Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-05-03 / 18. szám

Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy én itta gyakorlati teendők alatt nem a pré­dikálást értem, melyre tökéletesen elég a tanórá­kon nyert előkészület; hanem értem a szere­tet műveinek gyakorlását, a belmis­sioi munkásságot. A mi már az elsőt, a teendőkkel való megismerkedést illeti: jól tudom én, hogy a tanórákon előadott practica theologia is erre akar vezérelni; de ez, a megismertetést, mint tu­domány, szigorú rendszerében teheti, tehát nem ölelheti ugy föl magát az életet, mint es, az ifjak társulati gyűlésein történhetnék. — Nagyon tiszta igazság az, hogy a tanintézetben, sok tekintetben többet tanul az ifjú tanulótársaitól, midőn a tu­dományos kérdések fölött fesztelenül vitáznak, — mint a tanórákon. S igy történhetnék ez épen a lelkészet gyakorlati teendőit illetőleg is. — Meg­ismerkednének itt körülményesen a theologusok a belinissio történetével, s általában a missioi munkásság szellemcsodáival, minőket leginkább az angol nemzetiségű prot. egyházak képesek föl­mutatni ; megismerkednének egyes kiválóbb lelki­pásztorok életével; s szabad vitatkozásban meghánynák-vetnék egymás közt ama nagy pél­dáknak honi prot. egyházunkban mikép leendő követését, a másutt felismert helyes intézmények­nek, eljárásoknak a mi viszonyainkhoz miként leendő alakitását. Világos az, hogy ignoti nulla cupido; s megforditva, ha a nemest, jót egyszer fölismertük, ahhoz azonnal vonzódást is érezünk. Az e lapokban ajánlott papi conferen­t i á k is — úgy hiszem — ily tárgyakkal foglalkoz­nának. Csakhogy ott, bármily kivánatos is, bajo­sabb a társulás, s a társulati gyakori összejövetel. De a tanintézetekben az egymás közelében élés önként ajánlkozik a társulásra, — Miért ne ra­gadnák tehát meg az illetők ez önként kínálkozó alkalmat ? Ez egyletek céljának második mozzanata, egyszersmind az elméleti viták s nagy példákkal való megismerkedés folytán előállott munka­ösztön, jóakarat kifolyása lenne, ez* egyleteknek gyakorlati működése. Ide sorozhatjuk a vasárnapi iskolákban, az árvaházakban önként vállalt munkásságát az egylet tagjainak, vagy épen az egylet által, vasárnapi iskolák felállítá­sát; továbbá a börtönök látogatását, s végre jótékony adományok gyűjtését egymás között, s az egyházban kint, az egylet saját missiói céljaira és az egylet körén kivül eső ilynemű törekvések előmozdítására. Az egylet pl. pénzadományok gyűjtése által elősegítené a honi prot. egyházunk­ban alakuló félben levő (mint a békésbánáti s slavoniai) vagy más működő missiók ügyét. — Talán csekélyek lennének egyelőre az ily nemű működés közvetlen eredményei,demegterme­nék a jövőre nézve gazdagon gyümölcseiket; mert igy közelebb viszonyba lépvén az ifjak e munkákkal, megszeretnék azokat, s gyakorolnák majdan lelkészi állomásaikon is. Az érdeklődés csak akkor fejlődik ki bennünk valóban egy tárgy iránt, ha azt nem csak hogy megismertük, de vele foglalkozunk is. — Nem más szemmel nézi-e egy szenvedélyes kertész a fákat, mint a ki soha sem ültetett s nem nevelt egyetlen fát is ? Ez egyletek tagj ai egyelőre csak az inté­zeti növendékek lennének; de majd az intézetből kilépők sem szűnnének meg ennek pártoló tagjai lenni. Egy kapocs lenne ez, mely a Krisztus szőlőjének munkásait a munkára előké­szülő ifjakkal összefűzné; s mig amazok a nemes irányzatú ifjúi tűztől munkára hevitő meleget, addig ezek a tapasztalatokban gazdag munkások­tól sok hasznos gyakorlati utasítást nyernének.— A pártoló tagok meghatározott, vagy önkéntes évi adományaikkal járulnának az egylet pénztá­rához, s e mellett idő és alkalom adódván, vagy az egylet által felkéretvén, megjelennének s be­szédet tartanának az egylet ülésein.*) Mindezek megszülnék az igy társult ifjúság­ban a leendő hivatás tiszta felismerését, a munka­kedvet s azon komoly, nemes magatartást, mely a nép leendő tanítóit s vezetőit már itt is megil­leti ; megszülnék azon közszellemet, melynek nyomai s áldásos következményei nemcsak a ta­nuló ifjakon, hanem a működő papságon is meg­látszanának. — Eme gyakorlati irányzatok visz­szahatással lennének az elméleti theol. tudományok lelkiismeretes, önálló tanulmányozására; s nem kerülnének ki theologusaink úgy az iskolából, hogy az iskolai kézikönyveken kivül nem is vettek kezükbe más theol. munkát. *) Ezekhez képest, helyesebben kifejezné e társulat célját a „b e I-m i s s i ó i, vagy átalában missiói egylet elnevezés.

Next

/
Thumbnails
Contents