Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-05-31 / 22. szám

teleztetnének, hogy ezen üdvös intézmény által, a tanultak megtartása biztosittassék. Azon alapot tekintve, melyet az elősorolt népnevelési célokra forditani lehetne: — azon véleményben van a küldöttség, hogy megyei hatóságnak nem állván hatalmában rendkívüli források megnyitása: a népnevelés céljának előmozdítása tekintetéből, következő határozatok lennének javaslatba hozandók: 1. A községek kötelezendők a néptanítók fizetésének és mindennemű járandóságának pontos kiszolgáltatására; — járásbeli fő- s alszolgabiró urak utásitandók, az illető egyházi hatóságok megkeresése folytán, a tanitói fizetések behajtásának késedelem nélküli eszközlésére. 2. Fő- s alszolgabiró urak utasitandók, hogy a községek elöljáróinak meghagyják, miszerint ezentúl, kellő nyugta és elismerés mellett, az iskoláknak taneszközökkeli felszerelésének alapjául, a községekben előforduló mindennemű bírságok és büntetéspénzek, a helység elöljárói által külön kezeltessenek, s a nevezett célra a járási népnevelési választmány rendelkezése alá adassanak. 3. A községek, illető fő- s alszolgabiró urak által kötelezendők, hogy az alább meghatározandó bizottmány által névszerint kijelölendő szegény gyermekek tandijait, a községi költségek közé fölvenni s fizetni tartoznak. 4. Minden hitfelekezetü lelkész urak, járási fő- s alszolgabiró urak által fölkéressenek, hogy a népnevelés céljának előmozdítására offertoriumokat, illetőleg adakozásokat rendezzenek, s alakítsanak népnevelési egyleteket, melyek ezen szent ügyet pénzgyüjtésekkel is támogassák. Ezen javaslatok sikeres keresztülvitelére, intéző és szervező közegekül, következő választmányok szervezését hozza e küldöttség javaslatba : I. Központi népnevelési választmányt, mely kineveztetnék a megyei közgyűlés által: álna minden hitfelekezetü egyázi és világi tagokból, az izraeliták belefoglalásával is; nyilvános gyűlésre összeülne, évenként kétszer, egyszer a juniusi, másodszor az év utolsó közgyűlésén; maga köréből valasztana elnököt és jegyzőt; gyűléseiben tárgyalná és elintézné a járási választmányok által felterjesztett tárgyakat: tanácskoznék kezdeményezőleg is a népnevelés körében behozandó reformok felett; a megye összes iskoláinak állásáról statisztikai kimutatásokat szerkesztene. Különösen ezen központi választmány hatáskörébe tartoznék az óvodák és vasárnapi iskolák felállítása körüli javaslat-tevés; a mielébbi kivitel alkalmas eszközeinek kijelölése, s elfogadás végett, a megyei közgyűlés elé leendő terjesztése ; a járási bizottmányok által érdémeseknek bejelentett tanítók, lelkészek, egyházi gondnokok dicsérő oklevélleli ellátása s a nevelés körül szerzett érdemeknek nyilvánosság elé terjesztése. Végre mindezen eljárásáról a közp. választmány félévenként a megyei közgyűlésnek jelentést tenne; s a további reformok körüli javaslatait, elfogadás végett, a megyei közgyűlés elé terjesztené. II. négy népnevelési járási választmányt, melyek minden járásra nézve, az összes hitfelekezeteknek, tehát az izraelitáknak is befoglalásával szinte a megyei közgyűlés által választatnának lelkészek és világiak köréből, mindenütt a járási főszolgabíró elnöklete alatt. Ezen bizottmányoknak főfeladata lenne: emelni a közszellemet egyesülés és verseny által. E célból gyűléseket tart, s külömböző hitfelekezetü lelkészek és világiakból összeállított iskola-vizsgálókat kinevez, kik az illető iskolai elöljáróknak előleges tudósítása, s az illető felekezet lelkészének részvéte mellett, megvizsgálják az iskolákat — a vallástan kivételével — előmenetel, javadalmazás, fölszerelés tekintetében, különös figyelemmel az óvodák, nyári s vasárnapi iskolák felállítására; összeírják a tankötelezettek számát, s azokat a tanulókkal összsehasonlitják, s vizsgálataiknak eredményét az illető kimutatásokkal együtt a járási választmánynak bemutatják. Az iskola-vizsgálók kimutatásait és jelentéseit a járási kimutatásokba összefoglalva, évenként kétszer a központi választmánynak beterjeszti. A szegénység alapjáni tandíjmentességet, a helységi iskolai gondnokok, vagy tanbizottmányok, kétséges esetben pedig saját vizsgálata alapján esetenkint megállapítja, s a mentesek számát, elnök főszolgabíró ur utján, az illető helységek elöljáróival, a községi költségvetésbe leendő fölvétel végett közli, s annak kiszolgáltatását ellenőrzi. A központi választmány végzéseit végrehajtja, illetőleg községi végrehajtásuk felett felügyeletet gyakorol. A népnek a tanulásra való ösztönzésére, különösen a nyári és vasárnapi iskolák megtartására, a kisdedovodák letesitésére, népnevelési egyletek szervezésére, adományok szedésére, tőle telhetőleg ösztönöz és közrehat; — a bírságok és büntetéspénzek rendes beszédésére, kamatoztatására s rendeltetési célúkra leendő fordítására felügyel. Az iskoláknak taneszközökkeli fölszerelését, a mennyiben bírságokból, adakozásokból s egyéb forrásokból erre allappal bír, eszközli; — a népnevelés köréhez tartozó mindennemű statistikai adatot összegyűjt, s a népnevelés körül szerzett érdemeket a központi választmánynak följelenti-Végre III. a külön hitfelekezeteknek egyházi s iskolai elöljáróságát, valamint a felekezeteknek a népnevelésrei önigazgatási jogát érintetlenül kívánja a küldöttség hagyatni, és reményű, hogy minden felekezetű hitközség maga köréből egy, a járási választmánynak bejelentendő,'népnevelési helyi gondnokságot fel fog állítani, mely a protestáns