Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-03-08 / 10. szám

Tizenegyedik évfolyam. Pest, mart 8- 1868-\f PROTESTÁNS • Tnxai5n =&-p SZERKESZTŐ- ES KIADÓHIVATAL : A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIHDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Kik negyedévre fizettek elő, előfizetésük megújítására kéretnek fel. Szerk. Az errielyi katholikus státusnak szervezeté. Erd. püspöki javaslat. (Vége.) IV. FEJEZET. A katholikus státus szervezete és hatásköre. 36. §. Az egész erdélyi egyházmegyét képviselő katholikus status, a püspök elnöksége alatt, oly egyházi és világi férfiakból alakul, kik vagy már állásuk- és hivataluknál fogva, vagy választás utján arra minősitvék, hogy az erdélyi kath. egyház ügyeinek elintézésében részt vegyenek. 37. §. Az egyházi rendből állásuk- és hivataluknál fogva ilyenek : a) a székes káptalan, a püspöki consistorium-, és püspöki hivatal minden tagjai; b) címzetes apátok, prépostok és kanonokok ; c) fő- és alesperesek, vagy ezek akadályoztatása esetében az esperesség jegyzője; d) a szerzetes rendek tartományi főnökei, a püspöki lyceum igazgatója és tanárai, a nagy gymnasiumok igazgatói. — A világi rendből: a) a vármegyék róm. kath. főispánjai, királyi városok polgármesterei, vagy főbírói; b) az esperesi kerületek főgondnokai; c) a kegyúri kötelességeket teljesítő egyes patronusok; d) az állandó igazgató vegyes bizottmány alelnöke s tagjai; e) a kolozsvári jogakadémia kath. igazgatója. 38. §. Választott képviselő tagok : a) minden esperesi kerületből egy papi- s egy világi képviselő; b) azon hét esperesi kerületnek, melyek községei a patronátusi terheket maguk hordozzák, e címen egy-egy külön képviselője ; c) a patronátust hordozó királyi kincstár két képviselője ; d) a patronátust hordozó városok egy-egy képviselője ; e) ő cs. kir. apóst. Felségének, mint az egyházak és alapitványok legfőbb védnökének legkegyelmesebben kinevezett képviselői; f) a tanügy két képviselője, a népnevelési ügy két képviselője. 39. §. Az esperesi kerületből a státus-gyülésbe küldendő papi és világi képviselők vá f

Iztásának módja fönnebb tüzetesen meg van határozva. A tan- és népnevelésügy képviselői az egyházmegye területén működő tanférfiak, vagy szakértők köréből az alesperesi gyűlésekben s a tanári értekezletekben jelöltetnek, s miután a megyés püspöknek a szavazatok felküldöttek, ő a legtöbb szavazattal választottak neveit a közönséggel tudatja. 40. §. Ezen egyházmegyei főtanács, vagyis státusgyűlés rendesen minden évben egyszer hivatik össze a megyés püspök által, ki a gyűlés idejét és helyét meghatározza és kihirdeti. 41. §. Ezen státus-gyűlés elnöke mindenkor a megyés püspök, széküresség esetében a káptalani helyettes; ha pedig ezek bármi okból akadályozva volnának, maguk helyett elnököt ők neveznek. Alelnököt a gyűlés választ, ki egyszersmind az állandó bizottmánynak is alelnöke lesz. 42. §. A gyűlés mindenkor ünnepélyes istenitisztelet tartásával nyittatik meg. 43. §. a választott tagok igazoló bizonyitványainak megvizsgálására az elnök háromtagú bizottmányt nevez ki. 44. §. Az ülés jegyzökönyvét egy papi és világi-, szótöbbséggel választott jegyző vezeti. 45. §. Ezen gyűlésnek hatásköre és teendője általában az 1702. május 20-án kelt királyi leiratban, és a mult évi sept. 12-én kelt miniszteri leiratban vannak kijelölve. Az előbbinek szavai szerint: „Admissum est, ut catholici etiam negotia sua scholastica, exceptis iis, quae directe Episcopo reservata sunt, tractent." ez utóbbiban pedig ekkép: ,,0 cs. s apóst. kir. Felsége f. évi aug. 19. kett legfőbb elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy az erdélyi főkormányszéknél fenálló úgynevezett katholica.missio megszüntetvén, az eddig annak hatásköréhez tartozó ügyek az erdélyi rom./} kath. státus-gyűlésnek és annak kebeléből választandó^