerb-utca szögletén ' ^ földszint. ELÖF1ZETESI DIJ : Helyben házbozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. IIIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beikta- j tásánál 5 ujkr. , egyszeriért 7 ujkr. ! sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. ^.j TTh KPÜ^Kik negyedévre fizettek elö, előfizetésük megújítására kéretnek feI.*TRi Szerk. A népiskolai közoktatási törvényjavaslat. ív. Csak az a valóságos bölcs hazafi, ki lehetőt kiván. Széchenyi István. Ha elég hiu volnék szavaimnak valami különös, döntő befolyást tulajdonitani, akkor szintén meg kellene döbbennem, hogy a népnevelési törvényjavaslatra tett észrevételeimmel épen azon osztály kebelében nincsenek egy némelyek megelégedve, amelynek érdekében Írattak. Pedig én Istenem! Ha én, ki egy egész életet a közértelmesedés utján eszközlendő polgári szabadságnak szenteltem, azoknak kárára, hátramaradására törnék, akik ama nagy célnak elsőrendű és nélkülözhetlen tényezői, akkor oly bolondot tennék, mint ama makrancos gyermek, ki csak azért, hogy övéit boszantsa, magán kész kárt tenni; mert hiszen a tanitói kar csont az én csontomból, hús az én húsomból. Ugy látom, hogy mi nem értettük meg egymást. Midőn én jelen cikksorozatomnak zokon vett részét a fizetésről irtam, azokra a tanitó urakra, akik az én lapomat olvassák, vagy jobban mondva annak olvasására szellemileg képesítve vannak, ép oly kevéssé gondoltam, mint a japáni taikunra. Az én szemeim előtt az lebegett, hogy amint ma már csaknem hitelesen tudva van, most is létezik a hazában 5000 község, ahol semmi iskola nincsen, és van vagy 7,000 község, hol a tanitók szellemi nyomorúsága, csak a még nyomorultabb helyzettől mulatik felül, amelyben tengődnek. Azokra nézve mondtam, hogy miután non datur saltus in natura, különösen pedig a társadalom alsó rétegeiben, a megszokás rögzöttségénél fogva a fejlődés alig észrevehető lassúsággal halad, azon kell az államnak lennie, hogy azok számára oly tanítókat képezzen, kik társadalmi igényeikre velők csaknem egy színvonalon állván, nyelvükön értvén, velük az első lépést a jobbra mintegy észrevétlen tétessék meg. És csak mikor évek múlva, az első nehézségek leküzdése után, magok kezdik majd a műveltség szükségét érezni, csak akkor lesz ideje annak, hogy ily községekbe magasabb társadalmi igényű és magasabb míveltségü tanítókat helyezzenek be. Az ily kezdetleges községekbe való, a szó igazi értelmében elemi iskolatanitókról szóltam én; és olyanokra nézve állitottam, hogy azon társadalomban, amelynek kebelében működni hivatva lesznek, illedelmes lakáson és kerten kivül 365 forint, sőt ennél valamivel kevesebb is oly kielégítő szép díj, mely egy Pest környékebeli, miveltebb s ennélfogva méltán nagyobb igényű tanítónak 800 forintjával is bőven felér. Kétségkívül óhajtandó volna, hogy azok, akik hivatva vannak a nép miveltségét előmozdítani, a társadalom legjobban jutalmazott osztályát képeznék; de ha megengedi Isten érnünk, hogy csak 365 forint is legyen a tanitói fizetéseknek középszáma, akkor a tanitói osztály semmiesetre sem fog fizetésre nézve utolsó helyen állani azok között, kiknek eltartásáról maga a társadalom 77