Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-04-26 / 17. szám

16 : 16 „én az atyához megyek" igék szerint a gyász­eseményt, megragadó és szivreható levén beszéde folya­mában különösen e hasonlat továbbvitele : olyan a prot. pap családja, ha elvétetik tőle az atya, mint a leszakadt ház, melynek oszlopa kidőlvén, fedele leszakadt. — A sirnál Vikár János kutasi lelkész köszönte meg erélyes előadásu szavakban a nagyszámú tisztelgők részvétét s mondott búcsúáldást a hamvadó porokra. A n.-bajomi gyülekezet amellett, hogy ágyban fekvő lelkipásztorával való kibékülését az e.megyei törvény­szék előtt nyilvánosan kijelentette — mely azonban az itélet végrehajtandása előtt az útat be nem vágta — a kegyelem éven túl a boldogultnak oldala mellett is már szolgált hitjelölt fiát, a szomorodott család érdekében s javára, akad. promotionál is iskolájában tanítóul 3 évre megválasztotta. S ez dicséretére legyen itt mondva, de nagyon óhajtandó, vajha leendő lelkipásztorára nézve is — miután a szabad hivást csökli lelkész nt. Mezei Pál jelenlegi esperes ur el nem fogadta — oly szerencsés vá­lasztást tegyen, miszerint a sokfelé huzó értelem s ebből származó egyenetlenség, a képzelt elsőség, álfény és nagyságnak nem az eddigi úton, hanem az erkölcsi fej­lődés és haladás utján elérhető — célja utáni ábránd és kapkodás megszűnvén, a felbomlott egyetértés, rend, béke és szeretet, egy erélyes ugyan, de igazságszerető és követő lelkiőrnek atyai szelídséggel s bánással párosí­tott működése s hatása alatt vissza- és helyreállva, az egyháznak ne külső bábeli nagysága, mely csak láttat és kevélyit, hanem valódi benső erkölcsi nagysága és jóléte nyerjen növekedést és felvirágzást. —fgm — árvái nyugdíjazására alapított egylethez, pontosan teljesí­tett, özvegy Ebnerné a maga személyére évenkint az egyletpénztárából 115 forint 50 kr., az 5 árva pedig 16 éves korukig nevelési illetékül fejenkint 26 frt 30 krt. húznak. Most midőn a népnevelés szent ügye méltó komoly­sággal és országosan felülről ugy mint alulról sürgettetik jól esik lelkünknek ily példát feljegyeznünk azon meg­győződésben levén, hogy a tanítói érdem ily méltánylata azon egyik legbiztosabb mód, melylyel a népnevelés szent ügyét előmozdíthatjuk. Istennek áldása szálljon a rajkai egyházra és lel­készére 1 Közli: KÖNYVÉSZET. ,, Vámbéry Ármin vázlatai közép ÁzsiábólUjabb adalékok az oxus­melléki országok népismereti, társadalmi és politikai viszonyaihoz. Pest, kiadja TLáth Mór, Vámbérynak eddig megjelent könyvei egész Európa és Amerika közönsége által kedvezőleg fogadtattak. S ez igen termé­szetes j mert mindannyi igen érdekes, soha nem hallott dolgokat tár fel az olvasó előtt, még pedig nem szárazon, érdektelenül előadva, hanem gyakran kalandokkal, megragadó jelenetekkel fűszerezve. A napokban a világhirü utazónak ismét egy uj könyve hagyta el a sajtót, melynek cime ; ,.Vázlatok közép Ázsiából." S e munka, mely angolban már néhány hó előtt megjelent, azt hisszük még kedvezőbb fogadtatásban részesülend a közönség részéről, mint a szerzőnek eddigi müvei. Hisszük pedig ezt azért: mivel ebben még érdekesebb tárgyakat közöl. Leirja nevezetesen a derviseket és hadzsikat, a sivatagot, a kbivai udvart, a tatár sátort és annak lakóit stb. Azután közöl adatokat Bokhara történetéhez; szól a közép-ázsiai iráni és turáni fajok ethnografiájáról, a közép-ázsiai iradalomról stb. Mindezek könnyű, szabatos stylusban vannak irva s a közön­ségnek élvezetes olvasmányul szolgálandnak. Ara a 25 ivre menő, szép kiállítású könyvnek 2 frt 80 kr. G. A „Budapesti szemlének" (szerkezeti Csengeri Antal, kiadja Ráth M.) most jelent meg 1868. évi l-sö szüzete. Tartalma : Erdély három államférfia a XYIII-ik században. (Gr. Teleki Domokostól). Rokonaink epikája. I. Kaleviopoeg, Kale­vala. (Szilády A.-tói.) Gazdasági főbb kérdéseink. — Uj elméletek az epikai költészetről (Szász K.-tól). — Irodalmi szemle x I. Bara­nyai Decsi János históriája. — II. A mexikói tragédia. — III. Kő­vári. Erdély épitészeti emlékei. A tartalomból láthatja az olvasó, miszerint e felyóirat céljá­nak, — hogy tájékozza a nemzet értelmiségét mindazon eszmékről, amelyek világszerte foglalkoztatják a szellemeket — teljesen meg­felel. Figyelmeztetjük tehát azokat, kik a komoly, ismeretet bővitő olvasmányokat szerelik, fizessenek elő a nevezett folyóiratra. Elő­fizetési ára egész évre 10 forint, félévre 6 frt. Megjelenik tiz füzet­ben, 80 ivnyi tartalommal. G. A rajkai — mosoni evang. egyházmegyéhez tar­tozó — evang, egyház f. évi febr. 16-án, tartott közgyű­lésében , január 1-én elhunyt igen érelemes tanítója, Ebner Lajos iránt, a kegyeletnek és érdem elismerésének ritka példáját adá, — lelkészével Freitag Dávid úrral együtt. — Nevezett lelkész ur ugyan is, javaslatba hozván az elhunyt tanító csaladjának segélyezését, az egyház annak íiát Ebner Gyulát nemcsak atyjának utódául egyhangúlag megválasztá, hanem özvegyét és a magválasztott tanítón kívül még árván maradt 5 gyerme­két évi 84 frtnyi segélyezésbe is részesité, oly formán, hogy ezen összegből az özvegy haláláig évenkint 34 frtot, az árvák pedig 17 éves korukig 10 —10 frtot húzzanak, mint nevelési kegyadományt. Ezenkívül az egyház azon befizetései után, melyeket O Felsége Erzsébet fsjedelemnő első szerencsés szülése emlékeül a magyar-óvári és rajkai járásban 1855. évi március 5-én az iskolatanitók és ezeknek özvegyei és TARTALOM : Kossuth Lajos levele a közoktatás ügyi reform kérdésében Schvarcz Gyulához. — Békesség vagy fegyverszünet. — A bib­liai tanulmány Hollandban. — Könyvismertetés: Az iskola társadalmi jelentőségében. — Külföldi egyház és iskola; Sanfedisták. — Lengyelország. — Franciaország. — Amerika. — A philipponok. — A római indexcongregatio. — Pádua. — Missióügy. .— Nekrolog. — A rajkai-mosoni evang. e.-megyei közgyűlés. — Könyvészet. Felelős szerkesztő s kiadó Dr. Ballagi Mór. Gyorssajtó nyomás Bartalits Imre könyvnyomdájából (Sebestyén-tér 2. szám.)

Next

/
Thumbnails
Contents