Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-06-21 / 25. szám

nézve adott reversalisok, mily vallásban neveltessék a gyermek, érvénytelenek. 2. §. A fennebbi cikkely szerint a gyermek számára kijelölt vallást rendesen mindaddig nem szabad megváltoztatni, a mig ezen változtatást maga a gyermek szabad akaratából nem eszközli. Oly szülök ellenben, kik az 1. §. értelmében gyermekeik vallásának meghatározására szerződésszerüleg jogositvák, megváltozhatják azt a 7 évet még tnl nem haladt gyermekek tekintetében. Ha ellenben egy vagy mindkét szülő illetőleg a törvénytelen anya vallását változtatja, a fennlevö gyermekek, kik a 7-ik évet még be nem töltötték, minden tekintet nélkül a vallásváltoztatás előtt megkötött szerződésre hitvallásukat illetőleg ugy tekintendők, mintha csak a szülök, illetőleg a törvénytelen anya vallás változtatása után születtek volna. Ha valamely gyermek a betöltött 7-ik év előtt törvényesittetik, ugy vallás tekintetében az 1- §. határozatai alá esik. 3. §. A szülők és gyámok, valamint a lelkészek felelősek a fennebbi rendeletek pontos teljesitéseért. Azok megsértése esetére a legközelebbi rokont, s ép ugy az egyház- és vallástársulat főbbjeit illeti a jog, a hatóságok segélyéhez folyamodni, melyeknek kötelessége az ügyet megvizsgálni és a törvény értelmében intézkedni. II. A mi az áttérést illeti, egyik egyházvagy vallás-társulat kebeléből a másikba. 4. §. A betöltött 14 évvel mindenki nem különbség nélkül fel van jogosítva vallását saját meggyőződéséből szabadon megválasztani, és ezen szabad választásban, szükség esetére, a hatóság részéről, is oltalmazandó. Az illetőnek azonban, midőn a választást eszközli, nem szabad oly szellemi vagy kedélyállapotban lennie mely a szabad meggyőződést kizárja. 5. §. A vallásváltoztatás folytán megszűnik minden társulati jog, melyekkel az elhagyott egyház vagy vallástársulat a kilépett, vagy ez amaz irányában bír. 6. §. Hogy azonban a kilépés valamely egyházvagy vallástársulafból törvényes hatálylyal bírjon, szükség, hogy azt a kilépő a politikai hatóságnál bejelentse, mely a jelentést az elhagyott egyház vagy vallástársulat elöljáróival vagy lelkészével közli. Az ujon választott egyházba vallástársulatba belépést a belépő személyesen tartozik az illető elöljárónál Vagy lelkésznél kinyilakoztatni. 7. §. Az ált: polg. tk. G68. §-nak a) alatti határozmánya, mely szerint a kereszténységtől való elpártolás kitagadási alapul jelentetik ki, továbbá a bünt. törv. 122. §-nak c) és d) alatti szabványai, melyek nyomán az, a ki valakit a kereszténységtől való elpártolásra csábítani vagy a keresztény vallással ellenkező tévtant törekszik terjeszteni bűntettesnek nyilvánittatik, megszüntetvék. Azonban minden vallásfelekezetnek megvan tiltva más vallásuakat kényszer- vagy csellel áttérésre bírni. A törvényes védelem közelebbi határozmányai ellenben, a mennyiben az a büntetőtörvény által nincs adva, külön törvénynek tartatik fann. III. Az istenitisztelet s lelkipásztorság functioira nézve. 8. §. Valamely egyház vagy vallási társulat elöljárói , szolgái- vagy híveinek tartózkodniok kell istentiszteleti vagy lelkipásztorsági functiot végezni más egyház vagy más vallástársulat hívén, ha erre a jogosított egyének által nem szólittatnak fel. Kivétel csak azon egyes esetekben állhat be, ha a másik egyház vagy vallástársulat illető lelkészei vagy szolgái körükbe vágó tény foganatosítására fölszólittatnak vagy ez utóbbinak szabványai s rendeletei a cselekvény végrehajtását megengedik. Ezen eseteken kivül az illető cselek vény jogilag érvénytelennek tekintendő, s a hatóságok kötelesek a károsult magánszemély vagy vallásársulat megkeresésére alkalmas segélyt nyújtani. IV. A járulékok és szolgáltatásokra vonatkozólag. 9. Valamely egyház v. vallás-társulat hivei csak akkor szoríthatók pénz- és természetbeni járulékokra vagy munka-szolgalmakra más vallás cultus- és jótékonysági céljai számára, ha őket a dologi patronatus kötelmei terhelik vagy, ha ily szolgalmakra célzó kötelezettségük magánjogi okmányokkal kimutatható alapokon nyugszik, vagy ha telekkönyvileg van biztosítva. Egy lelkész sem követelhet a más vallás híveitől dijakat, stolákat stb kivévén az azok kívánatára valóban végzett működésekért és pedig csupán a törvényes mérvben. 10. §. Az előző 9. cikkely határozmányai teljesen alkalmazvák az oktatásügyi célok számára való járulékok* és szolgalmakra is, kivévén, ha valamely egyház vagy vallástársulat hivei egy másiknak híveivel törvényes beiskolázás folytán egy-egy iskolaközséget képeznek, mely esetben a beiskolázottak valláskülömbség nélkül tartoznak a közös iskola fellállitása- s fenntartására s az annál alkalmazott tanítók fizetésére megkívántató költségeket viselni, azonban a másik felekezetű hívek hitoktatási költségei kivételével. Más felekezet tanodájába való erőszakos beiskolázásnak nincs helye. 11 §. Valamely egyház vagy vallás-társulat lelkészei-, sekrestyései, orgonistái- és iskolamestereinek továbbá a cultus-, oktatásügyi és jótékony-intézetnek más vallású hivek járulékai- és szolgalmaira irányzott mindazon igényei, melyek nem alapulnak az előző 9. s 10-ik cikkelyek határozmányain, megszüntekül tekintendők