Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-07-19 / 29. szám
s tagjait halálos sebekkel sújtani, hogy ők uralkodhassanak. Kitűnő eszköz a kibéküléshez! Le az elnökséggel! s az esperesség a mi kezeinkben van ! Hanem térjünk a dologhoz. Junius 10-én kezdődött a fentemlitet gyűlés, melyet nagytiszt. K Iszák János esperes ur reggeli isteni tisztelet után jeles beszéddel nyitott meg, és nem mint a cikk irója mondja „mit einer sehr konfusen Rede." Az esperes beszédjének végeztével, felállott Húrban, akarván azt bírálni. Az elnökség azonban félbeszakította azon megjegyzéssel, hogy szokás és rendszerint a küldöttek adják át előbb megbízó leveleiket. Mire nagy vitatkozás támadt, mely azonban, az elnökség jogos követelésének teljesítésével, végződött. A megbízó levelek átadása után, ismét Húrban emelt szót, újra szigorúan kezdé rostálgatni az esperes beszédjét. Sértő szavai nagy elégületlenséget és zavart okoztak. De ezen zavar is megszűnt. Arra felemelkedett B o ó r János, krajnai lelkész az elnökség ellen irányozott sértő inditványnyal, melynek pártolására rögtön felpattant öcscse, ügyvéd és sógora Sulcz, nyitra-szerdahelyi lelkész, tehát itt is „Schwagerchen" amint azt a cikk irója gúnymosolylyal mondja a „Schwágerschaft e" elnökségről, s öszhangzólag ekként bölcselkedtek „minthogy a pátens miatt ketté szakadt esperesség ismét egygyé olvadt: jogos dolog, hogy a jelenlegi elnökség eltöröltessék és uj választassék." Nagyon bölcs argttmentálás! Azért hogy a pátens felfüggesztetése után kénytelenek valának annak bajnokai hozzánk csatlakozni a jelenlegi elnökséget el kell törölni. Hát az autonomiai párt volt-e annak oka, hogy a nyitrai 17 autonomiai egyházból álló esperesség mellett, az úgynevezett patentális 5 egyházat számító esperesség figurázott? Vájjon azon 17 egyház tett e cessiot, vagy pedig ezen 5 pátensféle ? Az ki önként elhagyja házát s feladja jogait, ha ismét hazatér, kénytelen megelégedni azzal mit e házban talál. Letenni a ház igazgatóját csak azért, hogy azzá rendelve volt az idők folyamában, míglen ama hűtleneknek idestova kóborolni tetszett, balgaság és esztelenség lenne. A pátensféle párt mégis valami hasonlót gondolt, midőn a mostani törvényes elnökséget erőnek erejével debanquirozni akarta. Magától értetik hogy az autonomiai párt saját törvényes elnökségét védeni, s a rá mért támadásokat érvekben gazdag beszédek pajzsával visszatartóztatni kénytelen vala. Ebből oly nagy vita nőtte ki magát, hogy az elnökség kénytelen vala a gyűlést feloszlatni, és délutáni két órára áttenni. Hogy a nevezett urak ezen szétmenéskor a jelen levő nagy hallgató közönségtől sok csípős, sértő és illetlen szavakban részesüliek, s hogy ezen irántuk felbőszült közönség a „Boór és Sulczféle sógorságot" ablakon kidobálni akarta: azt ezen zavart okozó urak saját rovásukra kénytelenek felróni. Az egyházához híven ragaszkodó nép magát többé ámittatni nem engedi. Es nem is engedi azon elnökséget sértegetni, kit maga választott, és kinek ölébe rendületlen bizalmát helyezte. Igaz hogy azon urak most azt kürtölgetik, hogy ezen ellenök felbőszült nép fogadott és részeg volt. Csak hogy nehéz lenne azt nekik bebizonyítani. Mi nem akarunk olyanok lenni, mint a hlubokai tisztelendő atya, ki a hozzá szegödőket, egész napok és éjjeleken gyakorolta abban, miként ékesítsék fel sárdobással a hozzájok küldött esperességi bizottmányt és hajtsák ki Hlubokéból. Mert mi oly koszorúk és győzelmek dicsősége után nem vágyódunk. Mi ezentúl is csak törvényes úton akarunk haladni, tudván hogy ez a legbiztosabb. — Délután ismét összeült a gyűlés. Nagyon nevetséges jelenetül tünt fel a délelőtti herostratesek elhelyezése, kik mint a megázott csirkék szótlanul, kettő a zöld asztalnál, eSy Pe ( hg egy sarokban bebarikatirozva. Bizonyára átlátták, hogy belemásztak a sárba. A gyűlés megkezdődött az utolsó esperességi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasásával. Itt ismét felmerültek civódás teljes kérdések az activ bizottmányi tagok kiegészítése ügyében, mely kérdések azzal végződtek, hogy a pátensféle párt, világiak közöl oly egyént választott a bizottmány kiegészítő tagjául az esperességi statátumok kijavítására, kinek egy év előtt fogalma se volt esperes§égünkről, s azt se tudta váljon bír e ez némi statútumokkal. Erre beállt az éj és a gyűlés folytatása következő napra tétetett. A mint más nap reggel ismét összegyülekeztünk a zöldasztal körül, foiytattatott a jegyző könyv olvasása. Szőnyegre jött a szakolcai lelkészválasztás ügye, mely egyháznak nemsokára már két éve lesz, hogy nincs lelkésze, a mi bizonyosan tudva lesz a tisztelt közönség előtt különféle folyó iratokból. Kemény dió volt ez. A patensféle párt erőnek erejével ellent akart állani a kerületi consistorium azon végzésének, mely a szakolcai lelkész választását megsemmisítette, és tüzesen harcolt aziránt, hogy a megválasztott lelkész dacára a magasabb fórum végzése ellen, haladék nélkül Szakolcára átszállittassék, és ottani hivatalkodását kezdje meg. Ezen merényletes indítvány ellen föllépett az autonomiai párt. bevallotta ő is nyilván, hogy ő sem ért egyet a kerületi consistoriumnak a szakolcai lelkész megválasztatását megsemmisítő végzésével, mert valamint a kandidalás, ugy a választás is az esperesség statútumaival öszhangzó. De nem ért egyet azon indítvánnyal sem, mely anathemisálja ezen választás megsemmitö végzését, s oly jogot tulajdonit magának, melynek következtében a magasabb fórum végzéseit is megsemmisitheti. Es épen azért javasolta az autonomiai párt, hogy adjon be az esperesség gravament az egyetemes gyűlésre, részint azért, hogy döntő időben a kerület neki eredeti jegyző könyvet nem küldött, részint pedig, hogy a kerületi consistorium a szakolcai lelkész legális választását jogtalanul semmisítette meg. Mivel pedig az elnökség ezen javaslattal egyetértett, megengedő a felette való vitatkozást, mely több óráig félbeszakítás nélkül tartott. A vitatkozás közepett megtámadja a pátensféle párt az elnökséget, erőnek erejével kivánt szavazást és pedig az ő indítványa szerint. Mivel pedig az elnökség ezen indítvány értelmében szavazni nem engedett, a haragra gyuladt pátensféle párt nagy zajjal el-