Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-03-29 / 13. szám
A központi bizottmány jogköre és kötelességei. X. Jogában álland a központi bizottmánynak mindannyiszor, a mennyiszer jónak látja, két vagy több tagu bizottmányt küldeni ki saját kebeléből az e'törvénycikk értelmébeni működésre, mint szintén — akár általában, akár egyes esetekben — meghatározni, hogy hány tagból kell azon bizottmánynak állani, mely a központi nevében annak egész hatalmával birand az e törvénycikk által kiszabott korlátok között. — Az ily albizottmány köteles leend akkor és annyiszor tenni jelentést működéséről a központi bizottmánynak, amint e tekintetben az által utasíttatni fog; de ha egyébkor lehetetlen volna, az évenkinti két nagy gyűlésen mindenesetre. XI. Jogában álland a központi bizottmánynak időről időre, amint szükségesnek itéli, általános szabályokat és eljárási módozatokat alkotni ügyvitele körében, s az ily szabályok, eljárási formák és módosításoknak minden év januárjában ki kell nyomatni, oly formán hogy külön ki legyenek mutatva az eltörlött vagy módosított szabályok és eljárási formák azokkal együtt, melyek ezek helyét pótlandók, s e kimutatásnak évenkint a parlament mindkét házának asztalára kell helyeztetni összeülése napjától számítandó egy hó alatt. — A nevezett szabályok, eljárási formák és módosítások tényleges alkalmazásba nem vétethetnek még egy hónapig azután, amint a parlamenthez benyujtattak. XII. Kötelessége leend a központi bizottmánynak jelentést készíteni eljárásáról, melybe minden gyűlésének vagy az általa kiküldött albizottmány gyűlésének pontjai, végzései, rendeletei, s amit még ezeken kivül a központi bizottmány hasznosnak ítél, befoglalandók. — Ez egyetemes jelentés a királyi tanács elnökéhez évenkint terjesztetik föl, hozzá csatoltatván egy teljes és részletes jelentés a skóthoni nemzeti iskolák állapotáról, és azon összegekről, melyek nevezett minőségű iskolák emelésére, nagyobbitására és föntartására gyűjtettek és fordíttattak. — Minden ily jelentés a nevezett elnök által a parlament mindkét háza elibe terjesztendő legfeljebb hat hét alatt annak általa történt véte után; vagy ha a parlament nincs együtt, hat hét alatt, annak legközelebbi öszszeülése napjától számítva. XIII. A központi bizottmány leend ezután jogosítva azon hatalom gyakorlatára, melyet eddig a tanügy körében a Viktória Codex 87, 1—2 szakasza a királyi kincstári bizottmányra ruházott. XIV. Kötelessége leend a központi bizottmánynak időről-időre bizonyosságot szerezni magának a felől, hogy Skóthon minden parishában és burgh-jában *) hány *) Burgh jelent eredetileg választó kerületet a milyenekre az egész ország felvan osztva. Ezen egész törvénycikk szövegében azonban a bnrgh szó alkalmaztatik az oly városok megjelölésére, melyek még a Skót függetlenség idejében, jogosítva voltak képviselőt küldeni maguk részéről a nemesek törvényhozó gyűlésébe. — A skóthoni burgh-oknak azt hiszem leginkább megfelelnek a mi rendezett tanácsú városaink. iskolára van szükség, s azok mindegyikére nézve eldönteni, hogy befogadandó e a nemzeti iskolák közé valamely nem nemzeti iskola; és hogy általában kivánatos-e a már létezők mellé még ujat vagy ujakat emelni ? — E célból a központi bizottmánynak, adatik a jog, hogy megvárja bárkitől is az országban az ügyhözi szolgálatkész hozzájárulást, azaz tanácsolást, fölvilágosítást és hozzájárulást, minden oly okmányokhoz, adat tartalmazó iratokhoz, melyek ismerete ránézve az ügy iránti tekintetből kívánatos; adatik a jog, hogy bármily rendű s felügyeletü iskolákba bemehessen, ott a tanitványolcat kérdezhesse, az iskolai épületeket megvizsgálhassa stb. A központi bizottmány által elfogadandó vagy emelendő iskolák ugy tekintetnek mint „nemzeti iskolák." XV. A végett hogy a központi bizottmány meghatározhassa, hogy a parishba és burgh-ba hány iskola szükségeltetik, és hogy tudomást szerezhessen az iskola épületek, az iskolák fölszerelése, és az azokbani tanítás mikénti kezelése iránt, — végre, hogy részletesebb nyomozásokat eszközölhessen, és azokról részletesebb kidolgozott jelentésekkel birjon, jogában álland a szükséghez képest kitűzni, alkalmazni egy vagy több rendkívüli bizottmányi tagot (itt a rendkívüli azt akarja kifejezni, hogy az ily tag vagy tagok, nem szükség hogy a közp. bizottmányban benne legyenek) oly föltételek alatt, annyi időre és oly díjazás mellett, melyek, — amennyi- és amilyen a kincstár lordjai által szentesittethetnek; és az oly rendkívüli bizottmányi tag vagy testület, oly kerületeket látogat, oly iskolákat vizsgál, és oly körülményekre vonatkozó jelentéseket teend, amilyeket attól a közp. bizottmány kivánand. Parochiális és másnemű iskolák. XVI. Minden parochialis *) és parlamenti**) iskola ezennel nemzeti iskolának nyilvánnittatik, s ezen törvénycikk kihirdetése után „Régi Nemzeti Iskolának" hivatik, és ezután az eddig azokra nézve érvényben volt szabályozó törvénycikkekkel egyezőleg kezeltetik, amennyiben a jelen törvénycikk azok egyikét vagy másikát érvényen kivül nem helyezi. *) Parochiális iskola név alá foglaltatnak mindazon iskolák, me -lyek a III. György uralkodása 43-ik évében hozott tanügyi törvény 54-ik fejezete értelmében alapittattak s tartattak fent azon idő óta. — Vagyis, a nevezett évben már nem fedezhették a szükséget a javadalmakkal ellátott és a törvényhozás sorompóin belől álló parish iskolák, s azok száma növelésére emeltettek parliamenti intézkedés folytán ama parochialis név alatt létező iskolák. **) Ezeket is hasonló körülmény hozta létre később, s csak, mert különbözö törvények némi részben különbözőleg intézkedtek ezeknek a törvényhozás iránti viszonyát illetőleg, soroztattak (legalább eddig) egy uj név alatti külön osztályába az eddig s jelenleg államsegélyben részesített iskoláknak. (Folytatjuk.)