Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-05-10 / 19. szám

Tehát közgazdászati szempontból is, azt mondom: előlegezzünk öt milliót a közoktatási budgetnek. Erőltessük meg magunkat az elején, hogy megkezdhessük a nagy művet, melytől a nemzet jövője függ, mert rég megmondatott, hogy .,dimidium facti, qui coepit, habét. Úgyis eljő reménylem nemsokára az idő, midőn europaszerte az lesz az államháztartásokban az uralkodó irányelv, hogy minél.több fordittassék a népeknek polgárokhoz illő képzésére, a szellemi erők gyarapítására; mert amely arányban neveltetik e téren a kiadás a polgárok reális érdekében, azon arányban lesznek leszállíthatok a költségek a nép tudatlansága és nyomorából fakadó bajok orvoslására, annál biztosabban és olcsóbban lesz kormányozható minden ország. Ballagi Mór. Ai erdélyi ev. ref. fö egyháztanacs (Consistorium) reformja. I. Tudva van a protestáns ügyekre figyelmet fordító olvasó előtt, hogy az erdélyi (a partiumot is ideértve) reformátusok egyházi és közoktatási ügyei felett, mint legfelsőbb'hatóság az úgynevezett „Egyházi fő-tanács" (Fő-consistorium, Gen. Conststorium helyesebben fő egyháztanács) őrködik. Ezen egyházi főtanácsnak jelenlegi jogköre ekként van körülírva: „Az egyházi főtanács teljes gyűlésének tárgya általában a hitcikkeket — szertartásokat — egyházi kormányzást (directio ecclesiastica) s nevelőintézetek szervezését tárgyazó törvények alkotása; különösen pedig 1. A közönséges zsinat jegyzőkönyveinek megvizsgálása, bírálása s az azokban előforduló olyan határozatoknak, melyek merőben a zsinat hatósági körébe tartozó dolgokat érdekelnek, tudásul vétele; azoknak pedig, melyek az egyházat, — annak kormányzását — a nevelést, tanítást s a világi rend érdekeit is tárgyazzák, elfogadása, vagy a netalán szükségeseknek talált észrevételek közlése melletti visszaküldése; az 1827 168-ik yzám alatti e. r. szerint az egyházi kormányzást, hitcikkeket, szertartásokat, a leányeklézsiáknak anya eklézsiákká tételét, papok vétségeit s azoknak eklézsiájukhozi viszonyait, és a házasságot tárgyazó kérdésekhez addig nem szólhatván, mig a zsinat azokat nem tárgyalta s határozatait nem közölte. 2. A négy főiskola (n. enyedi, kolozsvári, m. vásárhelyi, udvarhelyi) s három gymnasium (zilahi, sepsi sz. györgyi, szászvárosi) rendes tanárainak választása, és letétele s ezen választás és letétel módjának elhatározása. 3. A főiskolák, gymnasiumok, egyházi megyék fő-és al-gondnokainak; úgyszintén a kolozsvári, m. vásárhelyi és fogarasi ekklézsiák főgondnokainak megválasztása ; 4. Az egyházat illető sérelmek orvoslásának eszközlése. 5. Az egyházi ügyekre nézve bejelentett folyamodásoknak felvétele és elhatározása." *) Az egyházi főtanácsnak a jelenlegi gyakorlat szerint kétféle gyűlése van : I. A teljes g y ü 1 é s, (Plénum ccnsistorium) mely rendesen évenkint egyszer és pedig az 1845-ik évi 153 szám alatti rendelet szerint aug. 25-én az 1846-ik 252. sz. alatti rendelet szerint a húsvét utáni második csütörtökön lenne tartva; de ezenkívül is tartható mindannyiszor, „valahányszor azt a körülmények s a tárgyak fontossága és sürgető volta igényli." A teljes gyűlés elnöke „egyik azon főgondnokok közül (generális curator), kik az 1827-ik évi szervező gyűlés határozata következtében, a tagok szavazati többsége által szoktak kijelöltetni állandó hivatalokra." Tagjai: 1. Az egyházi rend, ezen név alatt értetvén gyakorlatilag mindazon papi személyek, kik a közönséges zsinatnak tagjai: u. m. a püspökön kivül (ki hivatalánál fogva az egyház főgondnokai közé számláltatik), az egyházi főjegyző és director; valamint minden egyházi kerületek esperesei és jegyzői; s végre a papok közül azok és olyanok, kik és amelyek az 1709-iki rendszabásban megemlittettek. Névszerint: a kolozsvári, szászvárosi, fehérvári, fogarasi, enyedi, m.-vásárhelyi, ó- és uj-tordai, vízaknai, v.-hunyadi, dévai, kolozsi, széki és dézsi ekklézsiák papjai." 2. A vallásunkon lévő külső fő és utána való magistratusok s patonusok.**) Az 1827-ik évi szervezés ezen határozatlan kifejezésnek egy csaknem oly határozatlan körülírását adja, midőn igy szól: hitünk világi sorsosi közül a candidaleofficiumban lévők, a fejedelmi tanács (gubernium) mellett lévő tanácsosok és titoknokok, a mélt. királyi tábla praesese, itélő mesterei és táblabirái;a vármegyék és székek főispánjai és főbirái, fő- és vicekirálybirái, a kollégiumok és egyházi kerületek fő- és viceinspector curatorai és a patronusok közül azok, kik vallású33k jrástt való buzgóságokat cselekedettel bizonyították meg." ***) Látni való hogy ezen utóbbi meghatározás annyira rugonyos, hogy az egyházakat és iskolákat alapító Bethlen Gábortól, vagy Jánostól kezdve az utolsó templom*) „Az erdélykoni evangel. ev.-reformátusok egyházi Jogtana, irta-Dózsa Elek jogtudor ós tanár. Pest 1863. 28. 29. 1. **) Lásd u. o. 24 és 25-ik lapon. ***) U. o. 27. 1.