Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-05-03 / 18. szám

tekintélyes egyházi tanácsbiránk emlékezetbe hozván: hogy a folyó évi „protestáns egyházi és iskolai lap 14-ik számában a 450-ik lapon" ily cim alatt „kikényszeritett felszólítás a gömöri ref. egyházmegyéből" s ily aláírással „több a közügyet szivén hordó protestáns" egy oly tartalma, modora, s szerkesztői *gal is megjegyzett, s névtelenség palástjába burkolt nyilatkozat jelent meg, mely nem csak e.megyei elnökünket, — ki valamint a szerencsétlen emlékű patentalis korszakban tanusitott helyettes esperetté elválasztatása ólta és alatt kimutatott pontos s részrehajlatlan ügyvitelével s illetőleg jellemével is mindnyájunk tiszteletét s elismerését kiérdemelte ; hanem az őt esperessé elválasztott egyházközségeket is compromittálja, pelengérre állítja, — ugyanazért közgyűlésünket nyilatkozatra, a közvélemény előtti elégtételszerzésre hivja fel. — Közgyűlésünk ezen — minden jelen lévő tagjának meggyőződésével találkozott — felhívást egyhangúlag magáévá teszi, és valamint önmaga, egyes egyházai, ugy esperese iránti erkölcsi kötelességének tartja a kérdeses közleményből, valamint az azt megelőzött de ki nem adott felszólalásokból, és szerkesztői megjegyzésből következtethető azon nézetet, — mintha talán a gömöri ref. egyházmegye önzőbb, lazább érdekeltségű, vagy épen gyávább akarna s tudna lenni, semhogy a magánérdek fölé ne helyezné a közérdeket s közügyet — merőban alaptalan sőt bántó föltevésnek s aggodalomnak • a modort pedig — mely szerint e dolog álnév alatt egyszerre nyilvánosság elé hurcoltatott, a nélkül hogy a netalán létezhető bajok elhárítása végett előbb házilag önkeblüleg ildomasan csak kísérlett tétetett volna is — valóban méltánytalannak és kegyletnélkülinek nyilatkoztatni. E nyilatkozatot a közgyűlés megbízásából teszi. Rimaszombat 1868, apr. 22. Pásztor Pál. e.megyei főjegyző. Eüeiinyilatkozat. A „Prot. Egyh. és Iskolai Lap" f. évi april 5-iki számában Rácz Károly sarkadi segédlelkész ur, ellenem a közvélemény előtt méltatlanul vádoló nyilatkozatot tett közzé, melyre nem is válaszolnék, de miután személyesen nem volt jelen a gyűlésen, hanem csak ferde besúgó hír után közli: szükségesnek látom felvilágosítani az ügy folyamáról. Gyoroki lelkész B. A. ur adott be egy folyamodványt, melyben a mező-gyám papválasztás megsemmisítését kérte, s ezen ügy tárgyalása alkalmával említtetett fel a korteskedés szó, nem kímélve meg attól még püspökünk befolyása sem. Akkor mondtam ezen szavakat: „nem az a korteskedés, hanem a mit H. I. tett, és a pap/álasztató küldöttség előtt személyesen bevallott, hogy ő Rácz Károly mellett működött, csupán azon önérdekből hogy ha elválasztják m.-gyáni papnak az ő testvérje lesz earkadi lelkész professor," — ezek voltak szavaim, hivatkozom a gyűlés minden tagjára, és igy rágalom teljes nyilatkozatát határozottan vissza utasítom. N.-Szalonta, apr. 22. 1868. Nagy Sándor, m. k. leikész. Helyreigazítás. A „Prot. Lap" f. évi 4-ik számában egy cikkem jelent meg „Gr ad us ad Parnassum" cim alatt, melyben előfordul azon állítás, hogy „a veszprémi kath. püspökségben, ha jól emlékszem a cseszneki járásban, 72 népes kath. gyülekezetben van egy népiskola." Nem sokkal azután nemcsak a „Religio" nevezte valótlannak ez állítást, hanem nt. Mátis Ferenc ref. lelkész ur is küldött be e lapok szerkesztőjéhez „Helyreigazító észrevételt," mely szerint a fenebbi adat a cseszneki járásra nem talál. En ez adatot a „V e s z p é m i U j s á g" mult évi folyamából idéztem, de mivel a lap már nem volt kezeim közt, azonban világosan emlékeztem, hogy a veszprémi püspökség egyik járásáról épen azt állítja, mit én utána mondék, azért tevém oda az idézetbe, hogy ha jól emlékszem a cseszneki járásban, mert a járás felöl nem voltam bizonyos. Azóta irtam a „Veszprémi Újság" t. szerkesztőjének, kérvén, hogy néhány sorban közölje velem az adatot híven ; de mind eddig nem lehettem szerencsés választ nyerni. Ez az oka, hogy mind a nt. Mátis ur helyreigazítása, mind az enyém késett, mert reméltem, hogy azon újság t. szerkesztője szívességéből mig egyfelől a cseszneki járást felmenthetem az őt illető vád alól, másfelől oly nevet tehetek helyébe, melyre az adat talál, s a néycsere a dolog lényegén mit sem változtat. Nt. Mátis ur helyreigazító észrevétele után szívesen elhiszem, hogy a járás megnevezésében tévedtem, és ennyit állításomból vissza is vonok, a többiért pedig feleljen a „Veszprémi Újság" igen tisztelt szerkesztője. Mi protestánsok nem nagy örömünket leljük abban, ha bárhol e hazában 72 kath. gyülekezetre esik egy népiskola, sőt szivünkből fájlaljuk, mert szemeink előtt az összes haza és nép érdeke a felekezet érdekénél magasabban áll. Abban sem tetszünk magunknak, hogy szándékosan hamis adatokat közöljünk, s ha valamelyikünk téved, a másik azonnal nyomában van a helyreigazítással, mert mint nt. Mátis ur megjegyzi: „Amicus Plató, amicus Socrates, sed maximé amica veritas." Helyreigazításomat azon őszinte óhajtással végzem, vajha egy járás se találtatnék az országban, melyben 72 kath. gyülekezetnek van egy iskolája, s minél előbb igazzá váljék, mert jelenleg még távol áll attól, hogy a kath. népnevelésügy jobb lábon áll Magyarországon, mint a protestáns. Mert midőn az ország lakóinak fele része jobb nevelésben fog részesülni, mint aminőt nyer most a negyedrész, melynek iskolái hasonlithatlanul jobbak, mint a nagy többségé, akkor arany idők derülnek e hazára. Kor ács Albert.