Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-08-02 / 31. szám

buzgalmától áthatott embereket növelni ifjainkból, ez a cél, mely felé törekednünk kell. Nem Kalvinnak, sem Zvinglinek, sem egyik vagy másik confessionak kell híveket növelnünk, hanem a Jézusnak, kinek vallása uj testamentomi, eredeti formájában felekezeti váltanokat, confessionalis álláspontokat, orthodox hitcikkeket nem ismer. (Vége köv.) KÖNYVISMERTETÉS. Ernst Petz' gewes. evang. Pfarrer zu Harkau, nachgelassene Pre­digten. Herausg6geben von seinem Sehwiegervater Ludwig GeduJy, Superintendent des evang. Kirchendistrikts A. C. diesseits der Donau, Pest 1868. 330. S. Nem emlékszem, hogy boldog emlékezetű Petz E r n e s t, harkai volt lelkész nem rég megjelent prédi­kációiról a „Prot. Egyházi és Iskolai Lappban emlités lett volna téve. Kötelességünknek tartjuk tehát hivatal­társainkat és a theologiai irodalom minden kedvelőit ezennel figyelmeztetni e műre. A hivatalára és az egy­házi szónoklatra nézve korán elhunyt hivataltársunkban ritka tehetségű egyházi szónokot vesztettünk, ki válasz­tott tárgyát a kellő oldalról felfogni, abba mélyéig beha­tolni s arról az olvasónak tiszta, világos képet alkotni szerencsés képességei birt. A gondolatok nagy bősége, élénk, magvas nyelv szerzőnek mindig hatalmában állottak. Világosság, ért­hetőség, köznapiasságtól távol álló egyszerűség s külö­nösen igazi vallásos keresztyén szellem — ezek azon tulaj­donságok, melyek e beszédeket egyről egyig kitüntetik. Mi nagy figyelemmel olvastuk el e szép munkát és talán nem helytelenül következtetünk, ha azt hisszük, hogy a boldogult e beszédeket a szellemi miveltség két külön­böző fokán álló községek előtt tartotta ; többeket e pré­dikációk közül a boldogult valószinüleg a pozsonyi egy­házban mondott el, hol szerző több ideig segédlelkész volt, mások pedig a harkai közönségnek voltak szánva, a hol mint rendes lelkész végezte be pályaját. E külön­bözés azonban a munka becséből semmit sem von le; mindenik a maga nemében jeles, s az olvasó mindeniket nagy megelégedéssel fogja olvasni s kezéből letenni. Mi e beszédeket különösen kezdő egyházi szónokoknak ajánlhatjuk mintákul, hogy és miként kezelje az evangé­likus hitszónok tárgyát s mikép szónokoljon. Teljes joggal mondja e prédikációk kiadója, Gr e­duly superintendens ur az előszóban:" E prédikációk szerzőjében egy nagyon reményteljes, tehetségdús szol­gája az Urnák férfikora elején lett kiszólítva munkás­sága teréről, ki — a mint egy másik helyen mondja — a szent iránt lángoló lelkének egész tűzbuzgalmával lépett volt be hivatalába s annak magát teljes odaadással szen­telte." Ez általános megjegyzések után tekintsük meg közelebbről könyvünket s néhány helyet idézve enged­jük magát a boldogult szerzőt szólani. Az első prédikáció az első advent-vasárnapra szövege Máté 21. 1-9. Ime a te királyod jön hozzád! hozzád 1. község, hozzád 2. iskola, hozzád 3. ház, és hozzád 4. szív. Mutatványul legyen szabad e prédikáció végéről egy helyet idéznünk: -Mily sokszor kapogtatott már ez ajtón a mi fáradhatatlan, hü idvezitőnk ; majd azt kellett hinni, hogy összezuzatik a szerencsétlenség hatalmas csapásai alatt, majd azt kellett hinni, hogy el kell olvad­nia szeretet melegítő napsugarainak behatása alatt, majd azt kellett gondolni, hogy lakást foglalt benne s már-már éreztük előizét azon üdvösségnek, melyet mint mondják az igaz keresztyéneknek élvezniök kell — s ime egy alkalom adódott természetes vágyakodásainkat követni, s mi menten, mint engedetlen gyermekek, megszöktünk az Úrtól, és szívünk semmit sem akart tudni róla sem üdvös fenyitékérül, s gonoszabbul lett dolgunk, mint volt elébb. Második prédikáció Luk. 21. 35 — 36. Ime a te ki­rályod jön hozzád Ítéletre. Harmadik prédikáció a kétkedő Jánosról. Tartal­mas, mélyen átgondolt prédikáció. De hagyjuk itt is a szerzőt beszélni. „S azok kik magokat már a hívők közzé számítják, mikor és miért kérdezősködnek utána ? A jó napokban ? akkor szívesen hallanak beszélni róla s ab­ban a hiszemben élnek, hogy semmisem birja megingatni a benne vetett hitet. De ha gonosz napok jönnek, elvesz­tik bátorságokat és a kórágy, a sirhant előtt, a leégett ház romjain, csüggedten kérdik, ha ugyan kérdik: te vagy e, a kinek jönnie kell, hogy segits ? ! stb." Mily vonzó és szerencsésen van a korácson ünnepre választva az alapgondolati Melyek azon adományoka melyeket a szent karácson ünnep, Krisztus születésének ünnepe nekünk hoz'? Három szóval jelölhetni ez adományokat: világos­ság, béke, és szeretet. Szint igy a karácson utáni ünnepen alapgondolat: példaképek minden életkor számára. 1. A gyermek Jézus, az ifjúság számára. 2. József és Mária, a szűzi éf férfikor számára. 3. Simon és Hánna az aggkor részére. Es hogy festi a szerző személyeinket, erről tanús­kodjanak e következők: „nemes példánykép férj s fele­ség részére ez a József és Mária. Legszentebb meggyő­ződéseikben egyek ; mind a ketten egy értelemmel jönnek a templomba, hogy magokat mint engedelmes szolgák bemutassák Istenöknek. Istenfélelem s erkölcsi tisztaság legszebb ékességük. Szép örömre gerjesztő valami, ha két lélek nem gálád nyereségvágyból, hanem tiszta sze­relemből párosul; de hogy e szerelem elpusztíthatatlan legyen, mely az élet keserű tapasztalatai által el ne ham­vadjon, mely ki ne merüljön az egyik résznek nyilvánuló hibái, ballépései által, mely elnézés, kimélé és gyöngéd­ségben határt nem ismer, mely sohasem fajul el durva­ságra, fenyegetésre, bántalmazásra, hanem mindig egy és ugyanaz marad stb."

Next

/
Thumbnails
Contents