Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-06-28 / 26. szám

3. Hogy az is rendben van, miképen az esperes­ség, még az özvegyárvai intézetét is, erőszakos ajándé­kok által, a megye segedelmével gazdagítani próbálja és szándékozik, mivel, aki máskor adott, adjon mindig, és ha nem teszi jó szerével majd a végrehajtás utján, kén­telen vele — s. t. b. Hasonlatos képen: 4. Be kellett volna a kecskeméti pap urnák bizo­nyítani, hogy az esperesség, az egyes egyházak birája, s törvényhozója, a mit levelem tagad s. a. t. hasonlatos­képen be kellett volna mutatni: 5. Hogy az nem vétek, ha az egyes egyházak pap­jai egybegyülekezvén, az egyes egyházaktól, ha történe­netesen bizonyos ideig lelkészük nincsen, azon időre eső lelkészi fizetést, az özvegyárvai pénztáruk számára, be­kivánják. Ezt Lauko ur nevezi a 670-ik lapon „autonom pro­testáns kegyeletes intézkedésnek" és itt kérdem, hogy mióta szabad más zsebéből, egy szegény egyháznak pénztárából, kegyeletet gyakorolni? Miért nem gyako­rolják kegyetek maguk tulajdon zsebjeikből a kegyele­tet? — És minthogy azt állítja Lauko ur, hogy az espe­resség, képviselvén az egyházakat, azért gyakorolja az egyházak zsebéből a kegyeletet, mikor választattak meg kegyetek az egyházak képviselőivé ? Hol a meghatalma­zás ? Hol a teendőik sora ? Feltéve továbbá, hogy az ily eljárás törvényes s helyes volna, ugyan akkor törvény­szerű az is volna, hogy a) Egy tanítói-hivatalnak üresedés ideje alatt járó fizetés, illetné az esperesség tanítóit! Hasonlatosképen : b) Egy jegyzői-hivatalnak üresedés-ideje alatt járó fizetés, illetné a vidékbeli jegyzőket! Hasonlatosképen: c) Egy szolgabírói; — egy alispáni; — egy főis­páni, vagy királyi hivatalnok üresedés ideje alatt járó fizetés, illetné a vidékbeli szolgabirákat, alispánokat, vagy egyéb királyi hivatalnokokat, s. a. t. Lám! Lám ! Micsoda bölcs az a pestmegyei ev. es­peresség és Laukó Károly uram! azonban, e boldogság csak addig tart, mig az alvó egyházak fel nem ébrednek ! 6 ) Levelemnek hatodik száma alatt, arra kértem, mint záradékban az illetőket, hogy tehát: a) Az egyházak adóztatásától álljanak el '{ b) Az egyházak feletti uralommal, hagyjanak fel! c) Az öregedő paptársaik iránt, legyenek kimé­lettel ! Kérelmem azonban pusztában kiáltott szó maradt; mert a Duna-Egyháza ellemi végrehajtás el lőn újból határozva, a megyei karhatalomnak igénybe vétele mel­lett; az egyházak feletti uralom, feltéve, hogy az árva­intézetre adakozni vonakodnak, vagy az egyéb adót fizetni nem akarják, folytattatik ; és a mi illeti az öregedő papok iránti kíméletet, méltóztassék kinek-kinek meg­nézni, Lauko Károly uramnak, a 21-ik számban, 669, 670, 671, lapokon engemet piszkoló sorokat. A zsinatra menőknek is, jó lesz e tárgyakat figyel­mükbe ajánlani! Levelemnek harmadik száma alatt, még az is mondva van, hogy mi „a z adóztatási jogot fe­lette éles fegyvernek tekintjük, és azt lelkipásztorainkra egyáltalában nem bizzuk ! De miért ? Megmondom. d) Először azért, mert az esperesség papjai ezen adóztatási hatalommal otthon sem bírnak: ellenben gya­korolja némelyik helyen a presbyterium. másutt az egy­ház közönsége, és azt is csak egyes esetekre alkalma­zottan, minden állandóság nélkül. Elérve lévén a cél, pél­dául „az iskolának felépítése," a templomnak kimeszel­tetése s. a. t. megszűnt az adókivetés. e) Az esperesség papjai, lévén felette gyakran ro­konok „ipa" „vő" „sógor" „testvér" „koma" „tanuló­társ" stb. nagy egyetértésre képesek. Ez egyetértés azonban mindannyiszor veszedelmes volna, a mennyiszer eszükbe jutna, az esperesek „jegyzők" körlelkészek pénztárnokok fizetéseit emelni, vagy „özvegyárva in­tézetüket gazdagítani" hogy többet jövedelmezzen, vagy valamely más intézetet segélyezni stb. Itt a szavazat többség, tökéletesen övéké. Ez az illetőkre nem ráfogás, hanem valóságos tény. Álljon itt például az 1864-iki pestmegyi ev. esperességi kivetés 1200 frt. azaz: egyezer és kétszáz osztrák értékű forint, követeltetvén : aa) Agentionale cím alatt .... 300 frt. o. é„ bb) Az aszódi esp. algymnasium számára ' . 600 „ „ cc) Az esperes fizetésére )nem 52 frt) 150 „ „ dd) Jegyzői fizetésül 20 „ „ ee) Aszódi körlelkész 24 „ „ ff) Cinkotai körlelkész 24 „ „ gg) Pilisi körlelkész 24 „ „ hh) Kecskeméti körlelkész ... 15 „ „ ii) Solti körlelkész 24 „ „ kk) Esperességi pénztárnok ... 10 „ „ 11) Kisebb kiadásokra 15 „ „ Hogy pedig minél többen részesüljenek a beszedett pénzben, van abban is mód, a hivatalokat szaporítani, például, legyen: esperes, alesperes, jegyző, aljegyző, kis­körös-vadkerti lelkész lévén ott nyolc iskola-pénztárnoki ellenőr stb. Mind ehez járul, a nyomorult adókulcs, a lel­kek szerinti, holott egyik közöttünk gazdag — másik szegény. A t. c. kecskeméti evang. papnak válaszul: II. Az autonomia. A „Protestáns Lap"nak 21. számában 670, 671. lapokon Laukó Károly uram nagyra van az autonómiá­val, anélkül hogy értené, hogy mi az az autonomia ? 1848-ban mart. 15-ke után, ugy voltunk a „Szabadság" kifejezéssel: tudniillik, az utcán tántorgó részeg azt kia­bálta „hogy szabadság van!" Az adót fizetni nem akaró ember szinte „a szabadságra" hivatkozott! A falusi bíró­val meg nem elégedők tömege, megvervén a bírót s az elöljárókat, ordítva távozott, hogy „éljen a szabadság," ugy de e tömegek nem tartoztak a neveltek sorába.

Next

/
Thumbnails
Contents