Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-07-26 / 30. szám

kivonhatnék magunkat ez ünnepélyes kötelezettség alól (Uj helyeslés.) En hiszem, hogy a jövendö látni fogja a eultusügyi költségvetés eltöröltetését, de ez csak a clerus önkéntes szabad beleegyezésével fog történni (Különbözö mozgalmak.). Be fog következni, bizton hiszem, az időpont, midőn a clerus maga befogja látni, hogy a teljes szabadság, olyan milyen Amerikában s más országokban létezik, még a eultusügyi költségvetésről való lemondás árán vásárolva is, hatalomnak, befolyásnak és erőnek nagy tényezője. De, mig a clerus önként le nem mond a szerződésről, mely bennünket köt, én nem hiszem, magam részéről, hogy jogunk volna magunkat az alól kivonni (Helyeslés.). íme az eset, midőn a különválasztás kárunkra lenne; javunkra lesz, ha ahelyett hogy méltatlanság utján történnék, jog és igazság szerint jő létre. Ah ! akkor távol attól, hogy nehézségek, zavarok és küzdelmek forrásává válnék, öszhangzat, egyesség és béke okává válnék. E lesz azon idö bekövetkezése, melyet annyi vallásos lélek, Dante, Gerson, Royer Collard, Chateaubriand, Constant Benjámin ohajtottak. S azon napságtól fogva, midőn a világi fegyver különválik a pásztori bottól, eszközöltetni fog, nem zavar, hanem igéretteljes közeledés a vallási eszmény és az emberi ész között. (Elénk helyeslés. A szónok ülőhelyén ügytársainak meleg üdvözléseit fogadja.). KÖZŰ : Ballagi Mór. Egy pár kérdés a kultusminiszterliez. Nem csak a protestánsok, mint legközelebbről érdeklettek, de bizonyosan hazája javát szivén viselő minden elfogulatlan hazafi fájdalmasan vette a vallásügyi miniszter ur azon nyilatkozatát, hogy a felekezetközi törvényjavaslatot ez ülésszak alatt nem fogja előterjeszteni, a mennyiben pedig azt a püspökök nyilatkozatától tette függővé, könnyen azon kérdés támadhat, vájjon nincs-e e kérdés ad calendas graecas elhalasztva. A protestánsok évek óta türelmesen vártak azon reményben, hogy a jelen országgyűlés fog intézkedni, vártak ott is, hol az 1848. XX. t. c. értelmében talán fel lettek volna jogosítva sérelmeik orvoslásáról magok gondoskodni. — E reményök a kultusminiszteri nyilatkozat után meghiúsulván, nem marad egyéb hátra, minthogy azt, a mire őket a törvény feljogosítja, magok foganatosítsák. De akkor több kérdés támad, melyekre egyedül a kultusminiszterium válaszolhat. Az 1791: 36. t. c. 6. §-ának e szavai: „nisi Evangelici opera dictorum Parochorum sponte usi fuerint," megengedi, hogy róm. kath. lelkészek evangélikusoknál is végezhessenek vallási functiókat, az 1848: 20. t. c. biztosítván az egyenlőséget és viszonyosságot, önkényt következik, hogy ennek az evangelikus lelkészekre nézve is állnia kell, mitől eddig tartózkodtak. Ebből már fölmerül azon első kérdés: fogja e a minisztérium ilyen eset elöfordutánál az evangelikus lelkeszt védeni, ha ezért megtámadtatik ? Az 1791. 26. t. 15. §-a szerint a vegyes házasságokból származott gyermekek, ha az atya katholikue, ennek vallását kövessék, ha pedig anya katholikus, akkor csak a gyermekek követhessék atyjok vallását. Az 1848: 20. t. c. biztosítván az egyenlőséget és viszonyossággt, önkényt következik, hogy a vegyes házasságból származott gyermekeket a szülők bármely vallásban nevelhessék. Itt aztán azon második kérdés támad: fogja-e hasonló eset előfordultával, az illetőket a kultusminiszterium védeni az üldözés ellen ? Végyes házasságok kötésénél, ha az evangelikus apa vonakodik reversalist adni, a róm. kath. lelkészek vagy a hirdetést, vagy erről szóló bizonyítványt igen sokszor megtagadják. Ezt a protestáns lelkészek nem fogják ugyan tenni; de megtehetik azt, hogy a házasulok at hirdetési bizony:tvány nélkül is összeadják. Itt ismét azon kérdés merül föl: fogja-e a kultusminiszterium az ezért bevádolt lelkészt védeni ? Az 1844. 3. t. c. szabályozza a r. kath. egyházból az evangélikusba való áttérést, s a protestáns lelkészek eddig szigorúan ragaszkodtak e szabályokhoz, azon reményben, hogy ez anomaliát a jelen országgyűlés meg fogja szüntetni. Miután azonban ez nem történik, fel lesznek jogositva, a jelentkező róm. katholikusokat minden formalitás nélkül befogadni, — mint azt a róm. kath. lelkészek teszik. Es itt ismét egy kédés merül fel, az t. i. vájjon az ilyen lelkészt bevádoltatása esetében fogja-e védeni a kultusminiszterium ? Mindezek nem légből kapott, hanem a gyakorlati életből merített, minden nap előfordulható esetek, és a protestáésok kénytelenek ez önsegélyhez folyamodni, valamint azt meg is fogják tenni. A kultusminiszteriumnak fog aztán ilyen esetekkel a baja megyülni: mert nem tehetjük fel, hogy az 1848. 20. t. c. ellen akarna intézkedni. A fonnebb felhozott kédésekre adandó válaszra bizonyosan mindenki kíváncsi. A templom bezáratása 1705-ben és a templom története. Mit akart is Scitovszki kardinal prímás. *) Tekintetes nemes vármegye. A nem régen elmúlt napokban, az nemzetes és vitézlő Balogh Gáspár uram ő kegyelme (alispán kath.) betérvén csali szomszédunk közé, mivelhogy adatott instructioja szerint nemes vármegye nevével, kezeknél levő templomoknak vissza való adatásra kényszeritette emiitett szomszédinkat, in casu renitentiae nagy sulyu büntetéssel ijeszgetvén Őket. Ahoz való képest folyamodnak a tekintetes nemes vármegye eleiben, nagyságtokat s kegyelmeteket nagy alázatosan kérvén ezen vallásunk ügyinek való előmozdítását ne *) Mutatvány Hontvármegye története cimü munkából.