Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-06-28 / 26. szám

sőt jogi szempontból, autonomiája értelmében teljesen azt ignorálni tartozik azt. Az egyetemes magy. egyház, valamint az országgyűlés is, ha a tábori lelkészet tanácskozás és törvényhozás tárgyává válik, a felségi intézkedést csupán mint initiativát tekintve, azt kiindulási pontul veheti az ügy tárgyalásánál. Szerveztessék a prot. táb. lelkészet, s a szervezésnél adassék meg különösen a magy. ref. egyháznak, az őt illető jog és befolyás. Ezt ohajtottuk volna kimondatva látni, m. é. december havában tartott egyetemes értekezlet által. ISKOLA Ü fi Y. Az erdélyi ev. ref. tanárok értekezlete, Kolozsvártt, május 25, 26 és 27-én. Napjainkban a tanügy iránti érdekeltség szélesebb körben kezd terjedni. Mióta b. Eötvös népnevelési egyletek felállítása végett fölhívást bocsátott ki: többször gondolunk a nép elhanyagolt szellemi képzésére és többet áldozunk annak előmozdítására. A testvérhon ref. egyházkerületeinek mult év decemberében Pesten tartott egyetemes értekezlete alapját vetette meg egy nagyobb munkálatnak a vallás és tanügy érdekében. Imre Sánd or „protestáns főtanodáink s a tanszabadság, -Környei „Az iskola," Muramelléki „Nézetek a középtanodák újjászervezése tárgyában kiadott miniszt. javaslat fölött," és még több inások müvei; — a napi sajtó, az időszaki iratok hasábjai mind arról tanúskodnak, hogy átláttuk hátramaradásunkat és valóban akarunk munkálkodni ugy a népiskolák, mint a közép- és főtanodák emelésére. Ha eddig csak sóhajtoztunk, most már beszélünk, és jövőre tenni is fogunk. A kezdet már fele az eredménynek, a lankadatlan kitartás pedig célra vezet. Az erdélyi ev. ref. tanárok is — ezelőtt hat évvel — a végre egyesültek, hogy a tanügy és nevelés érdekében vitatkozva tapasztalataikat közöljék, eszméiket tisztázzák és a mit igy közösen megállapítva célszerűnek találnak — érvényesítsék. Ily szellemben üdvözöljük a tanár urak működését s kétszeresen üdvözöljük akkor, midőn a vallásos érzelem ébresztésére is — a vallás tanítás módja és célszerű könyvek készítése által — kiterjesztik figyelmüket. Az évenként tartatni szokott értekezletet az idén Kolozsvár fogadta kebelébe. Az nevelés ügyét képviselte : an. enyedifő tanoda 8, a Kolozsvári 11 a m. vásárhelyi 7; udvarhelyi2; a zilahi 4, a szászvárosi és s. szent-gyögyi középtanoda egy-egy tanárral. A királyhágón túlról hatan jelentek meg, u. m. M. S z i g e t részéről: Szilágyi István, Lator Bálint, Kardos Károly és Hetényi Kálmán, — S.-P atakról: Bihari Imre ésSzinyei Gerzson— tanár urak. — Megjelent még ez értekezleten a helybeli hitfelekezetek részéről több lel kész és tanár; számos hallgatóság. T. Sámi László helybeli igazgató tanár ur a következő beszéddel nyitotta meg az értekezletet: A kötelesség tudománya, az előrehaladottabb népek közt, már annyira fejlett, hogy minden jóra való ember érti és érzi, hogy a közjó iránt érdeklődni és azt előmozdítani fő-fő kötelesség. Mivelt népek azt is értik és érzik, hogy a közjó előmozdítására a jól szervezett tanodák a legfontosabb tényezők. Hogy ezt igy értik, a tan- és nevelésügyre vonatkozó irodalmuk, törvényhozásuk és évről évre nagyobb mennyiségben nyújtott pénzáldozatuk bizonyítja. Mi, mig lételünkért, s bátran odamoudhatoin, a mások biztosságáért századokon keresztül karddal küzdöttünk, az emberiségnek szerencsésebb részétől, mely a civilisatio utján Genfben, Párisban, Londonban vagy Washingtonban állomásozik, meglehetős távolságban elmaradtunk. De az előhaladás vágya és épen ezért a tan- és nevelésügy iránti érdeklődés nálunk is napról-napra szélesebb körre kezd kiterjedni. A törekvés, hogy az első sorban haladó nemzeteket utolérjük, kezd általánosabbá válni. E vágyat erősíteni, e törekvést előmozdítani a királyon elkezdve, minden értelmes embernek első kötelessége. De a felelősség leginkább a közép- és felsőbb tanodák tanárait illeti, mert az ifjú nemzedéknek épen azt a részét tanítják és nevelik, kiknek eszméi, életnézetei, szokásai és reményei egykor az egész nemzet eszméivé törekvésé és reményévé válnak; mert a jövendő haza és nemzet nagyítására vagy kicsinyítésére, szabadságára vagy szolgaságára leginkább a közép- és felsőbb tanodákból kikerült nemzedék értelmi és erkölcsi értéke foly be. E nagy tapasztalati igazságot és a hivatásukkai járó felelősséget érezték az erdélyi ref. tanodák tanárai, midőn ezelőtt hét évvel a tanári értekezleteket indítványozták és az egyházfőtanács helybenhagyása után életbeléptették. Célunk a tanári értekezlettel az volt, hogy évenkint legalább egyszer legyen alkalmunk a megállított tanterv kivitele körül szerzett tapasztalatokat, a nevelés és tanítás terén köztünk és más fejlettebb népeknél felmerült nézeteket, elveket, javításokat egymással megismertetni, nevelésügyünk hiányaira reámutatni, azokat erőnkhez képest orvosolni, szóval, nevelés- és tanügyünket az eszmék, elvek, módszerek vitatása és cseréje által folytonosan tökéletesíteni. Célunk felé a legegyenesebb utat keressük, az „erre menj és igy menj" figyelmeztetést mindenkitől szívesen fogadjuk, azért szabályaink szerint, gyűléseink minden érdeklett előtt nyitva vannak, nyilvánosak.