Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-04-12 / 15. szám

mint megjegyzem, különben is jóval rövidebb, alig Vs-e a föntebbinek) teljes készséggel és örömmel sietendek, hogy az mielőbb megjelenhessék e lapok hasábjain. (Szívesen közöljük. Szerk.). Edinburgh mart. 15. 1868. Tabajdi Lajos. Országos középtanodai taiiáregylet. Pest, apr. 6. 1868. Az egyesülés erő, az erö pedig hatalom. E nagy igazság felől való meggyőződés hozta volt létre 1866-ban a „Budapesti tanári egyletet." Két rövid évet élt, s ha munkálkodhatásának hónapjait szigorúan számitanók, alig fogna kitelni az egész életidőből csak tizenkét hónap is. Mégis tett, amennyit tehetett, legalább jelét adta. hogy akarna tenni. 1867-ben fölébredt az egylet kebelében az országossá lenni akarás. Alapszabály-tervezet készült, s a mult év sz. István király napja körül vidékről is több tanár megjelenvén Pesten, megállapították az alapszabályokat, fölterjesztették a m. k. miniszteriomhoz, sőt világos jóváhagyás reményében, tisztviselőket is választván : az országos középtanodai tanáregylet annak rende szerint megalakult. A tisztviselőség áll az elnök-, alelnök , első titkár-, másod titkár- pénztárnok- és könyvtárnok — tizenkét buda-pesti és tizenkét vidéki választmányi tagból. A mult év semptember 20-án megnyervén alapszabályaink a miniszteri helybenhagyást, megerősítést: a buda-pesti tanári egylet nov. 3-án utolsó közgyűlését megtartotta, átadván vagyonát kötelezettségeivel egyetemben az országos középtanodai tanáregyletnek. Igy lett a buda-pestiből országos tanáregylet. öt hónap telt már el, mióta ez egylet működését megkezdette, s ámbár mindenik hónapban tartott választmányi és szakosztályi gyűléseket, de fájdalom ! még mindeddig a kezdet nehézségeivel küzdött, s akarom hinni, immár le is győzte. Sok bajt okozott a létszám tisztába hozatala, hanem immár ez is véget ért, s jelenleg a kétszázat meghaladó tagok soraiban alapitók is vannak. Baj volt az egyleti közlönynyel. Miután azonban a régi szerkesztő V. Horváth Zsigmond lemondott, s helyébe Szamosi János lépett: megjelent már az 1867-re szóló, s még a buda-pesti tanári egylet kötelezettségébe eső közlöny hat o d i k , tehát utolsó füzete is. Készen van már a közlöny ez évi első füzete, csak is a könyvkötőmunka hiányzik rajta; sőt e hó végéig kikerül sajtó alól a február-martiusi kettős füzet is, Az egyleti közlönyre vonatkozólag nem lesz tán fölösleges megjegyeznem, hogy 1866-ról csak értesítőt adott volt ki az akkori egylet, 1867-ről pedig adott immár -egy fokos könyvet tevő, hatfüzetes közlönyt, s mind kettőből kapható még néhány példány legkönnyebben Osterlamm által. Az értesítő ára néhány krajcár, a közlönyé pedig két forint. A tizenkét füzetre tervezett, ez évi k ö z 1 ö n y előfizetési ára pedig 3, azaz három forint. Örömmel közlöm, hogy az országos magyar iparegyesület elkészítvén a feállitandó ipariskolák tervezetét, érintkezésbe bocsátkozott volt a tanáregyleti választmánynyal, véleményt kérvén az említett iskolák tanterve, kézikönyvei és költségvetése iránt. Es a választmány több ülésen át folytatott tanácskozása következtében csakugyan tett is némi szolgálatot az írtam Egyesületnek. Szőnyegen van jelenleg a választmány kebelében a közgyűlés megtartásanak és az ezzel kapcsolatosan tervezett tanszerkiállitásnak kérdése. A tervkészítésen egy bizottság fáradozik, söt munkáját részben már be is fejezte. Vajha nevelésünk mezején is meg tudna indulni az egyleti élet! Szakács Mózes. B E L F Ö I, i). Szent-Márton. (Szatmár), mart. 28. A nagy-bányai egyházmegye mart. 24—25. napjain sor szerint Krassón tartá helyosztó gyűlését. Gyűlést megelőző napon 23-án az egyetemes tanitói értekezlet ült össze, tanácskozni a neveléstanitás szent ügye felett; de fájdalom, az egyetemes tanácskozás alkalmával világosan kitűnt, hogy tanítóink némelyike, még a tanitói érdekezleí célját sem érti, annyival kevésbé az illem vagy ildom, eszély vagy erkölcstan szabályát. Valóban! némelyike azt sem tudja a magasztos erkölcsi pályán, mivel tartozik azon egyháznak, erkölcsi testületnek, melynek kebelében él, mily nagy felelősség és fontos kötelesség van letéve a növendékekkel együtt kezeibe, mi az egyházi felsőség iránti engedelmesség ? E miatt jelenleg két iskolatanitó kimaradt hivatalából. Es miért történik mind ez ? mert az itteni tanítóknak némelyik helyen oly csekély fizetésük van, hogy nem a tanításra, önképzésre; hanem a megélhetésre, családfentartásra kénytelenek fordítni legfőbb gondjukat, fölemészteni anyagi, szellemi erejüket, minden tehetségeiket. Ezért nem tanithatnak jövőjük felől kétségbeesetten sok helyen szegény tanítóink egész nyáron, sőt télen át; ezért nem tesznek őszi vagy tavaszi vizsgát növendékeikkel; ezért nem jelenhetnek meg híven a tanitói értekezleteken, és ha aztán elvégre megjelennek is az ilyen tanítók, nincs benne köszönet, siker és előmenetel, mert most egyes egyének önhittségükben vagy túlzott önérzetükben, — majd az értekezleten meg nem jelenésük által veszélyeztetik a tanitói értekezlet fenmaradását, virágzását, az önképzést, a nevelés szent ügyét, nehezítik a különben is nehéz tanitói állást.