Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-04-05 / 14. szám

tik a központi bizottmánynak, amelyen lesz a sor, hogy megfontolja, ha vájjon célszerű-e az átalakítás vagy nem. XXIX. Azon esetben, ha a központi bizottmány alkalomszerűtlennek nyilvánítja az ily megfontolt határ­zat ténylegesitését, további lépések az ügyben nem tétet­hetnek e nyilatkozattól számított egy év lejártáig. — Ha pedig a nevezett központi bizottmány alkalomszerűnek találja a kivitelt, maga részéről szintén elhatározza azt, s minden hozzá beterjesztett megfontolt határozatnak, —• mind saját határzatának egy-egy példányát megküldi azon parish vagy burgh isk. bizottmánya Chairman­ének, amely parish vagy burgh területén van azon régi vagy elfogadott nemzeti iskola, melynek uj nemzeti iskolává való alakittatása céloztatik. — Ha az ily parish vagy burgh-ban nem léteznék iskolabizottinány, alább adandó szabályok szerint maga a közp, bizottmány nevez ki egyéneket, s az igy alakított isk. bizottmány, Chairman-ének kézbesiti a fentebbi határozatokat. — Ha nevezett Chairman a kézbesítéstől számított 30 nap alatt a közp. bizottmánynyal irásilag közölni elmulasztaná, hogy az isk. bizottmány 2 /3 -a vagy 3 /4 -e a tagok számá­hoz képest, osztja-e vagy ellenzi a határozat kivitelét: azon esetben a szóban forgó régi vagy elfogadott nemzeti iskola, minden továbi késedelem nélkül uj nemzeti iskolává alakittatik. XXX. Minden nemzeti iskola, mely uj nemzeti isko­lává alakíttatott át, a központi bizottmány által kitűzött naptól fogva mint uj nemzeti iskola tartatik fent és ke­zeltetik.— Föltevén, hogy bármely eként átalakított isko­lának nyugalmazott vagy működő tanítója jogosítva leend megkívánni az illető parish iskola bizottmányától, hogy az életfogytáiglan, azon évi illetményben részesítse őt, mely­nek az átalakítás eszközlésekor birtokában volt. —• Meg­jegyezvén továbbá, hogy miután aparishbeli iskola e ként a földbirtokosnak és lelkész által az azon kerületben levő iskola bizottmány gondjai alá helyeztetett, a parish­beli földbirtokosok többé nem mint kegyurak tar­toznak járulni az iskola fentartásának költségeihez, ha­nem csak mint adófizetők birtokaik arányához képest. XXXI. A parishok földbirtokosai, — az elfogadott nemzeti iskolák kormányzói meghatalmazottai s tulajdo­nosai, — a régi-uj és egyesített nemzeti iskolák illető bi­zottmányai, e törvénycikk kihirdetésétől fogva kötelezve lesznek, az illetőségük körébe eső iskolai épületek és ta­nitói lakok oly módoni épségben tartására, kijavítására vagy szükség esetén újra építésére, mint azt a központi bizottmány kivánandja; mely kötelesség elmulasztása esetén, a központi bizottmány bármely nemzeti iskolát és tanitói lakot illetőleg intézkedhetik, hogy azok az általa jónak látandó terv szerint javíttasanak vagy újra épit­tesenek, s jogosítva leend a költségeket, a kötelességük teljesítését elmulasztott földbirtokosok, vagy iskola kor­mányzók, meghatalmazottak s tulajdonosok, vagy iskola bizottmányok által maga részére megtéríttetni. XXXII. Jogában álland a központi bizottmánynak elrendelni, hogy a parish földbortokosai, vagy az iskola kormányzók, meghatalmazottak és tulajdonosok, vagy a megfelelő iskolai bizottmányok az illetőségük körébe eső iskola épületet vagy tanitói lakot oly mérvben nagyobbít­sák meg, a mint azt a központi bizottmány jónak lá­t and ja. XXXIVI. Uj nemzeti iskolák emelése, újra építése s bárminemű nemzeti iskolák igazítása vagy nagyobbi­tása végett kölcsönözhetnek a parish vagy burgh. isko­lai bizottmányai összegeket, s a visszafizetés minél tel­jesebb biztosítása tekintetéből, betábláztathatják a föl­vett összegeket az emelendő iskolai épületekre. — Meg­jegyezvén, hogy a nevezett célból kölcsönzött összegek évenkénti részletekben törlesztendők, s egy-egy részlet­nek, a teljes összeg legalább is részének kell lenni — ide nem értvén a még hátra levő adósság összeg szin­tén rendesen fizetni tartozott kamatait. XXXIV. Ezen törvénycikk kihirdetésétől fogva nemzeti iskolák vagy tanitói lakok vásárlása, építése, azok nagyobbitása s ily célbóü pénzkölcsönzés eseteiben, a vásári szerződés, vagy épület terv, vagy a kölcsönvét célja s föltételeinek a központi bizottmány elé kell ter­jesztetni, hogy azok az által helybenhagyassanak, s an­nak két tagja, vagy titkára által az illető papírok alá­írassanak. XXXV. Az uj nemzeti iskolák épületei és az azok* hoz tartozó tanitó lakok az illető parish vagy burgh-ban levő iskolai bizottmányra ruháztatnak át • megjegyezvén, hogy nevezett iskolai bizottmány érvényesen rendelkezhe­tik minden oly reá átruházott vagy átruházandó iskolai épületek mikénti jövedelmeztetése iránt, melyek a központi bizottmány által ezen törvénycikk céljához képest közvetlen iskolai használat tekintetében szükségteleneknek és fölöslegeseknek találtatnak; a jö­vedelem tanügyi célokra való beosztása azonban nem eszközöltethetik a központi bizottmány helybenhagyása nélkül. Lelkiismeretet illető határzat. XXXVI. Minden nemzeti iskola nyitva leend bár­mely felekezethez tartozó gyermekek előtt, s az ily is­kolákban bármely tanitvány visszatar­tózkodhatik az oly vallásos oktatás vagy cultusbani részvéttől, mely ellen a szü­lőknek vallásos érzületüknél fogva el­lenvetésük van; s ha a földbirtokosok és lelkész, vagy az iskolakormányzók, meghatalmazottak s tulaj­donosok, vagy az isk. bizottmány, vagy valamely tanitó a kezelésük alatti iskolában, a közp. bizotmány vélemé­nye szerint, gátolnának oly visszatartózkodást: azon esetben az ily iskola nem részesülend a parliament által köznevelési célokra megszavazandó segélyben. Iskola bizottmány. XXXVII. Minden oly parisht illetőleg, melyben uj nemzeti iskolának vagy iskoláknak emelése törvényesen

Next

/
Thumbnails
Contents