Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-05-31 / 22. szám

kenkint 10—12 lelkész, s azt hiszem, már a jövő hónap­ban fogunk értekezletet tarthatni. Hogy ez elodázhatlan szükséggé vált már nálunk is: elszomorító példákkal győzött meg róla, a közelebbi gyűlés is A vallásos buz­galom tüze hamvadóban, az indifferentismus növekvőben van nálunk is majd minden egyházban, kivétel nélkül. Nagyon tévedne ugyan, ki e szomorú jelenség okát a lel­készi karban keresné. En ezt a mai korszellem természe­tes kifolyásának tartom ; egyik okát különösen az átkos emlékű absolat uralom gondatlan gazdálkodásában, másik okát meg azon politikai pártküzdelmekben találom.melyek, a szenvedély legszélsőbb határaig vitt hevével, zavarják a nép eszét, megrendítik hazafiúi hitét, kétkedővé teszik a polgári erények iránt; — s csoda-e, ha a polgári hit halála, maga után vonja a népben a vallásos hit hanyatlását, s előidézi az indifferentisraust, vagy épen halálát is, a vallás­talanságot ?..., De bárhol legyen az ok, elég, hogy az okozat megvan; s ez kell, hogy intőjel legyen a vallás őreinek, hogy ébren legyenek inkább mint valaha, vi­gyázzanak, nehogy a sátán konkolyt hintsen a tiszta ga­bona közé. S erre szükséges ösztönt, lelkesedést, képes­séget, a kölcsönös, gyakoribb érintkezés által egymás buzdítása, a csüggedők támogatása, eszmecserék váltása következtében egymás világositása által nyerhetnek. Nem ok nélkül tette Calvin, hogy már genfi egyház szer­vezetében utasításul adta ily conferentiák tartását min­den hónapban, illetőleg minden évnegyedben egyszer. Rajta hát lelkésztársak: övezzétek fel derekaitokat, tettre, küzdelemre, mig nem késő ! Megemlítem még a gyűlés tárgyai közöl: hogy uj alapszabályok szerint szervezett e. m. gyámoldánk pénz­tárnokául, szavazattöbbséggel, t. Cseh Gábor vámosi lel­kész, számvivőül pedig, a tanítói kar érdekében a lelké­szi számvevő mellé a tanítók közül Molnár Albert szentgáli tanító választatott el. Végül, megemlítem nt. Tatay Sámuel e.megyei főjegyző urnák a jegyzői hivatalról, kényszerítő körül­mények miatt történt lemondását, melyet bár előre gya­nítottunk, de rá elkészülni mégis nem tudtunk, nem akar­tunk. Érzékeny veszteségnek tartjuk e lemondást; de miután nevezett főjegyző, a gyűlési közönség egyhangú­lag nyilatkozott marasztaló kérésére sem változtatta meg határzatát: kényszerültünk belenyugodni, s mind a fő­mind az aljegyzői tisztségre uj szavazást rendelni el. A gyűlés csekélyebb érdekű tárgyait mellőzve, most már áttérek az esp. székfoglaló beszéd közlésére: (Vége köv.) Tndósitás a kiiJ-somogyi ref. egyházme­gye gyűléséről. A kül-somogyi ref. egyházmegye f. évi tavaszi gyű­lése Ságváron tartatván máj. 5, 6 án: róla említést tenni helyén valónak tartjuk egyházi lapunkban, követve a testvér megyék ilyetén példáját, kik nem mulasziják el nyilvánosságra hozni egyházi életök közérdekübb moz­zanatait. E gyűlés e.megyénk életében a szokottnál érdeke­sebb volt: minthogy a mult évben lemondás által üres­ségbe jött fő-és alesperesi hivatalok, — nem külön­ben az ujabban felállíttatni elhatározott algondnok­s á g, szinte még hiányzó világi t. bíróságok ez alkalommal várták betöltetésöket. — Főesperessé lett is­métlen az előbbi, Gángol János kiliti lelkész ur; al­esperessé Laki Mihály somi lelkész ur; algondnoknak az előbb t. biró, D é c s e y Lajos fehérmegyei egyik fő­szolgabíró ur ; t. biráknak pedig Halász Gyula és S á r­k ö z y Béla urak választattak meg. Más közérdekübb mozzanata nem is igen volt e gyűlésnek, mind csak helyi érdeküek. — Mégis említésre méltó : miszerint tek. Magyari Lajos ur a néh. Magyari K. Sámuel ur után örökölt ásványgyüjteményt a gyönki gymnasiumnak adományozta, miért j.könyvi hálás köszö­net szavaztatott. Továbbá, hogy E g r e s s y Sámuel se­gédgondnok ur — ki betegeskedése miatt meg nem jelen­hetett : — ezt tudató levelében az e.megyei papi özvegyi pénztár javára 100 irtot, a gyűlés tartás költségei fede­zésére pedig 50 frtot köldött, mi hálás köszönettel fogad­tatott, Egyházmegyénkben még eddigelé a gyűlés az egy­házak által szokott megtartatni sorrend szerint, bár sok­szor kellett e részben az e.megyei közpénztár terhére ki­vételt csinálni; — amely hova tovább nehezebben eszkö­zölhetőnek tűnvén fel: most indítványba tétetett annak ezentúl állandóan közköltségen leendő tartása, minden egyház folyvást lélekszámának arányához képest járu­landván a költség viseléshez, mely indítvány az egyhá­zak szavazata alábocsátatni rendeltetett. Az iskolai pengő kros segélypénzt minél szigorúbb pontossággal követeli a főtiszt, e.kerület: hovatovább nagyobb ellenállás mutatkozik arra nézve e.megyénkben, főkép azon oknál fogva, hogy oly tagok után is igényel­tetik ennek megfizetése, kik cselédek levén — csak szá­mát szaporítják az egyházaknak, semmit az egyház ja­vára nem tesznek, — és eme segélypénzt is tőlök beszedni nem lehet. A honnan felterjesztetni határoztatott: misze­rint e célból uj összeirás eszközöltessék e.megyénkben rendes-, és rendkívüli egyháztagok rovata szerint. Hogy a civilisált világtól mi se maradjunk el: ezen­túl mi is kinyomatjuk jegyzökönyveinket. & a • • /'/«. . . t • CJyönk, május 9. 1858. Nt. szerkesztő ur! Egy szép és örvendetes eseményről akarom értesíteni, mely az alig 200 — 300 lélekből álló gyönki ref. magyar ajkú gyülekezetben a mult napokban itt időzésem rövid ideje alatt történt. A mult évben — s ez itt meg épen nem örvendetes, sőt nagyon szomorú eset — az előbb egyesülve volt ve­gyes ajkú gyönki ref. gyülekezet két egyházközségre

Next

/
Thumbnails
Contents