Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1867-12-29 / 52. szám
tapasztalataival bizonyítja, miután elégszer jött hozzá katholikus férj, a ki protestáns nejétől született leány gyermekét ő általa, mint protestáns pap által akarta megkereszteltetni, hogy a leány azután a protestáns vallásban is neveltessék, mivel a férj ugy volt meggyőződve, hogy ez volna az egyedüli igazság, és sehogysem tudott ama törvény helyességéről meggyőződni, mely a protestáns anya szülői jogait oly mélyen sérti. Dr. Ferenc)', F Ö r d ő s és B á r c a y urak á dunemelléki e.kerület nézetét pártolják. Nagy Péter superintendens ur újra szót emel, s Tisza Kálmánt cáfolja. Ugy van meggyőződve, hogy a vallásszabádságot és az egyéni jogot az erdélyi gyakorlat kevésbé szegi meg. Tisza Kálmán ur ellen különösen felhozza, hogy a fiu gyermek soha sem szokott anyjával együtt járni a templomba.de a leánynak mindenkor anya mellett a helye. Takács János ur hatályon beszédben a dunamelléki szerkezeti mellett nyilatkozik. Az anyák befolyását gyermeki nevelésre az is fényesen bizonyítja, hogy, mint ez a történelemből kimutatható a legjelesebb emberek , legjelesebb anyák gyermekei valának. Uj falus y és Szathmáry Királyi Pál urak a t.túli e.kerület véleményét pártolák. A tárgy minden oldalról megvitattatván,elnök főgondnok ur kimondja, hogy a többség nyilatkozata szerint a sexus sexum sequatur féle elv válik határozottá, amit nemcsak az egyenjogúság azempontjából, hanem azért is helyeselnie kell, hogy ezáltal Erdély megnyugtatva leend. Kapcsolatban ezen tárgygyal az egyetemes értekezlet még a következő pontokban állapodott meg : 1. ha a szülék valamelyike más vallásra tér át, a 12 éven aluli gyermekek nemők szerint követik az áttérő szülét; 2. a házasságon kivül született gyermekek anyjuk vallásában neveltetnek; ha azonban természetes atyjuk saját gyermekeiül elismeri őket vagy utólagos házasság által törvényesittetuek, rájok nézve is a sexus sexum sequatur féle elv birand érvénynyel; 3. a lelencek az őket felfogadó vallásában növeltednek; ha pedig lelencházba vétetnek fel, és semmi jel sincs, amelyből az anya vallására lehetne következtetni, azon hitfelekezet elvei szerint uevelendők, melyhez a lakosok többsége tartozik. Ezután a vegyes házasaági válóperek fölött bíráskodó hatóság meghatározása vétetett tárgyalás alá s ez ügyre nézve minden vitatkozás nélkül kimondatott az egyetemes értekezlet által, hogy ily válóperek fölötti bíráskodásban is a világi törvényszékek bírjanak illetékességi joggal, önkényt értetvén, hogy mindkét házas fél hitelveinek tekintetbe vételével. Ha azonban a vegyes házasok közötti válóperekben akármelyik egyházfelekezetnek bármi tekintetben birói illetékessége meghagyatik, azon esetben az egyetemes értekezlet az erdélyi joggyakorlatot óhajtja érvényre emelve látni, melyszerint a vegyes házasságokat illető válóperek az alperes egyházhatósága által döntetnének ei. Ennél fogva, ha az alperes protestáns, a protestáns egyházhatóság mondja ki saját vallása alapelvei szerint elégséges okok mellett a végelválást, asonban a másik fél hitelveinek érintetlenül hagyásával. Ha pedig az alperes katholikus vagy más nem református felekezethez tarsozik ; a prot. fél feljogosittatik az ágy és asztaltól való elválasztás esetében a prot. egyházhatóaág előtt a teljes végleges elválási pert megindítani, s a protestáns egyházi törvényszék megvizsgálván a felmerülendő peres ügyet, ha az elkülönítés indokait olyanoknak találja, melyek mellett saját hitelveink szerint végelváláanak vagyon helye, akkor a házasság végleges felbontását kimondja. Es akár világi, akár egyházi törvényszékek bíráskodjanak a vegyes házasok válópereiben, az egyetemes értekezlet azt véli az igazsággal legmegegyezőbbnek, hogy a törvényesen elválasztott prot. fél, mine akire nézve egészen meg van szüntetve a házassági kötelék, ismét szabadon léphessen házasságra nemcsak protestánssá!, hanem bármelyik felekezetű egyénnel is; következőleg megszüntetni óhajtja amaz eddigi sérelmes rendszabályt, mely szerint, ha az elválasztottak egyike katholikus volt, ennek életében a protestáns fél katholikussal házasságra nem léphetett. Az ünnepek megtartása kerülvén szőnyegre, az egyetemes értekezlet következő nézetekben állapodott meg: Valamint minden felekezet az egyenjogúság elvénél fogva teljes joggal igényelheti, hogy ünnepeinek megölésében, istentisztelete megtartásában ne gátoltasaékí ugy másrészről senki sem kényszeríthető sem más hitfelekezetek isteni tiszteletében való részvevésre, sem más ^ hitfelekezetek ünnepének megtartására, hanem minden- ' kinek szabadaágában áll ily istenitiszteletek és ünnepek ; alatt saját üzletét és munkáját folytatni. Der. 14-én-Az ülés kezdetén Révész Imre ur felolvasta a tiszántúli memorandum utolsó részét, mely az iskolaügyről általában, különösen pedig az egyházaknak és iskoláknak az állam által való segélyzéaéről szól. E tárgyba mi részletesen beavatkozni jelenleg nem akarunk nem csak azért, mivel lapunk e számában a convent ügyét egészen befejezni akarjuk, s a memoran- i dum ezen része oly terjedelmes, hogy csak a felolvasás két egész óráig tartott, tehát e számunkban a legjobb akaratunk mellett sem volnánk képesek annak csak kivonatát sem közölni, hanem különösen még azért sem, hogy ez ügy nem kerülvén tanácskozás alá, csak jövőben öszszeülendő convent fog abban határozatot hozni; túlfelől a t.túli e.kerület elhatározta, hogy jeles memorandumát 2000 példányban ki fogja nyomatni, és akkor a t. közönség azt egész terjedelmében olvashatni fogja. A memorandum illető részének felolvasása után Török Pál superintendens ur szólalt fel, ily értelem- i ben: Nagy figyelem és érdekeltséggel hallgattam végig J a jeles munkálatot, mely az iskolaügyet a annak minden viszonyát tárgyalja, felfogva a tanügyet a népiskolákon kezdve fel az egyetemig s a tudomány emancipatiójáig.