Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-06-28 / 26. szám

3. Hogy az is rendben van, miképen az esperesség, még az özvegyárvai intézetét is, erőszakos ajándékok által, a megye segedelmével gazdagítani próbálja és szándékozik, mivel, aki máskor adott, adjon mindig, és ha nem teszi jó szerével majd a végrehajtás utján, kéntelen vele — s. t. b. Hasonlatos képen: 4. Be kellett volna a kecskeméti pap urnák bizonyítani, hogy az esperesség, az egyes egyházak birája, s törvényhozója, a mit levelem tagad s. a. t. hasonlatosképen be kellett volna mutatni: 5. Hogy az nem vétek, ha az egyes egyházak papjai egybegyülekezvén, az egyes egyházaktól, ha történenetesen bizonyos ideig lelkészük nincsen, azon időre eső lelkészi fizetést, az özvegyárvai pénztáruk számára, bekivánják. Ezt Lauko ur nevezi a 670-ik lapon „autonom protestáns kegyeletes intézkedésnek" és itt kérdem, hogy mióta szabad más zsebéből, egy szegény egyháznak pénztárából, kegyeletet gyakorolni? Miért nem gyakorolják kegyetek maguk tulajdon zsebjeikből a kegyeletet? — És minthogy azt állítja Lauko ur, hogy az esperesség, képviselvén az egyházakat, azért gyakorolja az egyházak zsebéből a kegyeletet, mikor választattak meg kegyetek az egyházak képviselőivé ? Hol a meghatalmazás ? Hol a teendőik sora ? Feltéve továbbá, hogy az ily eljárás törvényes s helyes volna, ugyan akkor törvényszerű az is volna, hogy a) Egy tanítói-hivatalnak üresedés ideje alatt járó fizetés, illetné az esperesség tanítóit! Hasonlatosképen : b) Egy jegyzői-hivatalnak üresedés-ideje alatt járó fizetés, illetné a vidékbeli jegyzőket! Hasonlatosképen: c) Egy szolgabírói; — egy alispáni; — egy főispáni, vagy királyi hivatalnok üresedés ideje alatt járó fizetés, illetné a vidékbeli szolgabirákat, alispánokat, vagy egyéb királyi hivatalnokokat, s. a. t. Lám! Lám ! Micsoda bölcs az a pestmegyei ev. esperesség és Laukó Károly uram! azonban, e boldogság csak addig tart, mig az alvó egyházak fel nem ébrednek ! 6 ) Levelemnek hatodik száma alatt, arra kértem, mint záradékban az illetőket, hogy tehát: a) Az egyházak adóztatásától álljanak el '{ b) Az egyházak feletti uralommal, hagyjanak fel! c) Az öregedő paptársaik iránt, legyenek kimélettel ! Kérelmem azonban pusztában kiáltott szó maradt; mert a Duna-Egyháza ellemi végrehajtás el lőn újból határozva, a megyei karhatalomnak igénybe vétele mellett; az egyházak feletti uralom, feltéve, hogy az árvaintézetre adakozni vonakodnak, vagy az egyéb adót fizetni nem akarják, folytattatik ; és a mi illeti az öregedő papok iránti kíméletet, méltóztassék kinek-kinek megnézni, Lauko Károly uramnak, a 21-ik számban, 669, 670, 671, lapokon engemet piszkoló sorokat. A zsinatra menőknek is, jó lesz e tárgyakat figyelmükbe ajánlani! Levelemnek harmadik száma alatt, még az is mondva van, hogy mi „a z adóztatási jogot felette éles fegyvernek tekintjük, és azt lelkipásztorainkra egyáltalában nem bizzuk ! De miért ? Megmondom. d) Először azért, mert az esperesség papjai ezen adóztatási hatalommal otthon sem bírnak: ellenben gyakorolja némelyik helyen a presbyterium. másutt az egyház közönsége, és azt is csak egyes esetekre alkalmazottan, minden állandóság nélkül. Elérve lévén a cél, például „az iskolának felépítése," a templomnak kimeszeltetése s. a. t. megszűnt az adókivetés. e) Az esperesség papjai, lévén felette gyakran rokonok „ipa" „vő" „sógor" „testvér" „koma" „tanulótárs" stb. nagy egyetértésre képesek. Ez egyetértés azonban mindannyiszor veszedelmes volna, a mennyiszer eszükbe jutna, az esperesek „jegyzők" körlelkészek pénztárnokok fizetéseit emelni, vagy „özvegyárva intézetüket gazdagítani" hogy többet jövedelmezzen, vagy valamely más intézetet segélyezni stb. Itt a szavazat többség, tökéletesen övéké. Ez az illetőkre nem ráfogás, hanem valóságos tény. Álljon itt például az 1864-iki pestmegyi ev. esperességi kivetés 1200 frt. azaz: egyezer és kétszáz osztrák értékű forint, követeltetvén : aa) Agentionale cím alatt .... 300 frt. o. é„ bb) Az aszódi esp. algymnasium számára ' . 600 „ „ cc) Az esperes fizetésére )nem 52 frt) 150 „ „ dd) Jegyzői fizetésül 20 „ „ ee) Aszódi körlelkész 24 „ „ ff) Cinkotai körlelkész 24 „ „ gg) Pilisi körlelkész 24 „ „ hh) Kecskeméti körlelkész ... 15 „ „ ii) Solti körlelkész 24 „ „ kk) Esperességi pénztárnok ... 10 „ „ 11) Kisebb kiadásokra 15 „ „ Hogy pedig minél többen részesüljenek a beszedett pénzben, van abban is mód, a hivatalokat szaporítani, például, legyen: esperes, alesperes, jegyző, aljegyző, kiskörös-vadkerti lelkész lévén ott nyolc iskola-pénztárnoki ellenőr stb. Mind ehez járul, a nyomorult adókulcs, a lelkek szerinti, holott egyik közöttünk gazdag — másik szegény. A t. c. kecskeméti evang. papnak válaszul: II. Az autonomia. A „Protestáns Lap"nak 21. számában 670, 671. lapokon Laukó Károly uram nagyra van az autonómiával, anélkül hogy értené, hogy mi az az autonomia ? 1848-ban mart. 15-ke után, ugy voltunk a „Szabadság" kifejezéssel: tudniillik, az utcán tántorgó részeg azt kiabálta „hogy szabadság van!" Az adót fizetni nem akaró ember szinte „a szabadságra" hivatkozott! A falusi bíróval meg nem elégedők tömege, megvervén a bírót s az elöljárókat, ordítva távozott, hogy „éljen a szabadság," ugy de e tömegek nem tartoztak a neveltek sorába.