Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-05-31 / 22. szám

ISKOLÁIG Y. M. é. 844. sz. a. meghagyásra, a népnevelés körében szükséges intézkedések fölötti javaslatát következőkben terjeszti elő alulírott küldöttség. Midőn a küldöttség fontos feladatának megoldására összeült, elsőben is azon általános meggyőződésre jutott, hogy készítendő javaslata csak azon esetben fog sikerre számithatni, ha egyrészről a népnevelés mai állapotának s az e részbeni elmaradás okainak számbavétele mellett ; másrészről egyedül oly intézkedések javaslatába bocsátkozik, melyek az elmaradás okainak lehető megszüntetése s az egyházak autonom jogainak tiszteletbentartása mellett, a törvényhatóságok jogkörét és rendelkezésre álló eszközeit meg nem haladják. Ezen kettős alapból kiindulva, az első, vagyis a népnevelés mai állapotára s az e részbeni elmaradásra nézve sajnosan kénytelen a küldöttség kijelenteni, hogy a lefolyt provisorium korszakában a népnevelés, valláskülömbség nélkül, minden népiskolában sajnos hanyatlásnak indult. Ezen szomorú jelenség egyik okát bizonyosan a materialismus téves felfogása képezi; valamint tagadhatatlan az is, hogy befolyással voltak erre a hűbéri viszonyok megszűntével rögtön bekövetkezett háborús idők, melyek alatt a kölcsönös összefüggés ezen megszakadt viszonyát más alkalmas rendszabály által pótolni nem lehetett; de kétséget nem szenved, hogy ezen hanyatlásnak főtényezőjét leginkább a polgárok kedélyét elkeserítő provisoriumban kell keresnünk, melynek zsibbasztó hatása alatt, a közszellemet igénylő tárgyaktól a hazafias lelkű polgárok visszavonulni kényszerültek. A viszszavonulás elfásultságot okozott, mely alatt a közszellem megfogyatkozott, s a hanyatlás bekövetkezett. Az okok ezen felismerése egyenesen reávezette a küldöttséget az orvoslás eszközének megválasztására. Nem állhat az egyébben, mint a közszellem emelésében. A küldöttség kétkedés nélkül állitja, hogy jó törvényhozás, a tanítási alap bőkezű szaporítása, az általános tankötelezettség megállapítása, ösztöndijak kitűzése, tanitóképezdék felállítása, polgári jogoknak az elemi ismeretek tudásátóli föltételezése által, a népnevelést nevezetes előnyökben részesítheti s előmozdíthatja ugyan : de a tapasztalás bizonyítja, hogy jó iskolákat bárhol is, egyedül a közszellem emelkedettsége létesített, A közszellem emelkedettsége képesíti egyedül és egyiránt a szülőket, tanítványokat és tanítókat, illető s egymást föltételező kötelességeik lelkiismeretes teljesítésére ; ezen emelkedettség képesítheti egyedül a tényezőket, a virágzó népnevelés magasztos czéljának elérésére. Hatni községeiben a népre a közszellem fölébresztése és ébrentartása, iskolai gondnokságok és népnevelési egyletek fölállítása; — hátai a városokban a taneszközök lehető beszerzése, a tanítók dijainak javítása, vagy legalább behajtásuk körüli segélynyújtás, ösztöndíjak osztása, iskola-vizsgáló bizottságok felállítása, a külömböző hitfelekezetek közötti verseny megnyitása által; — hatni a központból a nevelés mozzanatainak célszerű vezérlése, évenkint ismételve tartandó népnevelési nyilvános gyűlések, a haladás és elmaradás köztudomásrai hozása, dicsérő okiratok kiadása, a hiányok fölkeresése s lehető orvoslása által: ezek azon eszközök, melyek alólirt küldöttségnek a megye helyhatósági jogai körében is, és az egyházak önrendelkezési jogainak tiszteletbentartása mellett is, jelen javaslatánál rendelkezésére állottak. Magát a képviselést tekintve, a küldöttség azon véleményben van, hogy öntudatos és fokazatos haladás tekintetéből, dacára az emiitett rendelkezési eszközök, s a törvényhatosági hatáskör elégtelenségének: a helyes népnevelés irányát, mint célt, már eleve ki kell jelölnie, mely után a javaslatba hozandó nevelés közegeknek törekedni, melyért lelkesülni, melyre lelkesíteni, melyet elérniök kell. Ugyanis: valamint átalában a jó nevelés már a bölcsőnél kezdődik, úgy a helyes népnevelésnek is szükségkép a kisdedovodákban kellene kezdetni. Nem csak a nevelésnek kívánatos, helyes megkezdése, de azon sajnos körülmény, mely a földmivelö osztály között, a kisdedek aránytalan mérvű halálozásában mutatkozik : a hatóságoknak kettős kötelességévé teszik, hogy a kisdedovodáknak mielőbbi létrehozására a rendelkezésökre álló eszközökkel hatni igyekezzenek. Ezen óvodák mindenütt a helyi viszonyok szerint volnának csupán létesítendők, s főfeladatukat egyelőre abban keresnék, hogy a munkában távol levő szülők kisdedei, legalább is szorgos felvigyázat alatt lehessenek. A kisdedóvodából kellene a gyermeknek belépni a népiskolába. A népiskola évenként 10 havi tankötelezettségből állna: és jelesen, ősz végén, télen és tavasz elején át délelőtti s utáni; — tavasz utolján és a nyári szakon át pedig legalább két kora reggeli tanórával. Tankötelezett lenne minden fiu- és leánygyermek 7 éves korától a betöltött 12 ik évig. Tandijak lehetőleg megszüntetendők, s az illetők reábirása folytán s beleegyezése mellett, a tanitó-fizetésekhez csatolandó pauschal-összeggel volnának pótolandók; — addig is azonban, míg ezen cél elérethetnék, a szegénynek tandija, a községi kiadások közé volna, az illető szegény gyermekek absolut tankötelezettsége mellett, fölveendő s azokkal együtt kivetendő. Gondoskodni kellene az iskolák kívánatos, kellő fölszereléséről, és a szükséges taneszközök beszerzéséről. Végre ott, hol a helyi körülmények engedik, a betöltött 12 éven túl, az ifjak, a betöltött 18. évig, a leányok pedig férjhezmenetelükig, vasárnapi iskolákra kö-