Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-04-05 / 14. szám

mények, hagyományok vagy más hasonló tények kérdéseiből merülhetnének föl. — Föltevén azonban, hogy az egyezkedést nehezítő körülmények előterjesztésére, az érdeklett felek s pártok mindegyikének kellő alkalom nyujtatik. XX. Minden ekként emelt uj iskola „Uj-ne tüzet i - i s k o 1 án a k" neveztetik, s az azon parish vagy burgh-bani ibkolabizottmány közvetlen kormánya alatt állanak. XXL Jogában álland két vagy több parish iskolabizottmányának , — a középbizottmány helybenhagyása mellett, — egymás között megegyezve, közösen eszközölni uj iskola vagy iskolák emelését és föntartását, mely vagy melyek közös tulajdona fognak lenni az oly parishoknak; s minden ily uj nemzeti iskola „Egyesitett nemzeti iskol á"nak neveztetik. — Minden ily egyezkedésben ki kell tétetni, azon iskolai bizottmány tagjai számának, mely hivatva leend az ily egyesitett nemzeti iskola vagy iskolák ügyei intézésére, a tagok választása módjának, az aránynak melyszerint az érdeklett parish mindegyike járulni tartozik az ily egyesitett nemzeti iskola vagy iskolák emelése és fentartási költségeihez. — Az ily iskolák bizottmányainak jogköre egészen azonos kiterjedésű leend a többi nemzeti iskolák bizottmányának jogkörével. *) Minden isk. bizottmánynak jogában álland időrőlidőre saját kerületében tanítókat választani vagy hini meg, megállapítani azok fizetését, mint szintén a felügyeletük alatti iskolákban a fizetni köteles tandíjat, és azon nevelési ágakat is, melyekre a saját választatta tanitó működését a bizottmány ki kívánja terjesztetni. — E jogait azonban az isk. bizottmány a jelen törvénycikk által kimért korlátok közt, s a közép bizottmány általános szabályaira való tekintettel s figyelés mellett gyakorlandja. Parochiális iskolák egyesítése. XXIII. Ha valamely vidéken két vagy több parish nevelési szükségleteire teljesen elégségesnek gondolatik egy régi nemzeti iskola, az érdeklett parishok földbirtokosai és lelkészei beleegyezésök mellett, elhatározhatja a központi bizottmány, hogy az oly parishok az iskolát, — de csak is az iskolát illetőleg egyesittessenek. — Föltéve mindig, hogy azon tanitó vagy tanítók, kik egy ily egyesítés következtében állomás nélkül maradnának, jogosítva leendnek éltök fogytáig egy bizonyos összegnek követelésére, mely az egyesülés létrehozásakor törvényesen állapittatik meg, s melyet az illető parishbeli birtokosok tartoznak fizetni. **) *) E XXI, pont szükségét az magyarázza meg, hogy Skóthonban a falu-rendszer helyett inkább a farm-rendszer uralkodik, — Szétszórva levő farm-okban lakik a vidéki nép nagyobb része, s igy sok helyen kényelmesebb két szomszéd parish szomszédos farm tulajdonosainak közösen használni egy iskolát, mint gyermekeiket saját parish-uknak távolabbi iskolájába küldözni. **) Az utóbbi időben egyes városok, mint az ipar és kereskedelem központjai, magukhoz vonták Skóthon terméketlenebb és ride-Oldal iskolák. XXIY. A jelen törvénycikk kihirdetésének idejétől fogva a földbirtokosok- és lelkipásztornak nem álland hatalmukban valamely tanítói állomáshoz csatolt fizetést oly formán osztani meg ujabban beállított tanítók között, mint az eddig, a III. György uralkodása 43-ik évében hozott törvények szerint hatalmukban volt ; — a központi bizottmány szentesítése szükségeltetvén hasonló eljárás érvényesítésére. Régi, és elfogadott nemzeti iskolák uj nemzeti iskolákká alakítására adott hatalom. XXV. Ha valamely régi nemzeti iskola tanítójának évi fizetése — ide nem értvén a tandíjat és lakást — kevesebb 35 fontnál, jogában álland a központi bizottmánynak az olyan régi nemzeti iskolát uj nemzeti iskolává alakítani át. — Föltevén, hogy e szándék felől az illető iskolát támogató földbirtokosok, a kivitel előtt 6 hóval értesíttettek, s alkalom adatott azoknak ellenvetéseik megtételére s támogatására. XXVI. Bármely parish földbirtokosainak és lelkészének jogukban álland elhatározni a parishukban levő régi nemzeti iskolának uj nemzeti iskolává való átalakittatását. — Föltevén, hogy az ide vonatkozó s alább említendő föltételek betöltvék. XXVII. Bármely elfogadott nemzeti iskola kormányzói, meghatalmazottai vagy tulajdonosainak jogukban álland, e célból összehívott gyűlésükön elhatározni a nevezett tekintetben befolyásuk alatt álló elfogadott nemzeti iskolának uj nemzeti iskolává való alakittatását. — Föltevén, hogy az ide vonatkozó s alább említendő föltételek betöltvék. XXVIII. Azon esetben, ha az ily elhatározás kimondására összehívott gyűlésen a tagoknak több mint egy harmada ellene van az átalakításnak, az ügyben további lépések nem tétethetnek a gyűlés napjától számított egy év lejártáig. — De ha a szavazóknak legalább kétharmada az átalakittatást kívánja, jogukban álland a földbirtokosok és lelkész, — vagy a szóban forgó iskola kormányzói, meghatalmazottai s tulajdonosainak az ügy mélyebb megfontolása tekintetéből fölfüggeszteni elhatározásuk tényleges eszközlését a határozat kimondásától számított 12 hóig • amikor újra gyűlés hívandó össze, s a vitatás kizártával az átalakítás kérdése a tagok elé egyszerűen helyeslő vagy kárhoztató szavazatuk, — igen-jük vagy nem-jük kijelentése végett terjesztendő. — Ha a tagoknak legalább kétharmada ekkor is az átalakítást pártolandja, ez a gyűlés Chairman-je által tudtára adagebb északi tájairól a lakosság egy jó részét; ugy hogy ez északi vidékeken jelenleg csak a kedvezőbb fekvésű völgyek lakatnak és míveltetnek. — A hol ily kedvezőbb fekvésű völgyeknél két-három szomszéd parish farm-népessége egy csoportban lakik, ugyanazon parishok terméketlenebb tájai pedig előbbeni lakóiktól nagyrészben elhagyattak, ott a jelenleg létező iskolák egy része fölöslegessé vált, — s az ilyen helyekre van vonatkozással a XXIII. pont.