Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-05-03 / 18. szám

latkoztassa, miszerint szándéka felhagyni az arab vagy syri nyelv tanulásával, azon buzgó elhatározással lepett ki tőle, hogy ezután egész erejét annak szenteli; keze alól került ki Dozy (Het Islamisme ; De Izraéliten in Mekka) leidai — és Vetli (Beknopse Hebr Spraakkunt voor de Gymn.) amsterdami tanár. — Weyers utóda Jaynboll, kinek tanítványa s 1852 óta tanártársa, majd utóda Abr. Kueiien, kiben és ki alatt az ó-t.-i tanulmány nemcsak virágzása, de fontossága tetőpontját is elérte, hol a nyelv­tanulmány a hist. kritikának, ez pedig Izrael nemzeti, irodalmi, főleg vallásos fejlődése megismerésének eszkö­zéül használtatik. Kuenent működésében segítik jeles ta­nítványai : Land („De carm. Jacobi. Gen. 49") amst. ta­nár; Oordt (A Baal tiszt. Izr.-ben; Az ember áldozat Izr.-ben; Mathes (De „Pseudo-prophetismo Hebr." Jób, 2 k; A halhatatlanság hite Izr.-ben); A. W. Juynboll (Juda és az Assyr hatalom" erről mondja a tudós frank­furti Rabbi — Geiger : — „Örömmel üdvözöljük a szellem frisseségét, mely a holland theol.-ból felénk száll; a tudo­mány oly felfogásáról tanúskodnak s oly igazságszere­tetről, melyet a németek méltán irigyelhetnek tőlük /"); F. Hooijkaas (kitűnő műve: „A bölcseség tanulmányá­nak (beoefening) története a Hébereknél) stb. A német exegetikai irodalommal ismeretes olvasó bámulva kérdheti; „hol van hát azon nagy terjedelmű bibliai tanulmány, melyet ez iskolának tulajdonitasz ? Egyes fejezetek, vagy legfennebb egyes könyvekről szóló munkák címeit mutatád fel; mi ez, azon roppant mun­kássághoz képest, mit Németország mutat fel; hogy p. csak néhányra emlékeztesselek, ott vannak Rosenmüller Scholiái, Keil és Delitzshh, Knobel és Thenius commen­tárai az ó-t. minden könyveire, Ewald (prófétai és költői könyvek), Hitzig, Hoffman stb.; vagy az egész ó-t.-ra ki­terjedő hist. kritikai vizsgálódások egész sorozata (De Wette, Bleek, Háverniek, Keil, Stáhelin stb.); ez analyti­kai munkák után ott vannak az egészet egy szerves testté foglaló históriák (Ewald, Jóst, Weber)!" Igaz, a holland irodalom nem oly gazdag ily, az egészet átfogó müvekben; a jelenség már előre is várható a nemzet sok­kal kisebb száma után, utólagosan pedig igazolható a sajátságos holland kutatási és tárgyalási modorral. — Tagadhatatlan, hogy a tudomány végcélja tárgyát egé­szében kifejtve adni, de az is tagadhatatlan, hogy az egészre, csak a részletek pontos ismerete után emelked­hetünk fel; az emberiség pedig mindenben egyszerre a végcélt akarta elérni, s e miatt többnyire elhanyagolta a részleteket. Nagy fontosságúak ugyan bizonyos tekintet­ben azon commentárok, melyek egész bibliát eleitől végig felkarolják ; de mindannyinak elkerülhetetlenül bele kell esni egy közös hibába, t. i. hogy a nagy tárgyhalmaz mi­att kénytelen csak a vizsgálat vég eredményét adni, anél­kül, hogy megmutathatná az utat is, melyen az ered­ményre jutott, vagy bár a nyilvánított vélemény kellő bizonyítására és védelmére gondolhatna; e mellett a teljesség kedvéért ki kell terjeszkednie oly kérdésekre is, melyek már eléggé megvitatvák ; ellenben nem fordíthat illő figyelmet és gondot olyakra, melyeknél az ujabb kutatás igenis szükséges volna. Nem mondom én ezzel, hogy a szerző tanuló szobájában is kénytelen volna oly röviden bánni el a dologgal mint commentárjában, hogy ne végezhetné el magára akár a legaprólékosabb részlet­kutatást is ; csakhogy azt nem adhatja a közönség elé, s igy meglehet, hogy a szerző előtt minden egyes véle­ményét rendkívül fontos, döntő okok támogatják, de a közönség csak egy indokolatlan állítást lát. Ez által pedig a tudósra nézve megvan nehezítve a részletek tudomá­nyos megvitatása, a tanulónak pedig nem adatik alkalom arra, hogy saját maga, önállóan ítélhessen. Főleg ez utóbbi szempontból, t. i. a tanulóra nézve tartom én az ilyen egészet felölelő cornmentárokat célttévesztetteknek sőt károsoknak; egyszerre a kész eredményt tárja fel ott, hol a tanuló saját erején is tudott volna ítélni; nem nyújt elég világot, nem indokol kellőleg ott, hol vezetőre szo­rulnánk. E tekintetben megbecsülhetlen előnynyel bir a hollandok modora. Egyes fejezeteket, sőt a szükség sze­rint gyakran csak verseket vesz vizsgálat alá, s tárgyalja oly terjedten, hogy a német commentátor annyi helyen egy egész könyvön túladott volna. De azon keveset meg is világítja minden oldalról s oly modorral, mintha csak saját dolgozó szobájába vezetné be az olvasót s egész kutatást szeme előtt, sőt vele végezné el. Természetesen német commentárral azon idő alatt 10 — 20 annyit leőröl­tünk volna, de ezáltal csak 10 — 20 idegen, könnyen feledhető indokolatlan véleményt tanultunk be; mig a holland kutatót követve meggyőződésre jutnnk saját íté­letünk folytán; kevesebb részről az igaz, de e kevés ren­desen nyelvészeti, történeti vagy vallásos szempontból a legfontosabbak közé tartozik. Ami pedig mindezeknél főbb, rendkívül sokat nyerünk saját kritikai érzékünk fejlődésére ; ugy, hogy midőn látszólag időt vesztünk a hosszas mulatással egy nehezebb kérdés felett, akkor végtelenül megkönyitjük ítélő tehetségünk előtt az egy­szerűbb helyek felfogását. (Folytatjuk.) KÖNYVISMERTETÉS. Bíbel Lexikon. Realwörterbuch zum Handgebrauch für Geistlicbe und Gremeindeglieder. In Yerbindung mit Dr. Brucb, Dr. Diestel, Dr. Dillmann, Dr, Fritzsche, Dr. Gasz, Lie. Hausrath, Dr. Hitzig, Dr. Holtzmann, Dr. Kőim, Dr. Lipsius, Dr. Merx, Dr. Rsusz, Dr. Roskoff, Dr. C. Schwarz, Dr. A Schweizer, und andern der namhaf­testen Bibelforscher, herausgegeben von Kirchenrath Professor Dr. Dániel Schcnkel, Mit Karten und in den Text gedruckten Abbil­dungen ín Holzschnitt. Leipzig : I. A. Brockhans. 1868. A megnevezett munkának eddig két füzete került kezeink közé, az egész 32 fűzetben, füzetenként 5 íven fog megjelenni. Ara egy füzetnek 10 ezüst garas. Mint a cimen látható, a mai kor egyik legkitűnőbb theologusa S c h e n k e 1 szerkeszti a legjobb nevü bibliai kutatók köz­reműködésével. Célja e bibliai szótárnak, hogy „a bib­liai kutatások eddigi eredményeit rövid, könnyen áttekinthető és átalánosan ért-

Next

/
Thumbnails
Contents