Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-03-08 / 10. szám

bizottmánynak befolyásával kezeltessenek és intéztessenek azon módozatok szerint, melyeket 0 Felségének magyar kormánya, az összes érdeklettekkel egyértöleg—legfelsőbb kegyúri és fölügyelő jogainak csorbítása nélkül — fog megállapítani, és legfelsőbb elhatározás alá bocsátani." 46. §. Ezek szerint tehát, és az önálló egyházkormányzat értelmében, az egyházi, iskolai, alapítványi ügyek feletti azon intézkedésekre, melyek eddig a catholica commissiora voltak bízva, és annak munkaköréhez tartoztak. De oda nem fognak tartozni: a) a katholikus hites erkölcstan; b) az egyházi szertatás; c) az egyházi kormányzat 5 d) az egyházi fegyelem bárminemű tárgyai és kérdései; e) papi intézetek szervezése és kormányzása; f) az egyházi javadalmakra vonatkozó bármily intézkedések , egy szóval szorosabb értelemben vett papi és egyházügyek. 47. §. A kath. státus-gyülés az iskolák és alapítványok fölötti intézkedéseit ugy mérsékli, hogy azok a megyés püspöknek, a kath. iskolákra, nevelőintézekre és más kegyes alapítványokra kiterjedő joghatóságát ne sértsék, ne korlátozzák. 48. §. Különben ezen első gyűlésben elkészíti a legfelsőbb helybenhagyás alá terjesztendő státus gyűlési szervezetet, és azzal kapcsolatban egy állandó egyházi főbizottmány szervezetet, mely az eddig fennálló catholica commissiót helyettesíteni fogja. 49. §. Ezen uj szervezetben a katholikus státus- és főbizottmány fogja átvenni és kezelni az erdélyi egyházmegyének eddig kormányi uton kezelt, egyházi és iskolai alapját. 50. §. Az évi gyűlésben a) az ezen alapokról készült előirányzatot megvizsgálja és b) jövő évre megállapított tervnek kezelését és végrehajtását a főbizottmány által eszközli és gyűlésen kívül is ellenőrzi; c) az átvett alapítványi jószágok, tőkék és vagyonok kezeléséről intézkedik; d) a kezelők megvizsgált számadásait tudomásul veszi, s az észrevett hiányok és hátrányok fölött határoz ; e) az oktatás és nevelés ügyét ellenőrzi, azokban időszerű javítások- és módozatokról gondoskodik ; f) az egyházi főbizottmány által elébe terjesztett elvi és anyagi kérdések felől határoz; g) tárgyalja az espereskerületi és egyházközségi gyűlésekből fölterjesztett sérelmeket, kérdeseket, indítványokat, azok felől intézkedik s határoz ; h) a kath. anyaszentegyház szabadságának s törvényes állásának, ha az bármely részről és oldalról háboríttatnék, biztosítására alkalmas módokról és eszközökről gondoskodik; i) képviseli az egyház és állam közti jogviszonyt; k) az egyház és iskola szellemi és anyagi jobbléte előmozdítását főgondjai közé számitja. 51. §. A státus-gyülés tanácskozásainak rendjét az elnöklő püspök vezényli; s minthogy ezen egyházi gyűlésről foltétetik, hogy csak hitegység és vallásos buzgóság lelke fogja vezérelni, elnöki hatáskörét korlátozó szabályok melőzendőknek tartatnak. A megyés püspök ugy fogja vezetni a tanácskozásokat, hogy azok a kath egyház szellemével egyező központban egyhangú-. vagy legalább a többségtől támogatott határozattá emeltethessenek. 52. §. Oly indítvány, mely a rom. kath. anyaszentház tanaival, törvényeivel, elveivel, jogaival és szabadságával, vagy az erdélyi megyének jól fölfogott érdekeivel össze nem fér: a tanácskozás tárgyai közé föl sem vétethetik. V. FEJEZET. Az egyházmegyei igazgató-tanács szervezete- és hatásköréről. 53. §. Az erdélyi egyházmegye vegyes természetű ügyeit a státus-gyülésen kivül e főtanács fogja állandóul gondozni és kezelni, mely egy elnökből, tizenkét tanácsosból és a kezelő hivatalnokokból lesz össezállitva. Tagjai a státus-gyülésben általános szavazattöbbséggel választatnak. 54. §. Elnöke ennek is az erdélyi püspök; alelnöke a kath. státus gyűlés alelnöke. A tanácsosok mindkét rendből egyenlő számmal választatnak; ezek közül egy papi előadó és egy világi titoknok, a többi szavazó ülnökök. 55. §. A kezeléssel megbízott hivatali személyzet szintén résztveend a tanácsülésekben, de csak informáló szavazattal. 56. §. Az elnök akadályoztatása esetében az előixlest az alelnök-, ennek is akadályoztatása esetében a tanácsosok által választandó helyettes alelnök viszi; később ezen tiszt az élet és hivatali korra nézve idősb tanácsost illeti. 57. §. Ezen vegyes egyházi tanácsnak a püspöki szék mellett K.-Fehérvártt kellene rendszeresen üléseit tartani és hivatalát végezni, mi által a gyakori érintkezés nehézségei is mellőzve volnának, de jelen körülmények között ez még most kivihető nem levén, a székhely kedvezőbb viszonyokig más helyre ís áttétethetik. 58. §. A benne akár halálozás-, akár kilépés által felmerülő üresedéseket a státus-gyülés választás utján tölti be; a szükséges helyettesítéseket a megyés püspök és az alelelnök egyetértve eszközlik. 59. §. Ezen egyházi főtanács vagy is vegyes egyházi bizottmány hatásköre általában mindazon ügyekra és tárgyakra kiterjed, melyek a mostani katholica commissióból oda átszármaztatni fognak. 60. §. A megyés püspöknek egyházakra, iskolákra alapítványokra, neveidékre eddig gyakorlott befolyása és hatásköre érintetlen és sértetlen fentartatván : hivatali viszonya ezen igazgató főtanácshoz az által nyer gyakorlati kifejezést, hogy a) az egyházmegyéből egyházi, iskola és alapítványi ügyekben fölterjesztendő kérvények, jelentések és bármi más hivatalos iratok ezentúl is hozzá intéztetnek, — b) általa, véleménye kísérete mellett, tárgyalás végett az igazgató tanácshoz áttétetnek, — c) minden — egyenesen az igazgató főtanácshoz menesztett fontosabb tárgy elintézés előtt vele hivatalosan közölte-