Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-06-28 / 26. szám

Mikor a népek azért akartak erősödni, hogy más népeknek parancsoljanak, és ezért a hiúságért egy szerencsés királynak vagy vezérnek némileg szolgáivá lenni is készek voltak, mikor még eszmeszegény népek is szerepelhettek, ha csak ugy is, mint áradáskor a hegyi patakok, és a nép miveleletlen termékenységének miveltté tételéről, nemesitéséről senki nem is gondolkozott; más eredményt vártak a tanodáktól, mint ma, midőn a népek szerepe kezd belső értéköktől függeni, és értelmes népeknek nem lehet más nagyravágyásuk, mit az értelmi, erkölcsi és anyagi tökéletesedés előmozdítása. Ismétlem uraim: korunkban a mivelt népek mindenhol arra törekszenek, hogy a szabadságot a mult auctoritása és előítéletei ellen minden téren érvényesítsék. E törekvést tanodáink által elő kell mozdítanunk, mert e világmozgató eszmével kirívó ellentétkép még nálunk sok nézet és vélemény jogosultnak tartja magát. Az ifjú nemzedék összes tehetségét küzdelemre és győzelemre kell készítenünk, mert a szabadság — értelemmel bontani értelemmel építeni, a jogtalanul lenyomottat felemelni, a jogtalanul fenn levőt leszállítani — csak akkor és ugy célszerű eszköz és fegyver, ha értelmes és jellemes nép használja. Tanodáinknak, nemzetünk s hazánk érdekében oly készülettel kell kibocsátani az ifjakat, hogy a század napirendjét fentartani, a nemzeti szellemet nemesíteni és a jellem mértékét felebb emelni tudják, és munkásságuk által képesek legyenek magukat, s maguk által a nemzetet anyagi tekintetben több gazdaság, értelmiben több eszme és erkölcsiben több érzelem birtokába juttatni. Tanodáinknak fejlesztő melegágyává kell válni mindazoknak a tehetségeknek, melyek a nagy gondolatokat és nemes érzelmeket szülik és végrehajtják. Szivemből óhajtom, hogy igy legyen! E gyönyörű beszéd után az egyhangúlag jegyzővé választott dr. Kolosvári Sándor helybeli jogtanár olvassa az értekezletre meghívott királyhágóntúli válaszait. A m. szigeti és s.-pataki tanodák igazgatóságai készséggel engedve a fölhívásnak a maguk részéről a fenemiitett tanárurakat küldik ; kiket szíves üdvözlettel testvéri szeretettel fogad az értekezlet; a debreceni főtanoda igazgatósága leveléből sajnálattal veszi tudomásul, hogy közbe jött akadályok miatt nem küldhetett képviselőket; de miután az igazgatóság reményét fejezi ki, hogy a jövő gyűlésen képviselve lesz: értekezlet idei jegyzőkönyvét — a szellemi unió kapcsául — meg fogja küldeni debreceni pályatársainak. Ezután az értekezleti alapszabályok értelmében a „Kolozsvári főtanoda történetét" adták elő Fekete Mihály és Sárkány Ferenc tanár urak. Fekete M. ur munkája a következő fejezetekre van osztva: I. A tanodának a reformatio idejében történt létrejötte 1545 —1568-ig, mely évben, a kolozsvári ref. egyház megszűnvén, az iskola az unitáriusok birtokába megy át. II. A XVII. század eseményeiről, jelesen az 1608-ban uj életre kapott ref. egyház óvári iskolájáról. III. A farkas-utcai iskoláról 1656— 1700,mely Apácai alatt virágzásnak indult. IV. A mult és jelen század történetét 1848-ig az idő rövidsége miatt csak vázlatosan érintette. *) Az értekezlet teljes elismeréssel nyilatkozik szerzőnek sok utánjárással, kiváló előszeretettel irt munkájáról, melyben érdekesebbnél érdekesebb adatok vetnek világot egyházunk és iskolánk küzdelmes fejlődésére. S á r k á n y F. ur tanodánknak 1848-on inneni eseményeit vázolja, ugy anyagi mint szellemi tekintetben. Jól esett hallanunk, hogy a szabadság-harc után honvédeink miként cserélték fel a fegyvert könyvvel, miként gyűjtötték össze a pásztor nélkül szanaszét bolygó nyájat és miként emelkedett fel tanodánk — romjaiból. Az idő delet már jóval meghaladta, midőn K ó c s i Károly helybeli tanár ur kezdett értekezni Imre S. ismeretes röpiratának egy pontja felett; ez értekezés folytán a természetrajz tanítására több időt és erőt kíván fordíttatni ; a gyenge főiskolák helyett erős gymnasiumokat sürget; melyekben az ifjak oda képesittessenek, hogy az egyetemi előadásokat sikerrel hallgathassák. A sok gondolkozást, tanulmányozást tanúsító szabatos nyelvezetű értekezés nagy figyelmet ébresztett: észrevételek az idő eltelte miatt — a jövő ülésre maradtak. Elnök ur a tanári özvegy-árvai pénztár megvizsgálására hívja fel az értekezletet: a pénztár számbavételére kineveztetnek: Szabó György, Garda József, Bihari Sándor, Pál Ferenc, Kerekes Sándor és Vajna S. tanár urak. — Ezek után az ülésnek vége lett. A hosszasan tartó ülést ünnepélyes közebéd követte, melyre mintegy 150 — 200 voltak meghíva felekezeti különbség nélkül. A pohárköszöntések sorát b. Kemény Ferenc ő nméltósága kezdette meg a magyar király, királyné ő Felségeikért és a korona hercegért emelvén poharat; m. L é s z a i Lajos ur a helybeli főtanoda egyik algondnoka, a cultusminiszter ő nméltóságáért; főt. Nagy Péter ref. püspök ur a köztiszteletben álló kir. biztos gr. Péchy Manó ő nméltóságáért ürített poharat; őnméltósága meglepetve a bizalom azon nyilvánulása által, mely „éijen"ben tört ki, egy gyönyörű eiőadásu beszédben mondott három toasztot: b. Kemény F. ő nméltóságára; főt. Nagy Péter úrra és a ref. egyház minden tagjára. Hegedűs János ur — gr. M i k ó Imre ö nméltóságát, a n.-enyedi főtanoda ujjá alakitóját, főgondnokát élteti; Bihari S. tanár ur b. H a m m e rs t e i n tábornok úrért, — Szász Domokos ref. lelkész a néptanítókért emelt poharat. Poharat emeltek még t. HintzGy. evang. és F e r e c z József unitárius lelkész urak és több mások, kiket tér szűke miatt nem számlálhatunk elé. Az ebéd 4—5 óra közt ért véget, mikor is a tanár urak a város nevezetességeit, könyvtárakat stb. látogatták meg. *) Szerző szívességéből nemsokára közlendiink egyes részleteket. Szerk.